Délmagyarország, 1919. július (8. évfolyam, 132-158. szám)

1919-07-13 / 143. szám

DELMAGYARORSZAG Sorok a szindikátusokról. — A drága fa és a nádcukor. — (Saját tudósítónktól,) Köztuoomásu, hogy egyes áruk tömeges beszerzése ujabban ban­kok és szindikátusok kezébe került. Ezek a szindikátusok már is a legszélesebbkörü ellen­szenvnek örvendenek. A szegedi kereskedelmi és iparkamara éppen egy évvel ezelőtt erélye­sen állást foglalt a különböző központok ellen. A kereskedelmi miniszterhez intézett felter­jesztésében a többi között igy érvelt a kamara : A központok megszüntetését az általános ellen­szenv is___követeli, amely az egész vonalon olyan feszültséget idéz elő, hogy azok fenn­maradása nem lehet kívánatos a magyar köz­gazdaság érdekében. A szegedi szindikátusok sem egyebek kicsiny­ben, mint áruközpontok. Az áruközpontokat a kényszerűség szülte és ez szülte Szegeden a szindikátusokat is. Sem az egyik, sem a másik nem illeszthető a szabadkereskedelem fogal­mába. A szindikátus kizárja a magántevékeny­ség iniciativáját, erejét, ellenőrzés alatt nem áll és igy a saját érdekkörének anyagi hasznát tejszés szerint tartja szem előtt. Hogy a sze­gedi szindikátusok működése megnyugvást keltő lehessen, ahhoz elsősorban oly intézke­dések lennének szükségesek, mint aminőket a kereskedelmi és iparkamara sürgetett a köz­pontokkal szemben. Nemcsak a formai és szám­szerű ügy, hanem az egész ügykezelésre kiter­jedő ellenőrzést kellene gyakorolni a szindiká­tusokkal szemben, legfőként pedig arra a kö­rülményre vonatkozólag, hogy mennyiben felel­nek meg azon hivatásuknak, amelyet ezekben a válságosán nehéz időkben közérdekből telje­siteniök kellene. A sz ndikátusok működése eddig a közönség körében — nem minden alap nélkül — azt a meggyőződést váltotta ki, hogy egy cseppet sem egyengetik a normális árakhoz való visz­szatérés útját. Sőt — mint az eddig Szegedre liferált legtöbb vagonáru szállítmánynál tör­tént — olyan árkalkulálásokkal lépnek elő, amelyek nyilvánvalóan magukon viselik a bősé­ges haszon jeljegét. Kereskedői körökben igen sokat beszélnek zgyes közvetítők, alakulatok te­kintélyes haszonrészesedéséről. Sok jogos pa­nasz érkezik hozzánk, amelyeket egyenlőre, remélve, hogy az illetékes körök mihamarább jobb Belátásra térnék, nem hozunk nyilvános­ságra. De hogy egy kissé bevilágítsunk a szin­dikátások eddigi működésébe, közöljükja követ­kező eseteket: A napokban dr. Schwarz Jenő ügyvéd, fa­és mésztermelő azzal az ajánlattal fordult a Szegeden működő faszindikátushoz, hogy több száz vagon jóminőségü tűzifát a feladó állo­máson berakva vagononkint 1900 koronáért hajlandó szállítani. A tűzifa a szerbek által megszállott területen van, tehát az elhozatala a szindikátusnak, amely a franciák legteljesebb támogatásával bonyolítja le üzleteit, semmivel sem okozott volna több gondot és utánjárást, mint bármely megszállott területről való tűzifa szállítása okoz. A szindikátus azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy *az ajánlott fa drága. Az ajánlattevő az üzleti megbeszélések során több vagon égetett meszes is fölajánlott, vagononként feladó állomáson berakva 8500 koronáért. A szindikátus ezt is drágálta. Mikor pedig az ajánlattevő azt látta, hogy a szindi­kátusnak minden ajánlata drága azirán, érdek­lődött, hogy mint termelőnek nem lehetne-e a szindikátusba belépnie. A válasz rövid volt: — Nem. Erre dr. Schwarz eltávozott. A Tisza Lajos­köruton haladva egy ház előtt nem egészen elsőrendű tűzifát dobáltak le a pincelyukon. Mi­; vei a tűzifa tulajdonosa is ott álldogált, az | ügyvéd érdeklődött, hogy mily áron szerezte be a tűzifát. — Hétszáztíz koronáért, — hangzott a válasz. — Hol? — Rónainénál. — Van annak a cégnek telefonja? — Van. Dr. Schwarz ezután a legközelebbi telefon­állomásról felhívta Rónai Sándor fakereskedőt és megismételte a szindikátusnál tett ajánlatát. — Uram, nagyon sajnálom, .— mondotta Ró­nai — én a faszindikátus tagja vagyok és mint ilyen nem vehetek mástól fát, csak a szindiká­tustól és nem árulhatok más fát, mint a szindi­kátusét. Ebből az esetből tehát látható, hogy a szin­dikátusnak az 1900 koronás ajánlat drága, azonban a szindikátusi tag által ölenként 710 koronáért árusított tűzifa a közönségnek nem. Még csak annyit erről, hogy egy vagonból hat kereskedelmi öl kerül ki. Szeged, 1919 julius 13. Mái. A napokban többeknek tudomására jutott, hogy Fiúméban több vagon jaffai nádcukor áll rendelkezésre kilogramonként 9 koronájával. A nádcukor, mint is.neretes, különösen cukor­kák és cukorkasütemények készítéséhez kiválóan alkalmas. A jafrai nádcukor ügyét hamarosan kézbevették és pedig olyaténkép, hogy a szegedi cukrászoktól, illetve azoktól, akik a nádcukorra reflektáltak, vagononként 250.000 korona előleget szedtek be. Persze a nádcukor még Fiúméban van, azonban a 9 koronás alapár Szegeden már 25 koronára veti előre árnyékát.; Talán csak nem fogja senkisem bebizonyítani hogy j az az áru, amely Fiúméban 9 koronába kerül, Szegeden kilogramonként 16 korona költséggel ; terhelhető ! Ilyen keserű lesz a cukor, m ég a ric'cuko is, amikorra Szegedre ér. Óráját és ékszereit javíttassa elsőrangú óra- és ékszer­üzletemben. Szolid árak! Órákban és ékszerekben nagy raktár. 154 KORZÓ-KÁVÉHÁZ MELLETT. = FISCHER K. Io Képviselőházi vita a háború előtt a fegyverkezés csökkentéséről. — Kelemen Béla beszéde. (Saját tudósítónktól.) Európa nagy nyugati államai, különösen Anglia és Franciaország, legutóbb hatalmas politikai sztrájkok színhe­lyei voltak. Franciaországban is, Angliában is a lefegyverzést követeli a munkásság, mely mindkét országról azt állítja, hogy militárista állammá lett. A lefegyverzésért a háboruelőtti Európában tudvalevőleg éveken át vivták a nagy elvi harcot. A fegyverkezés csökkentése a magyar képviselőházban is többször szóba került. Mint nagyon jól tudjuk, a nagyhatal­mak addig készültek lefegyverkezni, míg si­került meginditaniok és közel öt éven át viv­niok a világ legnagyobb és legborzalmasabb háborúját. Mégis: érdekes és tanulságos ol­vasmány, hogy mit beszéltek a magyar kép­viselőházban évekkel a háború előtt a le- és felfegyverkezésről. Tanulságos olvasmány lesz -például Kelemen Bélának egyik beszéde, ame­lyet a képviselőház 1911. évi május 13-án tar­tott ülésén mondott. A beszédből a következő részeket közöljük: — Ezek után szólni kívánok a fegyeres erő fejlesztése érdekében folyton szaporodó állam­terhekröl, a nemzetközi béke után való vá­gyakozásról, s ezzel kapcsolatban a további fegyverkezés korlátozásáról, melynek érdekéből külön határozati javaslatot is terjesztek elő. — Az 1911. évi budgetben már szerepel annak a 752 millió 700 ezer koronának egy hányada, amely összeg a haditengerészet és a szárazföldi hadsereg fejlesztésének az ujabb költsége. A militárizmus tultengésének azzal az istá­polásával szemben, amely ilyetén módon a jelen évi budgetnek jellegzetes irányzatát ké­pezi, utalok azokra az értékes fejlesztésekre, melyek erről az oldalról eddigelé elmondattak és elpanaszlom én is azt, hogy a Habsburgok monarchiájának nagyhatalmi állásáért, ennek a nagyhatalmi állásnak fentartásáért'és fejlesz­téséért vétetnek igénybe Magyarország gaz­dasági forrásai, még pedig oly arányban, hogy ma már veszélyben van a nemzet teherviselési képessége. Ennek a nagyhatalmi eszmének a kultiválása, a Habsburgok monarchiája állami egységességének örökletes családi vágya, az összbirodalom hagyományos eszméje képezi akadályát annak, hogy Magyarország nemzeti irányban előrehaladhasson, az állami élet függetlenségének teljességét megvalósítsa, sa­ját gazdasági erőit fejlessze és a magyar nép anyagi és szellemi jólétének emelésén haté­konyan munkálkodhasson. — Már pedig t. Ház, ha bárme'y nemzet­nek államcélját tekintjük, bizonyára a t kell alapul elfogadnunk, hogy az állam feladatá­nak körébe a jogi és er.<ölcsi törvényeknek az emberi együttélésb.n való megvalósítása tartozik és egy nem etnek hivatását elsősor­ban az képezi, hogy az államot képező pol­gároknak szellemi és anyagi jólétét előmoz­dítsa. - E7en tisztultabb politikai felfogás mellett háttérbe szorul a régi világnézet, melynek tö­rekvései a hatalmi célt, a világuralmi célt tol­ták előtérbe és a hatalmas hadvezér-uralko­dók egész országokat és államilag szervezett népeket teljesen elnyomni, meghóditani, le­igázni, megsemmisíteni iparkodtak. Ez a tö­rekvés, ha győzedelmeskedik, akkor megszű­nik a Caesarok hatalmi vágyakozása nak az érvényesülése, hogy mentül nagyobb terü­leten, mentül több emb r felett uralkodjanak, ÖngyújtókL ~ tűzkövek ugy nagyban és kicsinyben kaphatók a /TIED! SPECÍ^TE szivarkahüvely főraktárában Szeged, Jókai-utca 11. szám alatt. ===== a Telefon 15-20.

Next

/
Thumbnails
Contents