Délmagyarország, 1919. augusztus (8. évfolyam, 159-183. szám)
1919-08-15 / 171. szám
MfáiftíáÉiiSi 40 fillér. Szerkesztőség : SZuGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja : 305. ELŐFIZETÉSI ARA ; egész évre 96.— K aegye<ifcvre 24.— K v félévre • 48.— K egy hónapra 8.— K Egyes szám ára 40 fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁKÁSZ-ÜTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja : 305. Szeged, !9i9 Vili. évfolyam 171. szám. Péntek, augusztus 15. Közérdekű kötelesség. Szerdán a kereskedelmi és iparkamarában megint marakodás volt. Bőriparosok és bőrkereskedők verekedtek, ezúttal nem 'egymással, hanem két olyan emberrel, aki az értekezteten nem volt jelen. Az egészen elnyűtt és sürgős talpraállitásra váró gazdasági élet annyi nagy problémát vet felszinre, hogy az ember szinte hajlik afelé, hogy az ilyen természetű összecsapásokat ne vegye komolyan. Ma nincs arra időnk, hogy kutassuk vagy vitassuk, milyen közélelmezési szenátor volt a múltban Balogh Károly. Esetleg hajlandók leszünk beszélni róla hat vagy tiz hónap múlva, vagy még hosszabb idő múlva. Akkor, amikor már biztosítva látjuk mindennapi kenyerünket. Addig szüntelenül hajtogatjuk, — persze ennek megfelelően cselekszünk is — hogy se időnk, se lelkiismeretünk, se idegünk, se kedvünk, se erőnk az ország, a lakosság és a város nagy ügyein kivül mással foglalkozni. Őrt kell állani, hogy az ország politikai berendezését a becsületesen progresszív életevek alapján kezdjék el épiteni. Vigyázni kell, hogy ami most és a közeljövőben történik, az csakugyan a végleges kibontakozásért történjen és hogy e fejlődés folyamányát meg ne zavarják, vagy meg ne akasszák konkolyhintők és bajkeverők. Épiteni kell, a szemünk rajta lesz, hogy az épités munkáját jól végezzék. A szivünk rend és nyugalom, az érzelmünk felvirágzás után áhitoz, ezek megteremtése érdekében koncentráljunk minden erőt és tehetséget. Ma sem arról irunk, hogy ki menjen vagy kinek kellett volna menni Triesztbe a bőrért. Arról, hogy helyes-e, hogy a város cipőgyártásra megint üzemet akar berendezni, esetleg majd beszélni fogunk. Akkor, ha látni fogjuk, hogy az . itt hangoztatott szempontokból szükséges. De kérve kérjük a kereskedőket és az iparosokat, hogy hagyjanak fel ezzel az állandó marakodással. Az egész ugy mutat, mintha a maguk zsebéért történne, pedig" megvagyunk győződve róla, hogy sok köztük az olyan ember, aki szívesen tenne szolgálatot, bizonyára most is ezt akarja, a közügynek. A kereskedő és iparos — enyhén szólva — nem panaszkodhatik. Nagy volt, nagy még ma is, a drágaság, de ők olyan szépen kerestek az utolsó öt év alatt, sokszor épp e drágaság révén, hogy bőven jutott is, meg maradt is. Semmi okuk arra, hogy most ugy kapjanak, mintha éhesek lennének, a kínálkozó kereseti alkalmak után. Nemcsak kenyérre, de még kalácsra sem kell nekik. Azzal pedig, hogy a paraszt mint viselkedik, ne védekezzenek. A paraszt mindenesetre okosabb, mint ők. Hallgat. De az intelligens városi polgártól, a kereskedőtől és az iparostól, tetteket várunk, tetteket, amelyek expiálnak, igazolnak is, megcáfolnak is, tetteket, amelyek élő dokumentumai lesznek annak az általuk sokszor hangoztatott állitásnak, hogy nyissák csak meg a teret, az utat a kereskedő és az iparos előtt, majd hoz az árut és majd ad olcsón. Elégedetlenkedni, zúgni, követelni csak egy osztálynak van oka és joga: a tisztviselőnek és a munkásnak. Nincs az a nagy fixfizetés, amely arányban állt volna, vagy állna az árak emelkedésével: Egyáltalán nincs nagy fixfizetés. De van tömérdek kiéheztetett és lerongyolódott munkás és tisztviselő. Az ország és a rend érdekében tartozó kötelességét teljesiti tehát a kereskedő és az iparos, ha azon vetekszik, hogy áruk minél tömegesebb behozatalával, vagy bármi más módon az árak minél rohamosabban mérsékeltessenek. Senkise hagyja okulás nélkül elmúlni az utolsó öt év eseményeit. Az osztály- és az egyéni érdek túlhajtott szolgálata nem vezethet jóra. Most minden kereskedőnek és iparosnak elsősorban közérdekű kötelességei vannak. Teljesítsék őket. Enyhítik a román föltételeket. — József főherceg és az antant. — (Saját tudósítónktól.) Budapestről érkezett hirek megcáfolják azt a hirt, mintha a román király csakugyan bevonuft volna a magyar fővárosba, ahogyan azt a külföldi lapok jelentették. A román fegyverszüneti föltételek minden jel szerint enyhülni fognak, mert ez az antant kívánsága. Egyébként Mardaresch tábornok, a Magyarországra bevonult román seregek parancsnoka is, francia lapok közlése szerint, igen emberséges hangon nyilatkozik. — Budapestre kirárólag azzal a céllal jöttünk, — mondja a* tábornok — hogy eloltsuk azt a tűzfészket, amely egész Középeurópát, de különösen minket fenyegetett. Egy pillanattal sem szándékozunk tovább maradni, mint amennyi szükséges ahhoz, hogy a magyar nép olyan kormányt alkosson, amelyben mi és szövetségeseink megbízhatunk. A magyar néppel jó egyetértésben akarunk élni és nem kívánunk tőle egyebet, mint ami nekünk a méltányosság alapján jár. József főherceg üzenetben kérte ^elismertetését az antanttól. Hogy mi lesz erre a válasz, azt még nem lehet tudni. A budapesti kormánynak nagy gondja most a lakosság élelmezése. Van már hir arról, hogy az antant élelmiszert fog küldeni az országba, aníi mindenesetre örvendetes. Főleg a kiéhezett főváros szorul rá a gyors gondoskodásra. Dömötör ¿Mihály népjóléti miniszter érdekesen nyilatkozik budapesti útjáról. A szegedi kormány tagjai közül _már csak egyedül ő van Szegeden, de nemsokára szintén visszautazik Budapestre. Hirei szerint Budapesten uj kormány alakul. Hogy ebben résztvesznek-e a volt szegedi kabinet egyes tagjai, az lehetséges, de nem bizonyos. A kormányformáról és a végleges kormányról egyébként, mint többször megírtuk, a népképviselet fog majd dönteni; Hireink a következők: József főherceg üzenete. József főherceg üzenetet küldött Budapestről Clemenceau miniszterelnöknek, a békekonferencia elnökének. József főherceg arra kéri a szövetségeseket, hogy ismerjék el az uj magyar kormányt, amelynek alakulását bejelenti. Előadja, hogy az uj kormány, amelynek programja Magyarország rendjének helyreállítása és az idegenből behurcolt bolsevizmus letörése, igyekezni fog a leggyorsabban megejteni a választásokat és összehívni a belőlük kikerülő nemzetgyűlést. Kéri kormányának elismerését és az antant jóindulatu támogatását sikere érdekében. Végül engedélyt kér, hogy Párisba követeket küldhessen, akik ott átvegyék a szövetségesek békeföitételeit. (Le Temps, 1019 augusztus 10.) A szövetségesek Legfelső Tanácsa Romániához. A Le Petit Parisien irja : A Legfelső Tanács hosszasan foglalkozott a magyarországi ügyekkel. A Legfelső Tanács üzenetet kapott József főhercegtől. Ez az üzenet némi bizalmatlanságot idézett elő és a „magyar politika irányitója'' (ez az utolsó cim, amelyet a főherceg fölvett) és Friedrich ideiglenes miniszterelnök egymásnak ellentmondó kijelentései semmivel sem járultak hozzá e bizalmatlanság eloszlatásához. GAMBRINÜS élelmiszer-üzletben Feketesas-utca (Keleti-palota), Telefon 836, naponía friss választékos élélmiszerek állandóan kapható. Füstölt szalonna, szalámi, sonka, kolbászok, finom felvágottak, szardínia, méz, cukor, sajtok, legfinomabb iea-vaj, jégbehiitöít világos és barna sör és málnaszörp szódával. Tiszta és figyelmes kiszolgálás! 283