Délmagyarország, 1919. augusztus (8. évfolyam, 159-183. szám)

1919-08-14 / 170. szám

Szeged, 1919 augusztus 12. DELMAGYARORSZAG 264 Sürgős beavatkozásra hívják feS a Nemzetközi Élelmezési Bizottságot Javaslat harmincmilliós csehországi kölcsön felvételére (Saját tudósítónktól.) Az összes érdekeltek és szakértők bevonásával Balogh Károly tanács­nok elnöklésével tudvalevőleg éiíekezlet volt, amelyen a város közélelmezésének biztosításá­val foglalkoztak. A bizottság hosszas eszme­csere után a többi között arra az ismeretes meg­állapodásra jutott, hogy a Nemzetközi Élelme­zési Bizottság erélyes és jóindulatu beavatko­zása nélkül Szegednek és a környékbeli közsé­geknek ellátása teljesen bizonytalanná válik. Elhatározta ezért a oizottság, hogy átiratot in­téz a Nemzetközi Élelmezési Bizottsághoz, a melyben közbenjárását kéri a város élelmezé­sének megkönnyítésére. Fölvetődött az értekez­leten az a teiv is, nem lenne-e célszerű tíz­milliós alappal részvénytársaságot létesíteni a város ellátására. Javaslatot készíteti a bizott­ság arról is, hogy megbízottak utján miként lehetne tájékozódni Csehországban egy har­mincmilliós kölcsön felvétele tárgyában. . Balogh Károly tanácsnok az értekezlet meg­bízásából a Nemzetközi Élelmezési Bizottság­hoz a következő átiratot intézte: Szeged város jövendő ellátása érdekében folyó évi augusztus hó 9-én az érdekelt ke­reskedők, szindikátusok, pénzintézetek és mal­mok közbejötte mellett éiíekezletet t?Koüunk elnökletem melleit. Az értekezlet- többek felszólalása után egy­értehnüleg megállapította azt, hogy a Nemzet­közi Élelmezési Bizottság komoly támogatása nélkül Szeged város közönségének és ahhoz csatolt környékbeli községeknek ellátása egy­általán nem biztosítható. Kifejezésre jutott az értekezleten az, hogy a Nemzetközi Bizottság­és annak érdemes elnöke bár a legnagyobb szeretettel és jóakaratig' buzgólkodik azon, hogy Szeged város és környékének ellátását b;zto­sitsa, mégis az ellátáss?! foglalkozó kereske­dők aira ? eredményre jutottak* hogy a meg­szállott magyarországi teiületen levő kormány­zati hatalom uem respektálja mindig az élel­mezési bizottság által kiadott „Autóilsatio"-kat és a lehető legnagyobb nehézségekbe ütköznek a kereskedők ugy s-emélyi, mint tárgyi tekin­tetben s ha m 2 sikerül árukat b^szerezriök, a szállítási igazolványok költsége oly hallatlanul nagy összegbe kerül, hogy sokszor a beszer­zési árakat is meghaladja, minek következménye azután a?, hogy az árak Szegeden és környé­kén kétszer oly nagy összegbe kerülnek, mint a megszállott teiületekep, igy tehát a szociális élet követelményeit éppen az országot megszálló hatalmak képviselői nem engedik kielégíteni. Az éiiekezleten kifejezésre jutott az is, hogy a földkerekség sorsát int ő világhatalmak, névszeiint, Anglia, Fran "aoiszág s az Északi Egyesült-Államok képviselőinek éppen az a föladata, hogy az ötéves háborúval meggye­tört népek szenvedésein enyhítsen, a rettenetes háboiu pusztításai által okozott sebeket eny­hítse, rendet és békét teremtsen a népek kC­zött azáltal is, hogyha kell, hatalmi szavával minden jogos szociális igényt kielégítsen. A wilsoni elveket nemcsak hirdetni, hanem meg­valósítani kivánja bizonyára a Nemzetközi akarhatja a tönkretett utokó falat kenyeret ei­ugy megdrágítani, hogy Bizottság s nem népek szájából az vonni, helyesebben Óráját és ékszereit javíttassa elsőfangj óra- és, ékszer­üzletemben. Szolid árak! Órákban és ékszerekben nagy raktár. 154 KORZÓ - KÁVÉHÁZ = MELLETT. = azzal létéi elekében teljesen megtámadtassák, meu ezzel nem a népek békéje, hanem a né­pek örök harca fog keletkezni. Midőn az ciíekezlet utasításához képest eze­ket a Nemzetközi Bizottsággal és annak érde­mes elnökével közölri szerencsém van, tiszie­leüel kérem, méltóztassék hatalmas befolyását a város közönségének ellátása érdekében ugy érvényesíteni, hogy az ellátásnak semmifele akadálya és árdrágító eredménye ne legyen. A harmincmilliós kölcsön felvételéről szóló javaslat, amelyet Balogh Károly tanácsnok a tanács legközelebbi ülésén bemutat, szintén elké­szüli már és a következő : Tekintetes Tanács I Szeged város jövendő ellátása ügyében folyó évi augusztus 9-én az érdekelt kereskedők, pénzintézetek, szindikátusok és malmosok köz­benjötte mellett elnökletem alatt értekezletet ártottunk. Jelenvoltak: Szász Ernő, Koós Elemér, Lányi Mór, May Gyula, Gltickstal La­jos, Neu Ernő, Teibisz Géza, Gál Miksa, Wim­mer Fülöp, Aczél Géza, Beregi Lajos, Reitzer Lipót, Fenyő Mátyás, Bach Jenő(> Holtzer Ala­dár, Schvvarcz Henrik, Müller János, Winckler Jenő, Fischer Aladár és Rózsa Béla. Az értekezleten fölvetett kérdések alkalmával ezért arra a megállapodásra jutottunk, hogy kivanatosnak tartanám, ha a város hatósága Szeged jövendő ellátása érdekéből megbízottak utján komolyan tájékozódnék aziránt, hogy vájjon nem lehetne-e Csehországból mintegy 30,000.000 koronás kölcsönt fölvenni sameny­nyiben a lehetőség megvan és a föltételek kedvezők, ugy a város közönségének érdeké­ből a kölcsön fölvétele iránt a szükséges in­tézkedést a tanács tegye meg. Az értekezletnek ezt a megállapodását a tanáccsal közlöm s kérem méltóztassék a to­vábbiakra nézve határozni. Szeged, 1919. aug. hó 13-án. Balogh Károly, tanácsnok. A Nemzetközi Élelmezési Bizottsághoz inté­zett átirattal kapcsolatosan az értekezlet elha­tározta, hogy támogatáséit fordul a szegedi kormányhoz is. Természetes, hogy a bizottság­nak az a törekvése, amelyet a szegedi kormány támogatására és közbenjárására alapított, a változott körülmények miatt időszerűtlenné vált. A városi tanácsnak kell tehát minden lehetőt elkövetni, hogy az akciónak sürgős fo­ganatja legyen. A bőrkereskedők és bőriparosok tiltakoznak a hatósági üzemek ellen FISCHER K. (Saját tudósítónktól.) A Kereskedők Szövet­ségének tőr- és cipé:zszakosztáIya szerdán d'Jután félhatkor gyűlést taiíott amelyen részí­veltek az összes szegedi bőrkereskedők, mint­egy 150 cipőiparos és papucsos. A Kereske­delmi és If arkamara tanácsterme zsúfolásig megtelt. Az ülésen az érdekeltek igen elkese­redetten támadták Balogh Károly tanácsnok jei -nlegi n iködését, amely az iparosok szerint Szeged közöncégér ek nein előnyére, a keres­kedőknek és iparosoknak pedig határozott hát­rányára van. Az ülésen a Kereskedők Szövet­sége részéről Schweiger Miksa elnök vett részt. Az ülést Vénig Gyula elnök nyitotta meg és bejelentette, hogy a tárgysorozat egyetlen pont­ját, állást foglalni az ellen, hogy Szeged város bőr, bőráru és divatcikkeinek bevásárlására a hatóság Rákos Árpádot, a megszűnt közélel­mezési h: /atal cipészosztályának vezetőjét küldte ki. A bőrkereskedőkre és bőrfeldolgo­zókra ez mellőzést és sérelmet jelent. Fölkérte Benedek Pál előadót az ügy ismertetésére. Benedek előadta, hogy Balogh tanácsnok a borkereskedőket egybehívta egy szindikátus létesítése céljából. A kereskedők össze is jöttek, bele is men ek volna a társulásba, azonban ama kikeléssel, hogy Rákos Árpáddal együtt nem hajlandók működni. Ezt julius 5-én tudo­mására is adták Baloghnak egy irásos be:d­ványban, amelyre eddig választ nem kaptak. Annál nagyobb meglepetéssel vették most tudo­másul, hogy BalcTjh mégis _ Rákost küldette le Tíieszlbe a Szövetségközi Élelmezési Bizottság elnökének hozzájárulásával a bőráruk és egyéb ipari, divatcikkek bevásárlására. A Szövetség­közi Élelmezési Bizottság aira az álláspontra helyezkedett, hogy a szükségleteket csopor­tokba állva jelentsék be és hogy azokat a szükségleteket a kereskedők kiküldőiéivel, azok meghallgatásával szerzik be. Ez most nem igy történt. Ő nem kutasa, kinek mily érdeke vaa ebben, azonban konstatálja, hogy a leg­nagyobb indignációval vették tudomásul Rákos kiküldését. Ennél nagyobb sérelem a bőrszak­másokon nem eshetett. A háboiu alatt is ugyan ezt a jcUékot űzte Balogh a bőrérdekeltségek­kel, amikor Rákost az ismeretlenség homályá­tól a közélelmezési hivatalba beállította. Kérte a megjelenteket, hogy az ügyhöz higgadtan szóljanak. Marozsán Milán: Ismét a régi nóta járja. Uj nótát szeretnék hallani. Mi, akik a harctérről hazatértünk, üres műhelyt, keserűséget, mun­kanélküliséget találtunk itthon. Elmentünk Rá­koshoz bőrt kérni, adott. Ez ellen nem volna panaszunk, azonban rövid idő alatt rájöttünk, hogy itt keserű világ van. Le akaiíak és akar­nak tömi bennünket Balogh és Rákos urak. Nem vonja kétségbe Balogh tehetségét, mint pénzügyi tanácsnokét, azonban a háború alatti és a mostani működése azt bizonyítják, hogy rossz kereskedő. Tiltakozik az ellen, hogy oly emberek irányítsák a szegedi kereskedőket és bőriparosokat, akikkel a kereskedelmi érdekelt­ségek jól laktak. A közönség meg fog győződni róla, hogy mihelyt a szabadkereskedelem révén elegendő anyag fog az iparosok részére ren­delkezésre állani, az árak azonnal esni fognak. Indítványozza, hogy egy küldöttséggel tilta­kozzanak a polgármester előtt a jogtalan be­avatkozások és a kereskedők fölötti gyámko­dások ellen. Szegő Jenő élesen támadta Balogh eljárását. Nem akar gyanúsítással élni, azonban a közön­ség, de az érdekelt kereskedők előít is különös szinben tűnik föl, hogy Balogh, Rákos nélkül ne tudjon a bőrkeresKedők érdekében csele­kedni. Balogh egy kissé körültekintőbben intéz­hetné a mostani ügyködését, tudva, hogy a bőrkereskedők nyilvánvaló ellenszenvvel visel­tetnek Rákossal szemben. Balogh szerint min­den eddigi ügyét balszerencse kisélte. Csóti Zsigmond hosszabb fejtegetés után azt bizonyítgatta, hogy a népruházási törvény alap­ján megállapított föltételek tartassanak be a hatóság által is, akkor az iparosok meghallga­tása nélkül nem lehet ily önkénykedésekkel előállni. Nem pártolja Rákost, mert eddig tény­leg csak a kisiparosok kíuzsorázását látja. Szegő kijelenti, fiogy ő sem akarja gyanúsí­tani Rákost, viszont meg kell állapítani, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents