Délmagyarország, 1919. július (8. évfolyam, 132-158. szám)

1919-07-16 / 145. szám

éra 40 fillér. Szerkesztőség^: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja: 305. ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 96.— K. negyedévre 24-.— K félévre . 48.— K egy hónapra 8.— K Egyes szám ára 40 fiitér. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja : 305. Szeged, 1919 VIII. évfolyam 145. szám. Szerda, julius 16. Két miniszteri beszéd. Azok után a beszédek után, amelyeket az uj miniszterelnök, a régi és az uj kormány kereskedelmi minisztere a kereskedelmi és iparkamarában mondott, kezd kibontakozni, hogy mit hirdet az uj kormány. A program már Ábrahám Dezső első nyilatkozata alkalmával rokonszen vesnek mutatkozott. A kevés konkrétumot tartalmazó nyilatkozatban volt ugyanis egy mondat, amely az uj kormány politikáját ugy körvonalazta, hogy az októberi forradalom vívmányainak alapján áll. Ez elég megnyugtató volt arra nézve, hogy nc kelljen rettegnünk teljesen elavult intézmények konzerválásától vagy éppen a reakciótól. De a Károlyi-kormány nyilatkozatai és tettei, vagyis inkább a között, hogy nem tett semmit, olyan nagy ellentét nyilvánult meg, hogy az Ábrahám Dezső vállalkozásával szemben való állásfoglalásunkat is függővé kell tennünk addig, amíg meg lehet állapítani, hogy azok után, ^miket hirdet, mit hajlandó és mit tud tenni az uj kormány. A két vasárnapi' beszédben azonban néhány olyan fontos passzus van, hogy azokra már most meg kell tennünk észrevételeinket. Azt mondja a miniszterelnök: „Ha itt-ott bizonyos megnyilatkozásokat látnak^ ne méltóztassanak mindjárt a kormány rovására írni, mert hiszen azokat mi is határozottan elitéljük." Ez a mondat veszedelmesen emlékeztet azokra a részben megnyugtató, részben mosakodó állításokra, amelyek nagy számmal hangzottak el a Károlyi-kormány idejében is. Se a polgárságnak, se a munkásságnak nem elég, ha a kormány csak elitéi bizonyos megnyilatkozásokat, amelyeket annyira veszedelmeseknek tart, hogy azt kéri, hogy ne irják azokat az ő rovására. A kormány nem egy erkölcsi testület, nem egy társadalmi egyesület, amely bizonyos jelenségekkel rokon- vagy ellenszenvez. A kormánynak végrehajtó-hatalma van és kötelessége közéleti szellemet teremténi, irányítani, bizonyos megnyilatkozásokat keményen megtorolni, sőt kérlelhetlenül megelőzni. A polgárság is, a, munkásság is ezt várja a kormánytól, amely nem számithat és nem is fogja megkapni az összes társadalmi - rétegek egységes támogatását, ha habozni fog, szürke, gyönge vagy határozatlan lesz. Azt bizonyára mindenki örömmel látja, hogy az uj kormány szakítani akar a politikai szintelenség rendszerével és hirdeti a demokratikus irányban való haladás szükségességét. Most még csak az van hátra, hogy programjának ez a — ugy látszik — sarkalatos elve jellemezze minden ténykedését. Azt mondja azonban a kereskedelmi miniszter a kereskedőknek és iparosoknak, hogy kisérjék figyelemmel a kormány működését és ha azt látnák, hogy ettől az iránytól el akar térni, ne hallgassák el a kritikái sem. Bizonyára- egy véleményen lesz velünk a kereskedelmi miniszter abban, hogy messzehallhatóan kritikát mondani csak egy helyen lehet: a sajtóban. Demokratikus meggyőződéséről azzal tegyen tehát a;kormány Ieg-< először hitvallást, hogy szabadítsa fél teljesen a sajtót. Sokan emeltek az utóbbi hónapok kavargó eseményei közepette teljesithetetien kívánságokat a sajtóval szemben, amelyekről nyugalmasabb körülmények közt még beszélni fogunk. A magunk álláspontját igazolva látjuk például abban is, hogy amit a Károlyi-kormányról hirdettünk, azt lemondása után maga is kénytelen volt beismerni, a lemondás ma már ismeretes előzményeiből pedig arra következtetünk, hogy állásfoglalásunkkal részünk volt a kibontakozás eddigi útjainak egyengetésében. A kereskedelmi miniszter^ egészen egyéni dolgokat mond el, amidőn a nemzetköziségről beszél, amellyel a munkásságot vádolják. Azok között a nyilatkozatok között, amelyeket erről a kérdésről aktiv államférfiaktól hallottunk, az övé talán a legliberáh'sabb, de a kérdést csak nagyon egyoldalúan világítja meg. Helyes természetesen az az álláspontja, hogy a munkásság szervezkedésétől nem lehet megtagadni azt az erőt, amelyet a nemzetköziség jellege kölcsönöz neki. Nyilvánvaló, hogy ez nem jelenti, hogy a munkásnak föltétlenül hazafiatlannak kell lennie, amint nem is az. Elfelejtette azonban a kereskedelmi miniszter megmondani, bizonyára jóhiszeműen, hogy jóvátéve évtizedes mulasztásokat, kitűnően megalapozott intézményekkel kell gondoskodni arról, hogy a munkás örömmel, büszkén és szeretettel valhassa magát e haza fiának. Aki — bármi okból — nem huny szemet az események előtt, annak meg kell látnia és nyiltan meg kell mondania, hogy a munkásság például a háborúban azok között volt, akik a legnagyobb véráldozatot hozták, mig azokat, akik a hazafiságot és hazát elsősorban sajátították ki maguknak, igazán — egy két kivételtől eltekintve — mind itthon láttuk. A legvéresebb harcok idején sem tartoztunk azok közé, akik nem itthon, hanem a lövészárokban láttak szívesen minden embert, de az mégis csak furcsa, ha egv hitbizományos, akinek jókora darab fold van a haza testéből birtokában, biztos helyről hazafiatlannak bélyegez egy hatalmas osztályt, amely — részben a hitbizományi rendszer miatt is — eddig csak verejtékező és vérző fia volt ennek az országnak. Hangsúlyozzuk: szerintünk a szervezkedés jogát és szabadságát vitatni sem lehet. De a hazafiatlanság egyre gyakrabban elhangzó vádjával még szembeszegezzük, hogy például a románok által megszállott területeken magyar vasutasok, akik szocialistád, megtagadták az uj impériumtól a hűségesküt, odadobták a kicsi, de biztos kenyeret, ami esetleg most nagyobb lehetett volna és koldusbottal a kezükben eljöttek a szegény, a megnyirbált Magyarország belsőbb részeibe, ahol továbbra is magyarokként élhetnek. Ezzel szemben tudunk mágnásokról, kik évszázados nemesi nevek hordozói, ; a magyar haza kiváltságos fiai, hatalmas földbirtokok tulajdonosai és akik gondosan ápolt kdükön fehér keztyüvel megjelentek az idegen impérium egyik képviselőjénél, vájjon csak hagyományos udvariaságból-e ? Egyébként boldogok leszünk, ha módunkban lesz a kormányt támogatni. Boldogok leszünk nem magunkért és nem a kormányért, hanem e szegény országért, amelyben a bőség, a nyugalom, a rend, a boldogság forrását, hiába, csak a munkás nyithatja meg. A kereskedő, az iparos, a paraszt, aki dolgozik. És a munkás. De nem a hazafiságukkal állandóan kérkedő, esetleg abból élő herék. Wimmer Fülöp és Bartos János ügye. — A miniszterelnök nyilatkozata. — Tíz aláírással ellátott jegyzőkönyv Bartos János kijelentéséről. — Tiltakozik a keresztényszociaíista-párt. — (Saját tudósítónktól.) Vasárnap délelőtt a kereskedelmi és iparkamarában, mint ismeretes, gyűlés volt, amelyen P. Ábrahám Dezső miniszterelnök és Varjassy Lajos kereskedelmi miniszter a kormány programját fejtegették. Hangoztatták, hogy szükség van az összes társadalmi rétegek tömörülésére, hogy Magyarország uj jövőjét megalapozhassuk és bel3 kell kapcsolódnunk a nyugati demokráciák érdekközősségébe, hogy megszerezzük boldogulásunk feltételeit. A gyűlés végén felszólalt Wimmer Fülöp, a kereskedelmi és iparkamara elnöke, aki kijelentette, hogy Bartos János nyugalmazott főispán, volt országgyűlési képviselő egyik gyűlésen többek között igy szólt hallgatóságához: — Láttatok-e már boltot, amely nem zsidóé, láttatok-e már zsidót dolgozni? Wimmer Bartosnak ezt a kijelentését figyelmébe ajánlotta a miniszterelnöknek és hozzátette, hogy azokat, akik az egyetértést Szeged lakossága közt megbontani igyekeznek ilyen és hasonló felszólalásokkal, el kell távolítani a városból. A kereskedelmi és iparkamarában történtek nagy viszhangot keltettek a városban és ennek a hatásnak ellensúlyozására Bartos János két kedd reggeli lapban nyilatkozatot tett közzé, amelyben megcáfolja Wimmer állítását és kijelenti, hogy a neki imputált kifejezéseket nem használta. Ennek bizonyítására Bartos hivatkoI zik Ábrahám Dezső miniszterelnökre és a korS- élelmiszer-üzletben Fakeíesas-utca (Keleti-palota), Telefon 836. naponta választékos friss élelmiszerek kaphatók. U. m.: füstölt és főit sonka, császárhus, szalámi, kolbászok, szalonna, sajtok, élesztő, idei kovászos ugorka, zöld paprika, karfiol, friss tojás, jégbehütött málnaszörp szódával, jégbehütött aludt-lej, cukorkák, csokoládé, szardínia és naponta friss eredeti legfinomabb tószegi tea-vaj napi áron kapható. 283 Tiszta és figyelmes kiszolgálás.