Délmagyarország, 1919. július (8. évfolyam, 132-158. szám)

1919-07-17 / 146. szám

Ára 40 fillér. Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ^UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja : 305. ELŐFIZETESI ÁRA: egész évre 96.— K negyedévre 24.— K félévre . 48.— K egy hónapra 8.— K Egyes szám ára 40 fillér. Kiadóhivatal : SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja : 305. Szeged, 1919 VIII. évfolyam 146. szám. Csütörtök, jiilius 17. Uj orientáció. A frázisok tengeréből, amelybe a rövid életű Károlyi Gyula kormány elmerült, világító torony gyanánt egy igazság emelkedik ki, az, amelyet Varjassy Lajos vasárnapi beszéde során olyan szeren­csésen megfogalmazott: hogy külpolitikai és belpolitikai orientációnknak egyaránt a nagy nyugati demokráciák szerint kell igazodnia. Ez kétségtelenül uj politikai uralkodó gondolat, mert ha eddig föl­merült és hivekre talált is a magyar államférfiak és publicisták körében, de uralomra bizony mindeddig nálunk sehol és soha nem juthatott. Még Kossuth is, mikor hatalma tetőpontján és ereje virá­gában volt, a német szövetség eszméjét pengette szivesebben, az öreg Andrássy Gyula pedig egyenesen abban látta élete célját és jelentőségét, hogy a közép­európai blokk gondolatát megvalósítani segítette. Igaz, hogy a látszat szerint érdekeink parancsolták a német hege­móniához való tartozandóságot, amely látszat még Jászi Oszkár világos elméjét is megtévesztette, de viszont kétségtelen és történeti bizonyosság, hogy szim­pátiáink és egész multunk emlékei a franciák mellé állították, kivált a nagy históriai válságok óráiban, a nem hiva­talos, a szive szerint megnyilatkozó, a valódi magyar közvéleményt. Ma érdek és rokonszenv egyaránt azt sugallják, hogy a nagy nyugati demokrá­ciák felé közeledjünk, hogy egész külső és belső politikánkat e demokráciák szellemében vezessük, ha nem akarunk nyomtalanul és céltalanul elsüllyedni az európai népek nagy és viharos tengeré­ben. Hisszük és reméljük, hogy akik ma felelősségteljes helyen hirdetik ezt az uj orientációt, tisztában is vannak ennek lényegével és tudni fogják ennek gya­korlati útját, módját is megtalálni és sikerrel egyengetni. Mert hiszen annyi háborús év és for­radalmi hónap tanulságai eléggé meg­taníthattak bennünket végre arra a mo­dern politikai fundamentális igazságra, amelynek belátása és áíérzése nélkül jutottunk oda, ahova a háború előzmé­nyei és következményei folytán kerültünk : hogy nincsen és nem lehet többé elszi­getelt politika sehol a világon, hogy nem lehet belpolitikát csinálni külpolitikai te­kintetek nélkül, hogy amit benn csinálok, azért künn is vállalnom és viselnem kell a felelősséget, egyszóval : a belpolitika is külpolitika, más szóval: nem lehet többé strucc módjára a hazai homokba dugni a fejünket, hanem mindig és min­denben orientációt kell keresnünk a vi­lággal, amelyben élünk, a korral, amely­lyel haladnunk kell ! Aki tehát ma és itt magyar politikát csinál, annak tudnia kell, hogy Nyugaton és Keleten mi van, hogy mit szól mind­ehhez Clemenceau és Lloyd George, sőt mit szó! hozzá az Internacionale. Vala­mint a vidéki állomás bakferének az expresszvonat órájához kell igazodnia, nehogy katasztrófát okozzon, elmaradva akár egy perccel is, éppen ugy kell bármely kis közösség politikai vezérének is tudnia és éreznie :. hányat ütött az óra a nagy világ különböző állomásain. Ha tehát a nagy nyugati demokráciák­hoz akarunk alkalmazkodni, akkor jó lesz megtanulni, hogy mit is jelentenek azok a nagy nyugati demokráciák ? Akkor nem elég például Clemenceauról azokat a frázisokat ismerni, amelyeket made in Germany csomagolásban még nem oly ! régen beadtak nekünk, hanem tudni kell, | hogy bár Clemenceau öreg ember és homlokára nem a jövendő napja süt, de mégis és hiába, izig-vérig, tetőtől talpig radikális, szabadgondolkozó, aki annak idején nem egyszer, de sokszor letörte és megbuktatta a nacionalizmus kis és nagy törtetőit, a Boulanger-féle soviniz­| mus embereit, aki pellengére állította és lemennydörögte a militarizmussal szövet­| kezett klerikálizmus konkolyhintőit és méregkeverőit, aki Zolának tollára adta a hires J'accuse cimét és aki, bármilyen szemmel nézik is barátai és ellenfelei, mégis csak a haladás ügyét szolgálta" világéletében, a háborúban is, amikor fanatikus hite szerint halálos csapást mért a német militarista imperializmus egész Európát elnyeléssel fenyegető sárkányára. A nagy nyugati demokráciákat azon­ban mindenekfölött maga a nép teszi, elsősorban a munkásság, amely mégis csak első hatalom ma, éppen a háborúk és forradalmak következtében, egész Európában. A munkásság állásfoglalása ; döntötte el a háború sorsát Nyugaton és Keleten, a munkásság állásfoglalása ! fogja eldönteni a béke sorsát is. Az orientációból tehát, kifelé és befelé, első­sorban ezt a tényezőt, ezt a hatalmat, ezt az igazságot nem szabad és nem lehet végzetes következmények nélkül ki­felejteni. Az alkalmatlan idegeneket eltávolítják 9 — A bejelentő-hivatal újjászervezése. — (Saját tudósítónktól.) Irtunk már arról, nem is egyszer, hogy a bevándorlás túlságos mér­tékben növekszik Szegeden s mikor türelmetlen hangok emelkedtek az invázió ellen, mi voltunk azok, akik méltányosságra, mérsékletre intettünk. Már a háború alatt, de még inkább közvetlenül utána a városokba tódult a falusi lakosság. Ré­szint a megélhetés nehézségei, részint különféle üldöztetések voltak okai ennek a népvándorlás­nak. A túlzsúfoltság mindenképpen kedvezőtlen hatással volt a -városi népességre. Csökkentette az élelmiszerek külömben sem bőséges készle­teit, növelte a drágaságot és megteremtette azt a nyomorúságot, amelyet a háború óta isme­rünk: létrehozta a lakáshiányt. Az élelmikész­letek fölös fogyasztása érezhetővé csak akkor vált, amikor már ezrekre szaporodott az ide­települt idegenek száma. A drágaságot nemcsak magával a fogyasztás növelésével, de azzal is növelik, hogy tetemes részük minden árat megad. De azután nagyon sok az olyan idete­lepült idegen, aki hivatásos lánckereskedő. Legnagyobb baj talán, amit okoznak, a lakás­hiány. Nem szabad feledni, hogy Szeged meg­szállott város s már maga ez a tény is érez­hetővé teszi a lakásínséget, de sokszorosan fokozza ezt az idegenek folytonos bevándor­lása. Jobb időkben szívesen vennők ezt. As építkezés rendes viszonyok között lépést tart­hatna a bevándorlással, de most súlyos csapás ez a városra. A lakásokban régóta tart már a lakószobák rekvirálása, amihez most fokozott energiával látott hozzá a városi hatóság. Azt vetik ez ellen, hogy a proletárdiktatúra sokkal fiÁMRRINÍlS élelmiszer-üzletben %3-Á Feketesas-utca (Keletipaiota), Telefon 836. naponta választékos friss élelmiszerek kaphatók, li. m.: füstölt és főtt sonka, császárhus, szalámi, kolbászok, szalonna, sajtok, élesztő, idei kovászos ugorka, zöld paprika, karfiol, friss tojás, jégbehütött málnaszörp szódával, jégbehüíött aludt-tej, cukorkák, csokoládé, szardínia és naponta friss eredeti legfinomabb tószegi tea-vaj napi áron kapható. 283 Tiszta és figyelmes kiszolgálás.

Next

/
Thumbnails
Contents