Délmagyarország, 1919. augusztus (8. évfolyam, 159-183. szám)
1919-08-01 / 159. szám
2 DÉLMAGYARORSZÁG Szelíd. 19!Q augusztus 1 Tegyünk félre minden differenciát, mert most csak egy hivatásunk lehet: Magyarország visszaszerzése. Pár szót kívánok még mondani arról,. hogy mit vesztett a fiatalság és miféle kilátásai lehetnek a jövőben. Az ötéves háború a fiatalság tanulmányait a legnagyobb mértékben . megzavarta. A régebbi kormányok bizonyos könnyítéseket tettek a tanulmányok folytatása terén. Nem akarnám ezt abban az értelemben folytatni, hogy a könnyítés egyenlő legyen a• tudatlansággal, de ha sikerül az országnak visszahóditása, remélem, abban a helyzetben lesz a kormányzat, hogy formalitások tekintetében könnyítéseket tehet, de ugy, hogy ez ne jelentse a fiatalság kulturális színvonalának csökkentését. A külügyminiszter beszéde. Ezután gróf Teleki Pál külügyminiszter beszélt. Azok között a kötelességek között, — mondotta — melyek fiatalságunkra várnak, egy nagy kötelesség van: oly hiányt pótolni, amelyet eddig nemcsak a fiatalságunknál, de az egész magyar közönségnél is sokban tapasztaltam. Ez az, hogy a rai tekintetünk állandóan a keritésen belül maradt, hiszen egész állami életünk s egész politikánk'az Ausztriához való viszonyunknak hogyan-mikéntjében s annak megítélésében nyert kifejezést. A külvilágról roppant keveset tudunk s a külvilág iránt kevéssé erdeklődimk. Ez a momentum a mai körülmények között óriási súllyal nehezedik a mi újjászülető társadalmunkra. Ennek meg kell változnia. Ha Magyarországnak, mint független és önálló államnak a szekere rúdját akarjuk irányítani, akkor ezt nem lehet felelős vagy felelőtlen egyének kezére bízni, hanem közvéleménynek kell ebben kialakulni s ez a közvélemény kell, hogy részben irányítson, részben támogasson bennünket. (Igaz, ugy van 1) A fiatalság kötelessége, hogy e tekintetben segítségünkre legyen; menjen ki akár nélkülözések árán is a külföldre, ott a magyar ügynek legyen a zászlóvivője, de egyszersmind ismerje meg a külföldet és hozza be tapasztalatait. Ezután a földrajzi példákkai világit arra, hogy mit ért nemzet alatt s hogy miért tartja a felületes módon hirdetett nemzetköziséget abszurdumnak. Csak a nemzeten át lehet valaki a jól fölfogott nemzetköziségnek s az emberiségnek szolgálatára. Bizonyítja, hogy nen tudománytalan dolog nemzetinek lenni, nem ellenkezik ez a műveltséggel, a civilizációval s nem túlhaladott álláspont, mint ahogy azt soURANIA IfiAGY. TUD. r SZÍNHÁZ. TELEFON 872. Pénteken, szombaton és vasárnap: Repríz 1 Reprint HENNY PORTENNEL -*• a főszerepben. -*A drágakövek. Dráma 4 felvonásban. Ezt megelőzi: Mire képes a szerelem? Vígjáték 3 felvonásban. — A főszerepben OTTÓ TREPTOW. Előadások hétköznapokon 5, 7 és */j 9 órakor. Vasárnap 3, 5, '/» 7 és '/a 9 órakor. kan szeretik hirdetni. A nemzetköziség nem egy további stádium, mert a nemzetek a nagyobb életközösséget ép ugy, mint a tájak, mint az állatfajok s mint minden a világon elmúlnak, de csak lassankint. A nemzettől a nemzetköziséghez nem egy lépés vezet, azt nem lehet egy óra alatt, egy esztendő alatt megoldani. Mert ha a nemzetek elmúlnak, akkor ezek helyét nem a nemzetköziség, hanem más nemzetek foglalják el. Látjuk, hogy mindenütt széles e világon erősbödik a nemzeti eszme, ami természetes következménye annak az abszurditásig vitt nemzetköziségnek, mely a természetes folyamatot akarta átalakítani. A természetes élet erőszakos átalakítása pedig, amint azt minden dialógus tudja, csak a halál lehet. (Ugy van! Tetszés.) Ezután a diszgyülés egyhangúlag a következő határozati javaslatot fogadta el : „A Magyar Főiskolai Hallgatók Nemzeti Szövetsége, mint egy test, egy lélek, sorakozik azok mögé, akik az ezeréves Magyarországot a bolsevizmus karjaiból akarják kiragadni s ha kell, vérét is áldozza a nemzeti eszme diadalra juttatásáért." Ezután Molnár Miklós elnök mondott tetszéssel fogadott záróbeszédet, mire a diszgyülés véget ért. Taft kritikája a népek ligájáról. Az Egyesült-Államok volt elnöke, Taft, levelet intézett a köztársasági nemzeti bizottság elnökéhez, amelyben a népek ¡igája tervének a szenátusban történendő elfogadására bizonyos magyarázó tervet ajánl, abban a reményben, hogy elég szenátort tud egyesíteni mindkét párt részéről a középen, hogy a szerződés terjedelmes változtatásait elkerüljék és elfogadják a békeszerződés ratifikációját. A levél nyilvánosságra hozatalának első eredménye az volt, hogy azok, akik még pénteken a békeszerződés barátai voltak, annak eredeti szövegezésében arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az elnököt kényszeríteni lógják bizonyos fentartások elfogadására. Habár Taft levelében azt mondja, hogy tervének célja megkönnyítené a békeszerződés kielégítő ratifikációját, mégis a levél legfontosabb része az a támadás, amelyet Wilson és közigazgatása ellen intéz. Az állítja, hogy a jelenlegi helyzet teljesen megfelel a Wilsonféle adminisztráció háborualatti pártoskodó színezetének és támadja az elnököt azért, mert a béketárgyalásra oly bizottságot vitt magával, amelyben a republikánusok nem voltak képviselve. Ezzel a bizottsággal külföldre menve, túlságosan hangsúlyozta a személyi elemet a szerződés szerkesztésénél. Taft azt, a változtatást ajánlja, hogy az Egyesült-Államok tartsák fenn annak a lehetőségét, hogy a ligából két évi megfigyelés után kiléphessen, hogy a Monroe-elv fentartását követeljék és hogy azon különbségek, amelyek a nemzetek közt a bevándorlási és tarifa kérdésekben felmerülnek, ne legyenek a ligának alávetve. Ugyanabban az időben világosan kijelenti, hogy hajlandó a ratifikációt fentartás nélkül elfogadni. Az angol bányászsztrájk. Az angol bányászsztrájkban a helyzet jelentékenyen javult. A bányászok nagyrésze munkába állt, így különösen Motlndhanban, Nolthsaffordban, Mommonthban, Derbyben és Lancashiben. Remény van arra, hogy a munkát másutt is megkezdik. (Journal desí)ebats jul. 26.) A románok Temesváron és Temesmegyéhen. Temesvár. A szerbek tudvalevően elhagyták Temesvárt. A parancsnokságot de Tournadre tábornok vezetése alatt a francia hadsereg vette át, a közigazgatást pedir/ a románok. A nagyszebeni romár -kormányzótanács rendeletére dr. Cosma Aurél, Temesvár és Temesmegve prefektusa, aki -ma vette át l ivataíát. Dr. Cosma meghagyta állásaikban az összes tisztviselőket. Ukrán—román közeledés. A~ ukrán kormány összeköttetésbe lépett Romániával. Mazijewicz volt minisztert nevezték ki Bukarestbe Ukránia provizórikus képviselőjévé. (Le Petit Párisién julius 26.) rS* Briliánsokat, használt ékszereket, aranv és ezüst régiségeket igen MAGA8 ARBAN megvételre keresünk. 284 Fischer Testvérek S2 K: A francia városkormányzó rendeletei. A városkormányzó alábbi rendeletei érkeztek szerdán a polgármesterhez: Parancs a gyűlések bejelentéséről. A városkormányzó-ezredes kivétel nélkül megtilt minden összejövetelt, melynek megtartására az engedély nem tőle lett előzőleg kieszközölve. Az engedélyezést kérő kérvényeket a polgármesterhez keil benyújtani, aki azokat véleményével ellátva átteszi a városkormányzóhoz. Minden nem engedélyezett összejövetel szét lesz oszlatva a városi rendőrség által. A rendezők le lesznek tartóztatva és elitélve. Rendelet a szesztilalom ügyében. Az ezredes-kormányzó elrendeli, hogy f. évi augusztus 1-től kezdve kizárólag a vendéglőkben van megengedve személyenkint három deci bor felszolgálása, mig a kávéházakra ez az engedély nem vonatkozik. Jelen parancs megszegése büntetést von maga után. Színház- és mozi-cenzara. Színház, mozi és hasonló előadások továbbra is tarthatók, de az előadások programját előzetesen okvetlenül be kell mutatni a francia cenzornak. Kérvények a polgármesteri hivatalhoz. Bárki, aki valamilyen kérelemmel akar a francia parancsnoksághoz fordulni, az ezen kérelmét röviden, értelmesen, magyarul megírva ne a francia parancsnokságnál, hanem a polgármesteri hivatalban dr. Szendrey Jenő titkárhoz nyújtsa be. Innen mennek a kérvények a város kormányzójához és onnan elintézés után ide jönnek vissza. ön nagy választékban, valamint tűzkövek ugy nagyban és kicsinyben kaphatók a fl\EDI SPECi^LITE szivarkahüvely főraktárában Szeged, Jókai-utca 11. szám alatt. ===== % Telefon 15-20,