Délmagyarország, 1919. augusztus (8. évfolyam, 159-183. szám)

1919-08-17 / 172. szám

4 DtíLMAGYARORSZAG Szeeed, 1919 aueusztus 17. Az első küldemény 20.000 kilogram kétszer­sültből, 3CC0 kilogramm riszből, 2C00 kilo­gram lisztből, 3000 kilogram babból, 2000 doboz kondenzált lejből es különféle cikkeket tartalmazó 1000 dobozból áll. Polnay Jenő közélelmezési miniszter sörgősen rendezni kivánja a fővárosnak (üzelőfával, szén­nel és egyéb fiitőanyagg£l való ellátását. A miniszter magához kérette a szén- és j faellátási osztály veezetőjét annak megbeszélésére, hogy miként lehetne biztosítani a főváros téli tüzelő­anyag-szükségletét. A miniszter Budapestnek fűtőanyaggal való ellátását állami támogatás mellett szabad kereskedelem utján szervezi. József kir. herceg, amint tudomást szerzett a fenyegető fainségről, azonnal felajánlotta egy kétezer holdas erdőbirtokát, amelynek kiterme­lése azonnal megkezdhető és a kitermelendő faanyag Budapestre való szállítása mielőbb megtörténhetik. A Kúria megkezdte működését. Augusztus 9-én, hétfőn Giinther Antal, a Kúria elnöke, átvette a legfelső magyar biróság vezetését. A kúriai bírákat teljes ülésre hivta össze. Ráth Zsigmond másodelnök üdvözölte az elnököt, hosszasan beszélt a bolsevizmus pusztításairól, majd a jogrend helyreállításának szükségességéről. Többek között ezeket mon­dotta : — Ezek között a szomorú viszonyok között a megzavart jogrend helyreállítása s föntartása reánk, bírákra vár a legsúlyosabb föladat s jól tudjuk, hogy ennek keretében a szokottnál is nagyobb nehézségekkel kell megküzdenünk, de bizom abban, hogy Nagyméltóságod bölcs vezetése alatt ezekben a nehéz időkben is meg fogunk felelni magasztos hivatásunknak ; mert bár mi is emberek vagyunk s az elmúlt Siomoru idők eseményei a mi lelkünkből is mélységes elkeseredést váltottak ki, ez-az elkeseredés nem fogja befolyásolni kétkedésünket, hanem meg­maradunk azok a nyomon, amelyen nagy élő- \ deink példáját követve eddig haladtunk s azzal I az elfogulatlansággal és jogérzettel igyekszünk i ezután is igazságot szolgáltatni, mely a ma­gyar bírói kar ítélkezését eddig is jellemezte. I Ebben a törekvésünkben nem csüggeszt el ben­nünket hazánk ezidőszerinti balsorsa sem, mert j bízunk a magyarok Istenében, aki a történelem tanúsága szerint nagyobb veszélyek idején sem hagyta el nemzetünket. ­Giinther Antal válaszában azt mondotta, hogy az osztrák önkényuralom tizenöt évi tartama sem hozott erre a nemzetre annyi veszedelmet, mint amennyi rombolást végzett a jog és er­kölcs birodalmában a lefolyt rövid idő alatt a tanácsköztársaság. Majd igy folytatta: — Nem foglalkozhatom ezen a helyen azzal a kérdéssel: kiket terhel a bün azért, hogy mindez megtörténhetett. Csak annak megálla­pítására szorítkozom, hogy ez a szörnyű meg­próbáltatás véget ért, ami azt jelenti, hogy a oiróságok abban a pillanatban, melyben--az erőszak hatalma összeomlott, a jogfolytonosság elvének alapján visszanyerték törvényes hatal­muk gyakorlásának szabadságát. Megnyugvással és bizalommal veszi, hogy József herceg vette át az államhatalmat. Végül Magyar István kúriai biró üdvözölte a két elnököt. A postások a kormányzónál és a miniszterelnöknél. A postásoknak mintegy kétszáz főnyi kül­döttsége jelent meg csütörtökön délután egy órakor a miniszterelnökségi palotában, hogy hűségéről és ragaszkodásáról biztosítsa az uj magyar kormányt. A küldöttség először József királyi herceg kormányzónál tisztelgett, akit zajosan megéljeneztek, amikor Friedrich István miniszterelnök társaságában a fogadóterembe lépett. Az éljenzés lecsillapultával Hollós József igazgató lépett a kormányzó elé és a postások, rajongó szeretetéről biztosította őt, aki ebben a válságos időben nagy munkára vállalkozott a nemzet érdekében. József főherceg hosszasabhan válaszolt. Töb­bek közt ezeket mondta: — Köszönöm, hogy eljöttek. Tudom, hogv éheznek, vigyék meg üdvözletemet családjaik­nak. Mondják meg, hogy mindent megteszek, hogyjj rövidesen javuljon a helyzet. Addig is, mint testvér, önökkel éhezem. Én csak magyar testvéreket ismerek, nem ismerek urat és szol­gát. Kérem önöket, hofy támogassanak. Friedrich miniszterelnök megígérte, hogy egy-két napon belül lesz élelem. írók a miniszterelnöknél. írók, publicisták és tanárok küldöttsége tisz­telgett hétfőn délelőtt Friedrich István minisz­terelnöknél. Szakács Andor, a sajtóügyek veze­tője mulatta be a küldöttségei a miniszterelnök­nek, bejelentvén, hogy az irók, publicisták és tanárok küldöttei azért jöttek, hogy szellemi j erejüket felajánlják. A deputáció szónoka Szabó Dezső volt, aki hangoztatta, hogy a magyar irók a nemzet ujjáébredésének munkájában minden erejüket készek a kormány rendelkezésére bo­csátani. A miniszterelnök azt válaszolta, hogy: „mindenekelőtt vissza kell állítani a régi erkölcsi mvót, amely valamikor ebben az országban uralkodott. Rendnek keil lenni előbb ebben a: országban. Teljes erővel szembeszállók a mun kások balszárnyának felforgató törekvéseivel, e szembeszállók ' a felekezeti üldözésekkel ' Egészséges, egységes magyar nemzeti iránya óhajtom a közs/ellemet egyesíteni." Ehhez kri az irók támogatását. Rendelet a szovjetpénzekről. A Budapesti Közlöny augusztus 15-iki ál­mában nagyfontosságú rendelet jelent nieg.iA rendelet a szovjetpenzek értékét állapítja ;ieg. Tekintettel arra, hogy a közönség a forgaam­ban a szovjet-hamisítványoknak .bizonyos |de ket tulajdonított, a tanácsköztársaság álfa bocsátott 200 koronáról szóló pénzjegyeké korona értékben, a 25 koronáról szúlóka dig 5 korona értékben fizetésként mirje'nki elfogadni köteles. A szbvjetpénzek helyébe-a magyar korjtány a teljes érték egyötöd részéről szóló törvtpyes fizetési eszközöket fog kiszolgáltatni. Karton és batiszt újdonságokreklám árak< ki­40 pe­ll BÄSCH ALBERTNAL SZEGED, Kölcsey-utca b Fischer Izsó kézimunka-üzletének helyiségében. Dagad a bőrbotrány. — Nagygyűlésre készülnek a bőriparosok. — Balogh fegyelmit kért maga ellen. — (Saját tudósítónktól.) A Szegedi Kereskedők Szövetségének nagytanácsa szombaton délután félhat órakor a Kereskedelmi és Iparkamara tanácstermében a cipészeket és borkereskedő­ket, valamint a bőrfeldolgozó iparosokat ért sérelmek tárgyában ülést tartott. Schweiger Miksa elnök bejelentette, hogy a Kereskedők Szövetségének elnöki tanácsa ma­gáévá teszi a cipész- es börkereskedők sérel­mét az esetben, ha tárgyilagos és konkrét ada­tok alapján a közbelépésnek szükségességét látja. Dr. Landesberg Jenő ismerteti a sérelmet. A Szövetségközi Élelmezési Bizottság szerint a város küldötte ki Rákost. Miért kellett a legi­tim kereskedőket mellőzni ? Tiltakozik az ellen, hogy csak protekciós egyének kaphassanak be­vásárlásra engedélyt. A közönség és kereske­dők érdekeit nem lehet bezárt ajtók mögött megejtett tárgyalásokkal kielégíteni. Az elnöki tanács határozatából a polgármesterhez bead­ványt intéznek, amelyben az ügyre vonatkozó­lag ezeket mondják: Polgármester url — Ez év julius hó elsején Balogh Károly városi tanácsos ur értekezletre hivta össze Szeged bőrkereskedőit és azt a kérdést vetette fel előttük, vájjon hajlandók-e Szeged város fogyasztó közönségének olcsóbb lábbelivel való elláthatása céljából alkalmi bevásárlási csoportba tömörülni. A Szövetségünkbe tömö­rült bőrkereskedők erre hajlandóknak mutatkoz­tak és ezt a készségüket Balogh Károly tanács­nok ur előtt ki is jelentették. Folyó évi julius hó 5-én pedig beadvánnyal fordultak Szeged város tanácsához, amelyben újólag bejelentették bevásáró csoporttá való tömörülési szándéku­kat, kérték a_ város tanácsának pártolását és a Nemzetközi Élelmezési Bizottságnak való aján­lásukat. Erre a beadványra mindmáig válasz nem ^érkezett, a beszerzett információnk szerint a NÉB elő nem terjesztetett. — Folyó évi augusztus hó 10-én arról szereztünk értesülést, hogy Rákos Árpád ur a NÉB elnökével, Ostrorog ezredessel a város bőrszükségletének vásárlás utján leendő- fede­zése céljából Triesztbe utazott, hol Rákos Árpád ur a város egyéb szükségleteinek bizto­sítása céliából is tájékozódni fog. A N. E. B. titkáránál, Polgár Ármin urnái eljárva, ott azt a felvilágosítást nyertük, hogy a N. É. B.-nak nem volt tudomása arról, hogy a szegedi börkereskedők bevásárlási csoportba tömörültek. Nekik semmi közük Rákos Árpád ur utasításához, kit különben Szeged város hatósága aján-lott, mint igen megbízható egyént figyelmükbe. A N. É. B. titkárának ezt a kije­lentését- megerősítette az a kezünk között levő és a bőrkereskedők szakosztályához a N. É. B. részéről intézett átirat, amelyben az foglal­kozik, hogy „Rákos urat Szeged város küldötte ki jövőbeni bevásárlások eszközlése végett." Ezzel szemben Balogh Károly tanácsos ur a „Szeged és Vidéke" 147. számában azt a nyi­latkozatot tette, hogy Rákos ur, „mint a Nem­zetközi Élelmezési Bizottság szállítója" nyert megbízatást áruk behozatalára. — Joggal merült fel előttünk, Szeged város adófizető polgárai előtt az a kérdés, hogy mi­vel érdemli rneg Rákos ur Szeged város ható­ságának azt az igen nagymérvű támogatását, amelyet mi hiába kérünk. Legalább is ezt kell hinnünk, amikor megállapítjuk azt, hogy a mi hasonló természetű kérelmünk még ma is elin­tézetlen. — Kérjük tehát Polgármester urat, szíves­kedjék vizsgálat tárgyává tenni, kinek az aján­lására élvez Rákos. Árpád olyan előjogo­kat,- amelyeket mi, a város terhét viselő pol­gárok elérni hiába törekszünk. Az átirat felolvasása után dr. Landesberg jelentette, hogy Balogh Károly már fegyelmi eljárást kért maga ellen és reméli, hogy ez az ügy megnyugvásra fog elintéződni. Benedek Pál: Ki küldte ki Rákost, ha Balogh azt állitja, hogy a Szövetségközi Bi­zottság, az meg azt, hogy a város. Hogy jön ahhoz Rákos, hogy a Szövetségközi Bi­zottság szállító aként szerepeljen. Vizsgálat tárgyául kell tenni, hogy tényleg oly Olcsón fog-e Rákos vásárolni. Balogh állítólag azért ket ülte ki a szakcsoportot, mert bizalmasan arról értesült, hogy a bőriparosok a bőráruk letörését megakarják akadályozni. Ez megdől, hiszen Baloghnak kijelentették, hogy örömmel egyesülnek szindikátusba. Szegő Árpád egy indítványt olvas fel, amely szerint a volt hatósági cipészmühely elszámo­lásának szakértők által, esetleg a törvényszék közbejöttével való felülvizsgálatát tartja szük­ségesnek. Kijelenti, hogy ő nagy tisztelője Baloghnak, de ugy véli, hogy épen az ő reputációja teszi szükségessé a tisztánlátást ebben a fontos, közérdekű ügyben. Marosán Milán: Számtalan adat van már arra, hogy az anyagok, amelyek Szegedre ér­keztek, mint vándoroltak ki innen és hogy láncosok révén mint kerültek vissza. Az ada-

Next

/
Thumbnails
Contents