Délmagyarország, 1919. augusztus (8. évfolyam, 159-183. szám)

1919-08-08 / 165. szám

Szeged, 1919 augusztus 8. DELMAGYARORSZAG 3 Budapest román megszállás alatt. — A szegedi kormány megállapodása Szerbiával- — Balla és Belitska miniszterek belgrádi utjának eredménye. — (Saját tudósítónktól.) Budapest román megszállás alatt áll. A románok bevonulása hatodikán történt. Bratianu miniszterelnöknek Temesvárott tett kijelentései szerint a háború véget ért s most már csak az a románok törekvése, hogy az anarchiának vegyék elejét. A sokat szenvedett fővárosi lakosság érdekében tartjuk kívánatosnak, hogy ennek a kijelentésnek megfelelőek legyenek a román megszállók cselekedetei. Ami az ország többi részeit illeti, azokra vonatkozóan kétféle verzió van. Az egyik szerint a román megszállás azokra nem terjed ki. Példa volna erre Kistelek, ahonnan a románok már is elvonultak. A másik verzió szerint a román megszállás bekövetkezik, de nem lesz hosszú tartamú s csak addig tart, amíg olyan kormány veheti át az ország ügyeinek vezetését, amelyben az antant teljes garanciát lát. A románok a szegedi kormánnyal érintkezést kezdtek. Szombaton vezérkari tisztek érkeztek Szegedre, akik Ábrahám, Dezső miniszterelnökkel és gróf Teleld Pál külügyminiszterrel tanácskoztak. A tárgyalásokban a francia főparancsnokság képviselői is résztveítek. A Peidl-kormányt a románok nem támogatják. Hir van arról, hogy már régebben folynak tárgyalások Bécsben egy polgári kormány alakításáról, amelynek Lovásiy Márton lenne az elnöke. Ez a kormány kiegészülne a szegedi kormány tagjaival. Balta Aladár beliigyminiszteé* és Belitska Sándor hadügyminiszter szombaton délben hazaérkeztek belgrádi utazásukról. Azzal a hírrel szám'oltak be a délután tartott minisztertanácson; hogy utazásuk eredménnyel járt. Pribicsevics volt horvát képviselő, a Narodna Obrana egyik v'olt vezérével, ma egyik legnagyob jugoőzláv-párt vezérével is tárgyaltak, aki régebben magyar függetlenségi képviselőkkel baráti összeköttetésben állott. A jugoszláv-kormány részéről előzékenységgel talátkoztak. A szerb-horvátszlovén kormány megadja a kért politikai és katonai támogatást. A támogatás a szerbek-megszállta dunántuli vármegyék területét érinti s ennélfogva lehetséges, hogy a kormány Pécsre, vagy a Dunántul más városába teszi át ideiglenes székhelyét. A Nemzeti Bizottmány csütörtök délutáni ülésén P. Ábrahám Dezső miniszterelnök kijelentette, hogy „akár sikerül Budapestre jutniok, akár más megállapodás jön létre, csak olyan kormányt fog elismerni, amely a nemzeti demokráciába kapcsolódik." Ez az alternatív kijelentés nem ellenkezik azzal az értesüléssel, hogy a végleges kormányban a szociáldemokrata-párt képviselői is helyet foglalnak. Hisztéria vagy rablómerénylet? — A hölgy, aki harisnyát vásárol. — (Saját tuósitónktöl.) Csütörtökön délben különös merénylet történt Zeisler Lajos Kárászutcai divatáru-üzletében. A kereskedő tizenkét éves, második gimnazista fia vérző fejjel jött ki a boltból és rémülettől halványan beszélte az utcán járóknak s a szomszéd üzlettulajdonosoknak, hogy egy úriasszony fejbevágta és megverte egy ernyővel, mert nem tudott pénzt adni. A fiu előadásából később a következőket lehetett megállapitani. Zeisler Lajos, a divatáruüzlet tulajdonosa és a felesége eltávoztak a boltból, ahol csak gimnazista tiuk s egy hasonlókorú inas maradtak őrizőkül. Egyszerre egy jól öltözött „úriasszony" állított be. Egypár harisnyát vásárolt, de a holmit nem vitte magával. Félretétette s azt mondta, hogy mivel visszajövet az utja úgyis az üzlet előtt visz el, majd később újra betér a harisnyáért. Mikor megint a boltba jött, igy szólt az inashoz: — Ugyan fiam, nem mennél ki nekem az állomásra? Odakünn van a podgyászom, nézd itt van a jegy, váltsd ki. Itt van egy százkoronás, megvárlak. Borravaló reményében az inas elfutott, zsebében a százkoronással. Egy kis idő múlva a hölgy rászólt a Zeisler-fiura: .—t Nagyon soká jön az az inas, én már nem várhatom! Adja vissza a százkoronásomat, amit neki adtam s ha majd az én pénzemet visszahozza, legyen az a maguké. A fiu azt válaszolta, hogy neki nincs pénze. Erre az asszony odament a pénztárhoz s a fiókot kihúzta. Ott azonban nem volt pénz. A pultnál is keresgélt. Most rátámadt a fiúra: — Add ide a pénzemet;! Az esernyő vasnyelével, amit kezében tartott, ráhúzott a fiu fejére, ugy, hogy az elszédült s vérezni kezdett. Amint a gyerek lélekzethez jutott, odament a fiókhoz s megmutatta, hogy abban ő sem bir pénzt találni. Az asszony ezután ismét keresgélt pénz után, majd többször ráhúzott a fiúra az ernyővel s otthagyta. A kis Zeisler-fiu panaszára az asszonyt keresték, de seholsem találták. Eltűnt a járókelők közt. Az esetről Zeislerék följelentést tettek a rendőrségen. Nem lehet tudni, hogy csak asszonyi hisztériáról vagy rablómerénylet kísérletéről van-e szó a különös esetben. A román kolozsvári egyetem Francia professzorok az orvosi fakultáson. 150 pályázó az egyetemi tanszékre. Kolozsvár. Lázasan folyik román részről az egyetem^ megszervezése. Egyes fakultások, igy a jog- és bölcsészeti fakultás rendes tanárai már megvannak állapítva, legalább is a beérkezett nagyszámú pályázat után mértékadó helyen kandidálva lettek. A kandidálást a bukaresti egyetem tanácsa végzi. Számos tanár — leginkább középiskolai tanár — akar az uj egyetemen állást vállalni, de alighanem egyelőre csak a legszükségesebb állásokat töltik be és a kinevezés is egy-kettő kivételével — csak rendkívüli tanári állásokra fog megtörténni. Ami az orvosi fakultást illeti, Romániának kevésszámú orvosa lévén, nehézségekbe ütközik már most specialistákat találni, de a Párisból Bukarestbe érkezett tanárok egyrésze hajlandó Kolozsváron is katedrát vállalni. Az uj egyetemi rend tiszteletben tartja a magántanári cimeket és azt, minthogy tisztán tudományos munkálkodás eredménye, mindenkinek meghagyják még abban az esetben is, ha nem tartózkodik Kolozsváron. De megkívánják a magántanároktól, hogy minden második félévben előadást tartsanak, ha nem is román, de francia nyelven. Ami az oktatást és vizsgáztatást illeti, arról nincs biztos tudomásunk. Elv az, hogy román nyelven fognak vizsgáztatni, de illetékes helyen hangsúlyozzák, hogy a magyar és szász Hallgatóságnak is módot akarnak nyújtani, hogy vizsgáikat anyanyelvükön tehessék le. Ez esetben, ha nem erdélyi származású professzornál vizsgázik az illető, akkor tolmács utján felelne a tanár kérdéseire. A tanév szeptember 1-én'megkezdődik. De ez csupán formális megnyitás lesz. Az első hetekben kari és együttes ülések lesznek, melyen meg fogják beszélni a tánterv közös módozatait és megejtik a jelölést a szenátusi tagságra, mert a szeptember végén történő szenátusi választásra a már összegyűlt kolozsvári egyetemi tanároknak is jelöltet kell küldeni. A Renasterea Romana irja : Százötven pályázó van ezideig a kolozsvári egyetemi tanszékekre s nem is gyanítottuk soha, hogy a Kárpátok és Tisza közén ennyi tudóssal rendelkezünk. Ha Franciaországban vagy Angolországban létesülne egy uj egyetem, ezekben a századok óta tudományt öröklő országokban nem merészelnének ennyien a tudományegyetem lépcsőfokára. Arany karikagyűrűket minden súlyban és fazonban 3 óra alatt ké~ SZiieEf. Spécialista Ízléses pecsét és brilliáns gyürük készítésében. Mindennemű ékszert rajz- vagy minta késik. Gáspár Grősz Ferenc, Kolcsey-u. 2. Bejárat közvetlen Goílschall hölgiífodrász mellett. 294 HÍREK ->• Dr. Dobay Gyula — Szeged kormánybiztosa. A miniszterelnöki sajtóiroda a következőket jelenti: A minisztertanács a belügyminiszter előterjesztésére dr. Dobay Gyula szegedi ügyvédet Szeged város és Csongrádmegye, Meskő Zoltán volt országgyűlési képviselőt pedig Pestpilissoltkiskunvármegye és Kecskemét törvényhatósági jogú város területére a főispáni teendŐK ellátásával is megbízott kormánybiztossá nevezte ki. A modern francia zeneesíély a Korzómosiban. A modern francia zene kultuszának szentelték csütörtöki soiréejukat a franciák a Korzó-mozi intim téli helyiségében, amely zsufloásig megtelt francia és magyar érdeklődőkkel. Bizet Carmenjének ouvertureje nyitotta meg a gazdag műsort. Dr. Hollier tartalmas és formás conférancea a modern francia muzsikáról az estély kiemelkedő eseménye volt. Dr. Hollier széleskörű zenei műveltséggel és elragadó élannal beszélt a modern francia muzsika jelentőségéről," legkiválóbb művelőiről, Bizettől egészen César Franckig. Idézte Nieísche tanulmányát Carmenról, (amelyet a Délmagyarország nemrégen tárcában közölt Juhász Gyula bevezetésével). A közel egyórás, mindvégig lebilincselő szabad előadást nagy tetszéssel és zajos tapsokkal honorálták. Ezután a francia zene uj klasszikusaiból és romantikusaiból pompásan válogatott szemelvényeket kapott a közönség. Bizeten kivül Massenet, Delibes (akik annak idején Szegeden is jártak az árviz után), Chaminade, Debussy és Franck remekeit tolmá-