Délmagyarország, 1919. július (8. évfolyam, 132-158. szám)

1919-07-10 / 140. szám

Szeged, 1919 Julius 10. DELMAGYARORSZAG 3 A megszállott területek közellátásának biztosítása. H. Cikkem tegnap megjelent 1. részében kimutatott végeredményeket az áttekintés megkönynyitése szempontjából ismétlem. A románok által megszállott összterület 125.166 négyzetkilométer, amelyen 6,665.000 lakos él. Ugyanezen területről ez idén kereken 10-3 millió métermázsa buza, 2*3 millió métermázsa rozs, 17 millió métermázsa árpa, 22 millió métermázsa zab és 11 millió métermázsa tengeritermés várható. Lássuk, hogy mi ezzel szemben a megszállott területek lakóinak tényleges szükséglete? A remélhető normális viszonyokra való tekintettel 1919. év őszén és 1920. év tavaszán lényegesen nagyobb területek lesznek bevetve, mint az idei gazdasági évben, ezért búzából és rozsból együtt kereken 36 millió q, árpából 0'5 millió q, zabból, a takarmánytermeléshez szükséges mennyiséggel együtt 0*8 millió q, tengeriből, csalamádéval együtt 1*5 millió q vetőmagszükséglettel kell számolnunk. Ennek figyelembevétele mellett marad tehát emberi élelmezésre, állattáplálásra és hizlalásra: buza, rozs egy összegben 9 millió q, árpa 12 millió q, zab l-4 millió q, tengeri 9'5 millió q. Az emberi táplálkozásra szükséges gabonanemüekből — a háború folyamán — tudvalevőleg azért lett a fejkvóta (T2 kg. liszt—9 kg. buza és 12 kg. buza, illetve rozs) oly szűkre szabva, mert a német és osztrák kormányok kifogásolták volna a nagyobb adagolást. Náluk ugyanis még kisebb volt a lisztfejadag. Köztudomásu, hogy Magyarország lakóinak főtápláléka a kenyér és nincsenek ugy berendezkedve, hogy azt burgonyával pótolják, ahogy Németországban és Ausztriában békében is megszokták már. A háborús fejadag sohasem volt elegendő és ha a szükségletet átlagban fejenkint 12kg.-ban állapítjuk meg, még úgyis igen szűkös táplálkozásról lehet szó. A személyenkint számított 12 kg. 1 évre 144 kg.-ot tesz ki. A románok által megszállott területek lakóinak száma 6,665.000 lélek, ebből a magyarság és a szászok, vagyis minimum 4 és fél millió lélek él buza-, illetve rozsliszten, a többi, a románság, kevesebb búzalisztet fogyaszt és főkép tengeriliszttel táplálkozik. Ez alapon számítva a buza- és rozs-szükséglet a következő: 4 és félmillió fogyasztó egy évi szükséglete á 144 kilogramm «= 6'5 millió métermáza, 2 millió fogyasztó szükséglete á 60 kilogram — 1"2 millió métermázsa, az összszükséglet tehát búzában és rozsban együtt 7*7 millió métermázsa. A fennmaradó 1 "3 millió métermázsányi mennyiség a megszálló csapatok táplálására, a lakosság részére pótadagként,r valamint kompenzációs üzletek lebonyolitására szolgálna. A kimutatott árpamennyiség egyrésze mint árpakása a lakosság és a megszálló csapatok ellátására szükséges. A fennmaradó mennyiség mint állattakarmány nélkülözhetetlen (malacnevelésnél, valamint a tengeritermés betakarításáig sertés előhizlalásnál). Az egész zabmennyiség a megszálloa területek állatállománya, valamint a megszálló csapatok lóállományának fentartásához okvetlen szükséges. Az ősszel várható tengeritermés eredményével még egy kissé időszerűtlen foglalkoznunk, mert még sok esélynek van kitéve a hozam. E kérdés szorosan összefügg azonban a zsirellátás kérdésével, ezért kellett már most beállítanom a kilátásban levő terméseredményt. Ezzel kapcsolatos az egyébként tengerilisztet fogyasztók beállított buza- és rozsszükséglete is. (L. buza- és rozsszükséglet.) A várható tengeritermésből emberi táplálkozásra szükséges mennyiség buza és rozs fogyasztásnál beállított 60 kg-os évi fejadagon felül fejenkint kereken évi 90 kg., ami mintegy 2 millió fogyasztót, valamint a megszálló csapatok szükségletét számítva, kitesz kereken 2 millió q-t. Igavonó jószág abrakolásához szükséges minimum 0-5 millió q. A fent kimutatott 9 millió q tengerifeleslegből tehát 7 millió q marad sertéshizlalásra. A háború alatt csupán azoknak volt a zsír fejkvótája pontosan megállapítva, akik sertést maguk nem hizlalhattak. Akiknek azonban módjukban volt hizlalni, azok a fejadagot többszörösen felülmúló zsir- és szalonnamennyiséget fogyaszthattak. Ha a hushiányra való tekintettel az okvetlen szükséges zsir- és szalonna-szükségletet havi 2 kilogram, vagyis kereken évi 25 kilogramnak számítjuk, ugy kimutathatjuk, hogy a románok által megszállt területek lakóinak, valamint a megszálló csapatok fehéráru (zsir és szalonna) szükséglete 1"7 millió q. 1"7 millió q fehéráru termeléséhez — a legkedvezőbb hizlalási eredményt számítva — (a beétetett termény 19 százalékát számítva zsirszaporulatnak) kereken 9 millió q termény szükséges. Hizlalási célra az előbbiek szerint rendelkezésre áll 7 millió q tengeri. Az árpafölösleg és a kevésbé zsirképző buzakorpa esetleg pótolja a hiányt. Megállapítható mindezekből, hogy tengeriből felesleg egyáltalán nem lesz. A háborút megelőző 5 évben Romániának arányleg leggyöngébb termése 1918-ban volt, amikor is búzából 17, rozsból 0-8, árpából 3, zabból 3, tengeriből 25 millió q termést mutatott ki az angol hivatalos becslés. Illetékes román szakértők állítása szerint Romániának az idén kitűnő termése van, illetve lesz. Számítsunk azonban ugyanolyan 30, illetve 35 százalékos redukciót, mint a megszállott területek terméseredményénél és megállapíthatjuk, hogy búzából legkevesebb 12 millió, rozsból 0"5 millió, árpából 2 millió, zabból 2 millió, tengeriből 16 millió q termésük okvetlen lesz. Az ország békebeli átlagos évi szükséglete búzában 10, rozshan 0'5, árpában 1'5, zabban 1, tengeriben 10'5 millió q volt. E számok helyességét igazolja az a tény, hogy gabonaexportjuk a termelésüknek mindig több, mint 50 százalékát tette. A megszállott Besszarábiában ugyancsak dus termésre van kilátás, ugy hogy ez az országrész is bőven ellátja magát, sőt Bukovinát is ki tudja segiteni. Az előbbiek szerint tehát Romániának semmi esetre sincs szüksége arra, hogy a megszállott magyarországi területekről szállítson ki terményt. Az exportnak csak egy célja lehet — az éhező, megszállás alatt álló lakosságnak magas árak mellett visszaszállítani — esetleg földolgozott állapotában — a gabonanemüeket. Ehhez járul a legkülönbözőbb gazdasági fölszerelések és üzemberendezések rekvirálása, amelyek Romániába való kiszállítása állandóan folyik. E rekvirálások megbénítják gazdasági életünket és tönkretehetik a következő évek termelését is. Ily módon Románia burkolt formában hadisarcot szed az általa megszállott területeken, ami a végleges béke megkötése alkalmával nem jön majd számításba. Tudtunkkal az antant intenciója az, hogy a volt monarchia területén alakult államok közösen fizetik a hadisarcot, a megszállott területek tehát kétszeresen fizetnének, ha ugyan gazdasági eszközök hiányában nem válnak hosszú időre termelésre képtelenekké. Semmiesetre sem érdeke az antantnak, hogy az apátfalvi eset óriási arányokban megismétlődjék csupán azért, hogy minden millió métermázsa gabona és egy-egy környék gazdasági fölszerelésének kiszállításával, Románia valutája száz milliókkal javuljon. A megszállott területeken mintegy 4 millió magyar létkérdéséről és jövőjéről van szó. A legutolsó órában, az aratási munkálatok közepén várják az antant igazságos segítségét. Halász S. Óráját és ékszereit javíttassa elsőrangú óra- és ékszerüzletemben. Szolid árak! Órákban és ékszerekben nagy raktár. FISCHER K. 154 KORZÓ - KÁVÉHÁZ = MELLETT. — A hadügyi államtitkár az uj hadsereg szelleméről. (Saját tudósítónktól.)jGömbös Gyula államtitkár hosszasabban nyilatkozott a hírlapírók előtt arról, hogy milyennek óhajtaná az uj ma•^yáTiTemzeFi hadsereg szellemét. Erre a nyilatkozatra azok a nyugtalanító, gyakori afférok szolgáltattak okot, amelyek kellemetlenül idézték vissza az osztrák szoldateszka szellemét. Egykor a Kossuth-nóta, a nemzetiszínű szalag adtak okot magyar tisztek atrocitásaira, ma a nemzeti géniusz nevében keletkeznek afférok, egy piros szegfű, láttára. A kínos incidensek főokát az államtitkár főleg a sok izgatottságot átélt, kivégzések elöl idemenekült tisztek megviselt idegzetében, elkeseredett kedélyhangulatában látja. Természetes, hogy a kormány nem azonosítja magát ezekkel a hamis uton lelkendezőkkel s ő, az államtitkár, amennyiben konkrét panaszok történnek, minden esetben szigorú vizsgálatot indit. A tiszteknek ugyanis a legszigorúbban tilos politizálniok. A hadsereg legfőbb föladata a nemzeti védelem. Ennek a védelemnek valóban az egész nemzetet, nem pedig egyes osztályokat, felekezetet kell szolgálnia. A pártfoglalás már politizálás. Szeretne — mondotta az államtitkár — most olyan kvalitású hadsereget, amilyen a mi honvédségünk, de általában olyant, amilyen az osztrák-magyar hadsereg magyar része volt,_ most persze még korrigálva régi, kegyetlen, önkéntelen hibáját: a magyar nemzeti eszme hiányát. Ilyen hadsereg létesítésének most van itt a szüksége. Ennek érdekében ne általánosítsuk egyesek visszaéléseit. Beszélt még az államtitkár a hadsereg szervezetébe vágó kérdésekről. A fiatal tiszteknek, mondotta, nem kell aggódniok, hogy az ő rovásukra történnek reaktiválások. Szóba került a bevonult tisztviselők katonai fizetése. Azt nem várhatják a tisztviselők, mondotta az államtitkár, hogy polgári és katonai fizetésüket is megkapják bevonulásuk esetén, de arról igenis lehet szó, hogy amennyiben katonai fizetésük kisebb, a differenciát megadja nekik az állam. Megjegyezte még, hogy az uj hadsereg nem lehet gyüjtőtábora olyanoknak, akik kevés munkával akarnak biztos keresethez jutni. Briliánsokat, használt ékszereket, arany és ezüst régiségeket igen MAGAS ÁRBAN megvételre keresünk. 2M Fischer Testvérek éKSSka \ \