Délmagyarország, 1919. augusztus (8. évfolyam, 159-183. szám)

1919-08-26 / 178. szám

Szeged, 1919 augusztus 24. DÉLMAGYARORSZAG 324 hogy intézzenek átiratot a kormányhoz, amely­ben kérik, hogy azokat a tisztviselőket, akik hivatalos hatalmukkal bármely irányban vissza­éltek, függessze föl állásuktól. Az indítványt el­fogadták. A gyűlés ezzel véget ért. Óráját és ékszereit javíttassa elsőrangú óra- és , ékszer­üzletemben. Szolid árak! Órákban és ékszerekben nagy raktár. 154 FIS CHER K* =0RMóELfEATTÉH = Memorandumba foglalják a munkanél­küli ankét javaslatait. (Saját tudósítónktól.) A városkormányzó, mint ismeretes, felhívta a város hatóságát, hogy tíz napon belül tegyen konkrét javaslatot a munkanélküliség enyhítésére. Dr. Dobay Gyula kormánybiztos-főispán a felhívásra ankétot hívott egybe, amely szombaton kezdte meg ta­nácskozását. Az ankétot hétfőn délután foly­tatták. Az első felszólaló Otiovay István épitész volt, aki a közmunkák megkezdésének sürgős­ségét hangoztatta. Erős Ferenc vas- és fém­munkás szerint a munkanélküliségen azzal lehetne enyhíteni, ha a villamosvezetékek, tele­fonhuzalok, sinek, sin párok és gázvezetékek javítását azonnal elrendelnék. Balog Imre, tor­más István és Koncz Károly munkáslakások építését sürgetik. Winuner Fülöp szólalt fel ezután, Hosszabb beszédben foglalkozik az orvoslás módjaival. Hangsúlyozza, hogy a városnak idejében meg kell oldania a munkanélküliség súlyos problé­máját. A városnak — mondotta — áldozatokat kell hoznia, Ha ezt most nem teszi, később még nagyobb terhet ró majd a városra a munkanélküliek nyomorának enyhítése. Segélye­ket kell majd adni a munkaalkalmak helyett. Jobb tehát, ha munkaalkalmakat teremtünk. Indítványozza, állítson fel a város munkáskony­hát a Munkásotthonban, ahol olcsó ellátást kapnának a munkanélküliek. Bakacsi János a kereskedelmi rakparttelep munkálatainak megkezdését javasolja, Varga István szerint a vízvezeték csöveinek kijavítá­sával is lehetne segiteni a munkanélküliségen. Dr. Miiller Manó hatásos beszédben foglal­kozik a munkanélküliség ügyével. Munkaalkal­makat kell teremteni és le kell törni az árakat. Indítványozza, hogy kilenctagú bizottságot küld­jenek ki, amely a vita során elhangzott indít­ványokat foglalja memorandumba. Javasolja, hogy a memorandumot juttassák el a város­kormányzóhoz. Az értekezlet az indítványt el­fogadta. A bizottságba a munkaadók részéről Wimmer Fülöpöt, Tonelli Sándort és Ottovay Istvánt, a munkások részéről Ablaka Györgyöt, Bene Istvánt és dr. Müller Manót, a hatóság részéről dr. Dobay Gyula kormánybiztost, dr. Somogyi Szilveszter polgármestert és dr. Polgár Péter tanácsnokot küldték ki. A bizottság a memorandumot elkészíti és beterjeszti a. városkormányzóhoz. A tisztviselők Ostrorog ezredestől és a városkormányzótól kérik az árak csökkentését. Ismeretes az a mozgalom, amelyet a Sze­gedi Tisztviselők Otthona az általános drága­ság letörése érdekében indított. Az Otthon szociális bizottsága több izben tárgyalt ez ügyben a Szegedi Kereskedők Szövetségének 3lnökségével és az iparos szakosztályokkal. Közben a város tanácsa is figyelmes lett a tisztviselők mozgalmára, de az árak még mindig szemérmetlenül emelkedtek és emel­kednek. A tisztviselők helyzete ennek meg­felelően egyre kétségbeejtőbb. A Szegedi Tisztviselők Otthonának szociális bizottsága hétfő i délelőtt memorandumot nyújtott át a Szövetségközi Élelmezési Bizottság elnöké­nek, Ostrorog ezredesnek és átnyújtja ezt a memorandumot de Tournadre tábornok, város­kormányzónak is. A memorandum a következőkép szól: Ezredes Ur! A Szegedi Tisztviselők Otthona a Szegeden élő összes állami, közlekedési, városi és magántisztviselők, valamint nyugdijasok, szám­szerint mintegy 5000 családfő és 15000 család­tag nevében azzal a tiszteletteljes kéréssel for­dul ezredes úrhoz, hogy az alantiakban elő­adótokat tudomásul venni, megszivlelni és a szövetségközi hatalmak által Ezredes úrra ruhá­zott jogkörének legerélyesebb gyakorlásával a szegcdi, szenvedő tisztviselőkön sürgősen segi­teni méltóztassék. Magyarországon — igy Szegeden is — a tisztviselők sorsa a békében egyenlő volt a szegénységi fogadalommal, a háborúban: a nyom msággal. Ma pedig ott tartunk, hogy azok, akik az államháztartás, a közigazgatás, az igazságszolgáltatás, pénzügy, közlekedés, tanüli y stb. végrehajtó közegei és mint ilyenek az áll im anyagi és erkölcsi őréül vannak hivat > a szolgálni, nyomorognak, családtagjaik­kal c„yütt lerongyolódnak és éheznek. Sz gyen nélkül valljuk be ezt Ezredes urnák, egyben büszkeséggel, mert mi valóban haza­fiak voltunk a kötelesség teljesítésében, a tü­relemben, a lemondásban, akkor is, amikor más társadalmi rétegek dúslakodtak és vagyont szereztek. Ma már összeroskadás nélkül nem birjuk el. nehéz sorsunkat. Váltakozó kormá­nyaink, áz ország lehetetlen pénzügyi viszo­nyai, a vesztett háború nyomában járó gazda­sági lezüllés, hosszú időre vigasztalan, segély nélkül való jövőt tárnak elénk. Rajtunk és családtagjainkon pedig segiteni kell, mivel ellenkező esetben mi is a teljes lezüllés útjára sodródunk. Pénzünk vásárló ereje elve­szett. A drágaság pedig napról-napra fokozó­dik. Ezzel «kapcsolatban konkrét adatokkal meg­világítjuk Ezredes ur előtt azt a siralmas nyo­morúságot, amelyben Szegeden ma a tisztvise­lők vergődnek. Az 5000 tisztviselő közül 4000-nek a havi fizetése 5—800 korona között váltakozik és csak 1000-en vannak, akik 900—1500 koronát vesznek kézhez, átlagba beleszámitva a hábo­rús drágasági pótlékokat, gyermeksegélyt stb. Ez utóbbi csoportbeliek azonban már 25—35 évi szolgálati idővel birnak, avagy vezetői állá­sokat töltenek be. A nyugdijasok díjazása sok­kal szomorúbb. Egy négy családtagot számláló tisztviselő, aki 800 koronát kap kézhez, a következő havi kiadási tételeket képes födözni: kenyérliszl (7-2 kg. fejenkint) 14-4 kg. á 310 44-64 nullásliszt (7'2 kg. fejenként 14-4 kg. 1 „ 5"— - 72'— tej 30 liter „ .4 — -- 120'— főzelék naponta „ 5-— = 150"— zsír 2 kg. „ 32-- =' 64-— ,szappan (mosáshoz is) 1'5 kg „ 24"— .= 36'— cukor 2 kg. „ 25"— 50"— só, ecet, paprika, gyufa, bors stb. 15'— 2 pár cipő javítása talp, sarok, fejelés 170-— cérna, ruházati javítások stb. dara, kukorica, liszt, árpa­kása vegyest 8 kg. „ klf. apró, előre nemlátható kiadás 25"— 4-— = 32"— 21-36 összesen 800'— Hus, tüzelőanyag, világitóanyag, fehérnemű, ruha, cipő, gyümölcs, télire való, szórakozás, kul­turális szükséglet, bútor, konyhaedény pótlása, orvos és gyógyszer költségeire, valamint a gyermekek tanköltségére stb., stb.-re már fede­zetünk nincsen. A fentiekből kitűnik, hogy a számítási alapul vett árak erősen alatta állanak a tényleges áraknak, tehát a valóságban a tisztviselőknek úgyszólván 50 százalékkal több kiadása van, azonban számításunkkal nem akarunk a sze­rénytelenség látszatába esni. Ezredes ur! Ez a kiáltó nyomor még hatványozódik ott, ahol nem négy, de hat, hét esetleg több tagu a család és nem 800 hanem csak 5—600 korona a tisztviselő havi fizetése. Fizetésünkből nem telik sem húsra, sem tüzelő-, világitóanyagra. Ruhát, alsónemüt esztendőkön át be nem szerezhettünk és a jelenlegi árak mellett arra egyáltalában nincs kilátásunk. Lakbérünkre úgyszólván mind­annyian ráfizetünk. Sorsunk kétségbeejtő. Bízó hittel fordulunk tehát Ezredes úrhoz, kérve 15.000 szenvedő nevében, hogy méltóz­tassék a szegedi piaci álakat oly mértékben letörni, hogy mi is hozzájuthassunk család­tagjainkkal együtt a létfentartáshoz szükséges cikkekhez. Mi lemondunk minden luxuscikkről. Mi nem kívánjuk senkinek se a károsodását, de viszont keserű szenvedéssel látjuk, hogy addig, amíg a termelők, kereskedők, iparosok, elárusítók, láncosok, közvetítők, kofák stb. a konjunkturális helyzeteket kihasználva dúsla­kodnak, addig mi fixfizetésü alkalmazottak napról-napra nyomasztóbb, gyötrelmesebb na­pok elé nézünk. Ez a helyzet sem táisadalmi, sem erkölcsi alapon tovább fenn nem tartható. A drágaság gátnélküli rohanása csak ujabb társadalmi ki­robbanást vonhat maga után\ ebben a sokat szenvedett országban. Ezredes ur segitő kezét kérjük, hogy hatal­mával állítsa meg és törje le az áruzsorát. A velünk szemben tanúsítandó igazságos és em­berséges jóindulatáért végtelen hálára kötelezi a szegedi tisztviselők összességét és polgár­gárságát. A Szegedi Tisztviselők Otthonának szociális bizottsága nevében vagyunk Szegeden, 1919 augusztus hó 26-án. Ezredes urnák kiváló tisztelői: Kengyel titkár. Häuser Rezső elnök. URANIA MAGY. TUD. v SZÍNHÁZ. TELEFON 872. Kedden: fl legjobb PHÖNIX vígjáték, Repríz I Reprff! LULU. Vigjálék 5 felvonásban. A főszerepben: Gőth Sándor, llosvay Rózsi és Molnár László. Előadások 6, 1/1 b és 9 órakor. t

Next

/
Thumbnails
Contents