Délmagyarország, 1919. július (8. évfolyam, 132-158. szám)

1919-07-16 / 145. szám

Szeged, 1919 julius 16. DELMAGYARORSZAG 3 A lengyelek és orosz boisevikiek harca. Zürich. A lengyelek nyomása folytán a boisevikiek kiürítették Minszket és sietve vonulnak vissza a Berezina balparíjára. A lengyel hadsereg, mely ezen a vidéken harcol; nagyrészt önkéntesekből áll. A támadást a grodnói önkéntesek indították meg. Ez a hadtest, mely Vilna elfoglalása után még megerősödött, az önkéntesek tömeges csatlakozása folytán naprólnapra növekszik. A lengyei hadse-eghez nem csupán katholikus lengyelek csatlakoznak, hanem orthodox vallású oroszok is, ez utóbbiak azért, mert a bolseviki uralom újraéledésétől tartanak. Az egész lengyel hadsereg 300. kim. fronton győzelmesen halad előre. (Echó de Paris julius 12.) Óráját és ékszereit javíttassa elsőrangj óra- és,ékszerüzletemben. Szohd árak! Órákban és ékszerekben nagy raktár. 154 FiSCHER K. A vendéglősök és kávésok ismét akcióba léptek. — Humoros játék az ármegáüapitő bizottság körül. — (Saját tudósítónktól.) A vendéglősök és kávésok ismét akcióba léptek. Beadványt intéztek a polgármesterhez, amelyben — hivatkozással a szabad kereskedelemre — kérik, hogy az árvizsgáló-bizottság határozatai alól mentesítsék őket. Igaz ugyan, hogy az árvizsgáló-bizottság határozatait eddig sem respektálták valami tul, ságosan, de mégis kellemetlen, ha a Damokles kardja — ha nem is valami elszánt támadó célzattal — állandóan a fejük felett lóg. Ettől a kis kellemetlenségtől is meg akarnak szabadulni a vendéglősök és kávésok, amely nagyobb is lehet, mert az áruuzsora letörését a nemzetközi élelmezési bizottság vette a kezébe. A vendéglősök és kávésok beadványukban többek közt ezeket mondják ; * Szeegd városában a maximális árak félre, tétele mellett a szabadkereskedelem van érvényben, minek folytán áruit mindenki oly árért adja, melyet éppen jónak tart. Akkor, amikor a mi üzletünkhöz szükséges árukban oly nagy hiány van, hogy kénytelenek vagyunk egyes árucikkeket csempész-utakon horribilis árakért megfizetni, az árvizsgáló-bizottság minket megállapított árakhoz köt. Ilyen körülmények között qly hejyzethe kerültünk,, hogy vagy üzleteinket csukjuk be, vagy az árvizsgáló-bizottság által megállapított.árakat félretéve oly árakon adjuk iparunk termékeit, melyek mellett üzleteinket fentarthatjuk. Kényszerhelyzetben a két rossz közül az utóbbit választottuk, mint a közönség érdekeire kevésbé rosszat és árainkat felemeltük, feníartva azonban a régi árban a menüt, hogy így a szegedi és a szegényebb osztályhoz tartózó közönség ujabban megterhelve ne legyen. A beadvány végén kérik a" polgármestert, állítsa vissza a vendéglőkre nézve is a szabadkereskedelmet és mentesítse őket az árvízsgáló-bizottságoktól. A polgármester a vendéglősök beadványát áttette az árvizsgáló-bizottsághoz, hogy vizsgálja meg, vájjon a felemelt vendéglői árak arányban áüanak e a piaci árakkal. Formailag helyes a polgármester intézkedése. Mégis fölmerül az a kérdés, hogy hova jutottunk Szegeden, ha minden megy, ami mostanában történik. Hát annyira gyöngék és határozatlanok itt az emberek, hogy a legkisebb rendet se képesek teremteni ? Vagy van árvizsgáló-bizottság, vagy nincs. Ha van, akkor az ott megállapított árakat respektálni kell, aki az ellen vét, azt nyomban a kihágási biróság elé kell állítani. Ha pedig nincs, akkor egészen üssék agyon. De amit most tesznek, az formai beváltsága mellett is csúnya komédia. Az ármegállapitó-bizottság megállapította a vendéglői árakat. A vendéglősök ezeket nem tartják be, önkényesen felemelik az árakat, amiről senkise venne tudomást ebben a városban, ha a vendéglősök — jól ismerve a helyzetet — maguk be nem jelentik önkényes áremelésüket a polgármesternek. És most jött a humor legvastagabbja: a polgármester a vendéglősök beadványát kiadja az ármegállapitó-bizottságnak, hogy döntse el, a piaci árakhoz képest nem magasak e az új vendéglői árak. Tehát van ármegállapitó bizottság,' csak nem az állapítja meg az árakat. így tovább nem mehet. Se a vendéglőkben, se piacon, se sehol. Lehet, hogy a vendéglősöknek igazuk van, de a terror ellen tiltakozunk. Tiltakozunk különösen most, amikor reményünk van rá, hogy angol és francia támogatással kis lélekzethez juthatunk. És tiltakozunk a huzamosabb idő óta tapasztalható hatósági lanyhaság ellen, amely kitűnő talaj a mostanihoz hasonló terror számára. Követeljük az erélyt és szigort mindenhol, ahol csak az segit. Jól és olcsón dolgozik 289 Deák Kálmán kárpitos műhelye Lőw LIpét-utca 4. sz. (Valéria-térnél,) Kész díványok, olíománok raktáron! Olcsó árak! Csütörtökön teszi le az esküt az uj kormány. — Dr. Pálmai Lajos közélelmezési minisztér, — (Saját tudósítónktól.) P. Ábrahám Dezső, a szegedi kormány uj miniszterelnöke kedden bemutatkozó látogatást tett a francia főparancsnokságon. Az uj kormány 17-én, csütörtökön teszi le az esküt a nyilvánosság előtt. Erről kedden délután a következő kommünikét adták ki: > A kormány f. hó 17-én, d. e. 11 órakor a városháza nagytermében le fogja tenni az esküt. Az eddigi megállapodások szerint a kormányt Szeged város polgármestere fogja rövid beszédben üdvözölni s azután következik az eskütétel. Majd a miniszterelnök fogja a kormány programját ismertetni, A gyűlésre meghívókat nem b.ocsájtanak ki. D. e. 9 órakor istentisztelet lesz a rókusi templomban. A kormány íölkéfi az idegen törvényhatóságok üt időző képviselőit, hogy a részvétel érdekében szerdán délelőtt a bejügyminisztériumban jelentkezzenek. Az uj kormány a közélelmezési tárcát betöltötte. Dr. Pálmai Lajos, aradi közjegyző, volt ügyvéd az uj miniszter, akivel, mini közöltük, mái- régebben folytak tárgyalások. Pálmai hétfőn Szegedre érkezett s Ábrahám Dezső miniszterelnökkel való tanácskozás után vállalta a tárcát. Miniszteri működését kedden .meg is kezdte. Gróf Károlyi Gyula kormányának, mikor az Aradon megalakult, tagja voit dr. Pálmai Lajos, mint igazságügyminiszter, de mikor a Károlyi-kormány Szegedre tette át székhelyét, lemondott. Most Ábrahám Dezső kormányában újból tárcát vállalt. Az m] fővezér első hadseregparancsá. — A fővezérség átvétele. — Horthy Miklós altengernagy az összes magyar haderők felett való fővezérséget kedden átvette. Ez alkalommal délelőtt 11 óhikor a Mars-téri laktanyában egybegyűlt katonákhoz rövid beszédet mondott, amelyben hangsúlyozta, hogy mostani áliásában távol áll a napi politikától és összes idejét csak a magyar nemzeti haderő kiépítésének fogja szentelni. Kifejezte bizalmát fajunk Őserejében és Isten áldását kérte a további munkához. A fővezér a következő hadseregparancsot adta ki: Hadseregparancs. A nemzeti kormány bizalma folytán a mai napon átvettem az összes magyar nemzeti haderő fővezérletét. Szivem mélyéből forrón üdvözlőm a fajunk szine-javából alakult katonaságot. Bajtársak! Nehéz időben, a sors csapásaitól sújtja, keserű hontalanságban vettük ismét kezünkbe a nemzetiszínű zászlót, hogy. diadalra vigyük a hazánkat megsemmisítéssel fenyegető bolsevisták ellen. Küzdelmünk nehéz lesz, de bizom a magyarok Istenében, aki nem fogja elhagyni igaz ügyünket. Bizom a Ti acélos akaratotokban, a Ti önfeláldozó hazafiságtokban, a Ti kipróbált bátorságtokban és ügyességiekben. A ti összetartó, vállvetett igyekezetetek fogja meghozni a hazának a szabadulást és megváltást. Ne feledjétek, hogy egy ezeréves nemzet utolsó hatalmas reménysége, imája, sóhaja Ti vagytok. De lesújtó kardja is, ha kell. Midőn Isten áldását kérem nagy vállalkozásunkra, meghatottan és reménnyel eltelve indulok veletek a közös munkára. Horthy Miklós altengernagy, fővezér. HÍREK — A rendőri sajtóiroda nem ad ki híreket. Tirts csendőrőrnagy, karhatalmi parancsnok rendeletére a rendőri sajtóiroda beszüntette működését s a rendőrség semmiféle hirt sem kőzöl a lapokkal. Ilyenféle rendelkezés már nem először történt. Belenyugodnánk ebbe a végzetbe, amelyet egy kissé anachronisztikus hatalmaskodás akar ránk szabni, de ezzel a közönség közbiztonsági érdeke szenvedhetne károkat. Éppen a rendőrség az a szerve a közigazgatásnak, amelynek nem jó titokban működnie, nehogy tulhatalmasodjék és ártalmára legyen a személyes szabadságnak, aminek védelmére való. A miniszterelnökség részéről egyébként már megtörtént az intézkedés, hogy Tirts csendőrőrnagy rendeleté] hatályon kívül helyezzék. 1 A piac. A háború kitörése óta állandóan a dragaságról irunk. Köteteket lehetne kiadni azokból a közleményekből, amelyek a drágaság okait fejtegették. A kereskedő, a vendéglős, a hentes, az iparos mind a piaci drágaságra hivatkozik, amidőn a rettenetes árak miatt fölszólalás történik. Van is ebben sok igazság, mert — valóban — amit a piacon a termelők és a kofák müveinek, az fölülmúl minden kep-* zelejet. Oly 'csökönyös árdrágítást sehol sem űznek, mint a piacon. A piacon csődöt mondott eddig minden rendelet és az a nagyon, de nagyon kevés hatósági beavatkozás is, ami eddig történt. A kofafurfang szembeszáll minden árleszállilási akcióval. De ennek oka maga a hatóság is, amely odáig engedte elfajulni a kofavlrtust, hogy most már egyáltalán fölrúgnak minden intézkedést. Egy kilogram barackért 38—42 koronát, egy kilogram cseresznyéért és ribizliért 20—24 koronát kérnek a piacon. A mult nyáron a makszimálás valami keveset használt. Ami most történik, egyenesen föl háborító. Egyszer a hatóságnak is kellene végre erélyesen" cselekedni. Nem kell mindent a meg • szálló csapatok egyébként kedves és lekötelező