Délmagyarország, 1919. július (8. évfolyam, 132-158. szám)

1919-07-13 / 143. szám

DELMAGYARORSZAG Sorok a szindikátusokról. — A drága fa és a nádcukor. — (Saját tudósítónktól,) Köztuoomásu, hogy egyes áruk tömeges beszerzése ujabban bankok és szindikátusok kezébe került. Ezek a szindikátusok már is a legszélesebbkörü ellenszenvnek örvendenek. A szegedi kereskedelmi és iparkamara éppen egy évvel ezelőtt erélyesen állást foglalt a különböző központok ellen. A kereskedelmi miniszterhez intézett felterjesztésében a többi között igy érvelt a kamara : A központok megszüntetését az általános ellenszenv is___követeli, amely az egész vonalon olyan feszültséget idéz elő, hogy azok fennmaradása nem lehet kívánatos a magyar közgazdaság érdekében. A szegedi szindikátusok sem egyebek kicsinyben, mint áruközpontok. Az áruközpontokat a kényszerűség szülte és ez szülte Szegeden a szindikátusokat is. Sem az egyik, sem a másik nem illeszthető a szabadkereskedelem fogalmába. A szindikátus kizárja a magántevékenység iniciativáját, erejét, ellenőrzés alatt nem áll és igy a saját érdekkörének anyagi hasznát tejszés szerint tartja szem előtt. Hogy a szegedi szindikátusok működése megnyugvást keltő lehessen, ahhoz elsősorban oly intézkedések lennének szükségesek, mint aminőket a kereskedelmi és iparkamara sürgetett a központokkal szemben. Nemcsak a formai és számszerű ügy, hanem az egész ügykezelésre kiterjedő ellenőrzést kellene gyakorolni a szindikátusokkal szemben, legfőként pedig arra a körülményre vonatkozólag, hogy mennyiben felelnek meg azon hivatásuknak, amelyet ezekben a válságosán nehéz időkben közérdekből teljesiteniök kellene. A sz ndikátusok működése eddig a közönség körében — nem minden alap nélkül — azt a meggyőződést váltotta ki, hogy egy cseppet sem egyengetik a normális árakhoz való viszszatérés útját. Sőt — mint az eddig Szegedre liferált legtöbb vagonáru szállítmánynál történt — olyan árkalkulálásokkal lépnek elő, amelyek nyilvánvalóan magukon viselik a bőséges haszon jeljegét. Kereskedői körökben igen sokat beszélnek zgyes közvetítők, alakulatok tekintélyes haszonrészesedéséről. Sok jogos panasz érkezik hozzánk, amelyeket egyenlőre, remélve, hogy az illetékes körök mihamarább jobb Belátásra térnék, nem hozunk nyilvánosságra. De hogy egy kissé bevilágítsunk a szindikátások eddigi működésébe, közöljükja következő eseteket: A napokban dr. Schwarz Jenő ügyvéd, faés mésztermelő azzal az ajánlattal fordult a Szegeden működő faszindikátushoz, hogy több száz vagon jóminőségü tűzifát a feladó állomáson berakva vagononkint 1900 koronáért hajlandó szállítani. A tűzifa a szerbek által megszállott területen van, tehát az elhozatala a szindikátusnak, amely a franciák legteljesebb támogatásával bonyolítja le üzleteit, semmivel sem okozott volna több gondot és utánjárást, mint bármely megszállott területről való tűzifa szállítása okoz. A szindikátus azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy *az ajánlott fa drága. Az ajánlattevő az üzleti megbeszélések során több vagon égetett meszes is fölajánlott, vagononként feladó állomáson berakva 8500 koronáért. A szindikátus ezt is drágálta. Mikor pedig az ajánlattevő azt látta, hogy a szindikátusnak minden ajánlata drága azirán, érdeklődött, hogy mint termelőnek nem lehetne-e a szindikátusba belépnie. A válasz rövid volt: — Nem. Erre dr. Schwarz eltávozott. A Tisza Lajosköruton haladva egy ház előtt nem egészen elsőrendű tűzifát dobáltak le a pincelyukon. Mi; vei a tűzifa tulajdonosa is ott álldogált, az | ügyvéd érdeklődött, hogy mily áron szerezte be a tűzifát. — Hétszáztíz koronáért, — hangzott a válasz. — Hol? — Rónainénál. — Van annak a cégnek telefonja? — Van. Dr. Schwarz ezután a legközelebbi telefonállomásról felhívta Rónai Sándor fakereskedőt és megismételte a szindikátusnál tett ajánlatát. — Uram, nagyon sajnálom, .— mondotta Rónai — én a faszindikátus tagja vagyok és mint ilyen nem vehetek mástól fát, csak a szindikátustól és nem árulhatok más fát, mint a szindikátusét. Ebből az esetből tehát látható, hogy a szindikátusnak az 1900 koronás ajánlat drága, azonban a szindikátusi tag által ölenként 710 koronáért árusított tűzifa a közönségnek nem. Még csak annyit erről, hogy egy vagonból hat kereskedelmi öl kerül ki. Szeged, 1919 julius 13. Mái. A napokban többeknek tudomására jutott, hogy Fiúméban több vagon jaffai nádcukor áll rendelkezésre kilogramonként 9 koronájával. A nádcukor, mint is.neretes, különösen cukorkák és cukorkasütemények készítéséhez kiválóan alkalmas. A jafrai nádcukor ügyét hamarosan kézbevették és pedig olyaténkép, hogy a szegedi cukrászoktól, illetve azoktól, akik a nádcukorra reflektáltak, vagononként 250.000 korona előleget szedtek be. Persze a nádcukor még Fiúméban van, azonban a 9 koronás alapár Szegeden már 25 koronára veti előre árnyékát.; Talán csak nem fogja senkisem bebizonyítani hogy j az az áru, amely Fiúméban 9 koronába kerül, Szegeden kilogramonként 16 korona költséggel ; terhelhető ! Ilyen keserű lesz a cukor, m ég a ric'cuko is, amikorra Szegedre ér. Óráját és ékszereit javíttassa elsőrangú óra- és ékszerüzletemben. Szolid árak! Órákban és ékszerekben nagy raktár. 154 KORZÓ-KÁVÉHÁZ MELLETT. = FISCHER K. Io Képviselőházi vita a háború előtt a fegyverkezés csökkentéséről. — Kelemen Béla beszéde. (Saját tudósítónktól.) Európa nagy nyugati államai, különösen Anglia és Franciaország, legutóbb hatalmas politikai sztrájkok színhelyei voltak. Franciaországban is, Angliában is a lefegyverzést követeli a munkásság, mely mindkét országról azt állítja, hogy militárista állammá lett. A lefegyverzésért a háboruelőtti Európában tudvalevőleg éveken át vivták a nagy elvi harcot. A fegyverkezés csökkentése a magyar képviselőházban is többször szóba került. Mint nagyon jól tudjuk, a nagyhatalmak addig készültek lefegyverkezni, míg sikerült meginditaniok és közel öt éven át vivniok a világ legnagyobb és legborzalmasabb háborúját. Mégis: érdekes és tanulságos olvasmány, hogy mit beszéltek a magyar képviselőházban évekkel a háború előtt a le- és felfegyverkezésről. Tanulságos olvasmány lesz -például Kelemen Bélának egyik beszéde, amelyet a képviselőház 1911. évi május 13-án tartott ülésén mondott. A beszédből a következő részeket közöljük: — Ezek után szólni kívánok a fegyeres erő fejlesztése érdekében folyton szaporodó államterhekröl, a nemzetközi béke után való vágyakozásról, s ezzel kapcsolatban a további fegyverkezés korlátozásáról, melynek érdekéből külön határozati javaslatot is terjesztek elő. — Az 1911. évi budgetben már szerepel annak a 752 millió 700 ezer koronának egy hányada, amely összeg a haditengerészet és a szárazföldi hadsereg fejlesztésének az ujabb költsége. A militárizmus tultengésének azzal az istápolásával szemben, amely ilyetén módon a jelen évi budgetnek jellegzetes irányzatát képezi, utalok azokra az értékes fejlesztésekre, melyek erről az oldalról eddigelé elmondattak és elpanaszlom én is azt, hogy a Habsburgok monarchiájának nagyhatalmi állásáért, ennek a nagyhatalmi állásnak fentartásáért'és fejlesztéséért vétetnek igénybe Magyarország gazdasági forrásai, még pedig oly arányban, hogy ma már veszélyben van a nemzet teherviselési képessége. Ennek a nagyhatalmi eszmének a kultiválása, a Habsburgok monarchiája állami egységességének örökletes családi vágya, az összbirodalom hagyományos eszméje képezi akadályát annak, hogy Magyarország nemzeti irányban előrehaladhasson, az állami élet függetlenségének teljességét megvalósítsa, saját gazdasági erőit fejlessze és a magyar nép anyagi és szellemi jólétének emelésén hatékonyan munkálkodhasson. — Már pedig t. Ház, ha bárme'y nemzetnek államcélját tekintjük, bizonyára a t kell alapul elfogadnunk, hogy az állam feladatának körébe a jogi és er.<ölcsi törvényeknek az emberi együttélésb.n való megvalósítása tartozik és egy nem etnek hivatását elsősorban az képezi, hogy az államot képező polgároknak szellemi és anyagi jólétét előmozdítsa. - E7en tisztultabb politikai felfogás mellett háttérbe szorul a régi világnézet, melynek törekvései a hatalmi célt, a világuralmi célt tolták előtérbe és a hatalmas hadvezér-uralkodók egész országokat és államilag szervezett népeket teljesen elnyomni, meghóditani, leigázni, megsemmisíteni iparkodtak. Ez a törekvés, ha győzedelmeskedik, akkor megszűnik a Caesarok hatalmi vágyakozása nak az érvényesülése, hogy mentül nagyobb területen, mentül több emb r felett uralkodjanak, ÖngyújtókL ~ tűzkövek ugy nagyban és kicsinyben kaphatók a /TIED! SPECÍ^TE szivarkahüvely főraktárában Szeged, Jókai-utca 11. szám alatt. ===== a Telefon 15-20.