Délmagyarország, 1919. július (8. évfolyam, 132-158. szám)

1919-07-09 / 139. szám

Ara 40 fillér. DELMAGYARORSZAG Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja : 305. ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 96.— K negyedévre 24.— K félévre . 48.— K egy hónapra 8.— K Egyes szám ára 40 fillér. Kiadóhivatal: / SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja : 305. Szeged, 1919 VIII. évfolyam 139. szám. Szerda, julius 9. • így csinálnak rendet. Egy angol ezredes vezetésével működő bizottság kezdeményezésére végre erélyes akció indul meg Szegeden a drágaság letörésére, amely móst már olyan mérveket öltött, hogy jellemzésére a magyar szókincs alig rendelkezik megfelelő jelzővel. Ha az akció hire fölött érzett örömünk nem nyomna el bennünk minden más érzést, amelyet akár mint ez országnak polgára, akár mint ember, akár mint fogyasztó, akár mint termelő táplálhatunk, jeligéül kellene tennünk ez írásunk fölé, hogy ime annyira kicsinyek és gyarlók vagyunk, hogy idegen emberek erős keze képes csak közöttünk rendet teremteni. Régen tul vagyunk már azon, hogy a drágaság miatt jajgassunk. A jajgatás — megtaníthatott rá öt keserves év tapasztalata — nem segít rajtunk. Különösen ezért tartjuk érthetetlennek, hogy a hatóság az utóbbi hónapokban legfeljebb annyit tett a drágaság ellen, hogy a közönséggel együtt jajgatott. Ebből se telt neki mindig, pedig ez csak édeskevés. Amikor a fáradhatatlanul feltörekvő kávéházi árak mérsékléséről volt szó, akkor még azt is vitássá tették a városházán, hogy egyáltalán van-e joga az ármegállapitó-bizottságnak működni. Jogi kérdéseket kaptunk méltányos árak és étel helyett még nagyon sok más esetben is, holott legalább is köztudomásu, hogy a jog mellett a legkiválóbb jogtudósoknak is szükségük van némi ruházati és más életszükségleti cikkekre. Mennyivel inkább áll ez a szabály, a kiváló jogá, szoknál sokkal gyarlóbb lényekre, akik tudvalevőleg nagyobb számban léteznek, mint a nagy jogtudósok. Minthogy mi nem ugy szoktunk hadakozni, hogy vágásaink olyanokat is érjenek, akik arra nem szolgáltak rá, ismételten kijelentjük, hogy távol áll tőlünk bármelyik termelőosztállyal szemben a szokásos általánositás gondolata. Nyitott ajtót döngetnénk, ha arról zengenénk ódákat, — mert erről is lehetne ódát zengeni — hogy milyen nagy jelentősége van annak, hogy a paraszt, az iparos és a kereskedő boldogulni tudjon. De . I maguknak e termelőosztályok szerencsés részeseinek is be kell látniok, hogy sokan, nagyon sokan mentek tul közülök minden megengedhető határon és ezzel évekre a legrettenetesebb sors szerencsétlen részeseivé tették a tisztviselőket és a munkásokat. Iparos, kereskedő, földműves nagyon sok van, sokkal több, mint amenynyit egészséges viszonyok mellett elképzelni is lehetne, aki a háború öt, sokszor egy-két esztendeje alatt meggazdagodott. Tisztviselő és munkás egy sincs, ellenben tömérdek közöttük azoknak a száma, akik a sokak szerint lényegesen fölemelt, szerintünk kevés kivételtől eltekintve ma is nagyon alacsony fizetés mellett nyomorogni, éhezni, nélkülözni, fázni, tűrni és szenvedni voltak kénytelenek. Nincs osztály- és egyéni érdek, mely előbbrevaló lenne annál a szent parancsnál, hogy ezeken az embereken segiteni kell. A kereskedő, földműves és a paraszt osztály — és egyéni érdeke is éz, mert kiéhezett és állandó nyomorgásra késztetett tisztviselői és munkásosztály mellett ábrándnak is merészség a társadalmi béke és a termelő gazdasági munka. Tudatában vagyunk annak, hogy nagyon nehéz a legtöbb ember szivére hatni még akkor is, amikor jogosulatlan érdekeinek föláldozását kivánják tőle. De megismételjük, amit már többször hangoztattunk : lehetetlen, hbgy az emberek nagy többsége a fölöttünk ujabban elviharzott eseményekből ne tanult volna. Ezektől a legalább okos emberektől kéri | és várja el most a város minden józan polgára, hogy a drágaság letörése, vagy i nevezzük, csökkentése érdekében idegen i hatalmaktól inditott akció sikerének szolJ gálatába állítják minden képességüket és erejüket. A rendcsinálás nemes és ; nagy .munkájának számtalan ága-boga és feltétele van. Ezek egyike, hogy jöjjenek végre és segítsék magukhoz fölemelni azok, akik jobb sorsban vannak, a mostoha sorsra kárhoztatott munkást és tisztviselőt. lV A megszállott területek közellátásának biztosítása. i. Az antant ez év elején Magyarországot is bekapcsolta közellátási hatáskörébe. A kommünikék szerint Hower lett Közép-Európa teljhatalmú közellátási diktátora. Az annak idején közölt program szerint a Hower-vonatok szállították volna a volt monarchia területére, a demarkácionális vonalakra való tekintet nélkül, a közvetítő kereskedelem teljes kizárásával a legkülönbözőbb közszükségleti cikkeket. E grandiózus terv kivitelének óriási előnyeit Magyarország megszállott és szabad területének lakói csak igen kis mértékben élvezhették. Csupán egy százvagonos zsirszállitmányról van tudomásunk, amelyet Budapest székesfőváros rövid időzel a kommunizmus kitörése előtt vett át. Egyebekben az ország megszállott területein is jobban dühöng a lánckereskedelem, mint valaha. A megszálló balkáni hatalmak nem organizálták a megszállott területek kereskedelmét. A termelőhelyek illetékes helyi hatóságai, máshol a megszálló katonai parancsnokságok adnak, vagy tagadnak meg, csaknem ötletszerűen, kiszállításra vonatkozó engedélyeket. Nincsen egy közös szerv, ahol az ügyek egységesen és minden hatóságot, illetve parancsnokságot kötelezően intéztetnének el. E szervezetlenség következménye pld. hogy mig a románok által megszállott területek napi széntermelése körülbelül 700 vagon, sótermelése pedig napi 120 vagon, addig a szerbek által megszállott területeken, szénhiány miatt, feltétlenül szükséges vonatjáratokat kellett beszüntetni; a háztartásokban pedig nélkülözik a sót. Az erdélyi vasútállomásokon ezer és ezer vagonnyi tűzifa vár bevagonirozásra, ezzel szemben áz Alföldön 3—4 ezer koronáért alig lehet egy kocsirakomány fát beszerezni. A marosujvári, bocskói stb. vegyészeti gyárakban nagyon szükséges vegyitermékek vannak felhalmozva, ebből alig jut valami a szerbek által megszállott területekre. A csehek Csehországban és az általuk megszállott területeken igen jelentékeny cukorfölöslegekkel rendelkeznek, az Alföldön pedig kilogramonként 50—60 koronásf egységár mellett sem kapható már cukor. Az amúgy is nehéz helyzetet még nyomasztóbbá tette a megszálló Balkán-hatalmak azon intézkedése, hogy a megszállott területek tekinMegnyilt! GAMBRINUS SX^S: ====== 00 ÉLELMISZERÜZLET 00 TELEFON 836. SZÁM. Naponta friss élelmiszerek napi áron. Jégbehiitött málnaszörp szódával, aludt-tej, friss tea-vaj állandóan kapható. Tiszta és figyelmes kiszolgálás. 283 Tiszta és figyelmes kiszolgálás.