Délmagyarország, 1919. július (8. évfolyam, 132-158. szám)

1919-07-06 / 137. szám

Szeged, 1919. julius 5. . DELMAGYARORSZAG 3 A dohánygyár igazgatósága A dohánygyári igazgató tudvalevőleg egy olyan állami tizem vezetője, amelynek, mint a világ minden más vállalatának, egyetlen célja, hogy minél gazdaságosabb.in, okosabban és minél nagyobb profittal termeljen. A profitot illetőleg azonban a háború előtt, egészen balgán, naiv véleményt tápláltunk az állami vállalatokról. Azóta az is meggyőződhetett róla, aki még hitte az ellenkezőjét, hogy nem azért nem dolgozott haszonnal a legtöbb állami vállalat, mert a keresletnek, ép azért, mert állami volt, kisebb-nagyobb engedményeket tett, hanem azért, mert nem tudott. Egyszerűen nem értett hozzá. A béke boldog éveiben elsősorban szakértelem, kereskedői leleményesség és egyéb értékes tulajdonság, k kellettek egy vállalat felvirágoztatásához. A háború kilörése óta a konjunktura került első helyre Az állami vállalatok szégyelték volna magukat, ha a konjunktura kihasználásában elmaradtak volna. Ez közhit, innen a háborús drágasággal szemben védekezni és mellette megélni képtelen kispolgár és munkás egyik axiómája: a legnagyobb árdrágító az állam. Az állami vállalatoknak is kell .tehát a profit,. — persze hogy kell — csak nem tudták megszerezni mindaddig, amig nem sietett segítségükre a konjunktura. Ahhoz, hogy most haszonnal dolgoznak-e, ez alkalommal semmi közünk. Ha azonban a dohánygyár is olyan vállalat, amelynek egyetlen célja, hogy minél gazdaságosabban, okosabban és minél nagyobb haszonnal termeljen, akkor természetesen a vezetőség minden intézkedését abból a szempontból kell birálat tárgyává tenni, hogy szolgálja-e azokkal a célt ? Ez normális időkben két ok miatt fontos. Nem lehet mellékes, hogy a magyar ipari sivatagban ugy vezet-e valaki egy vállalatot, hogy az elvesszen, vagy pedig ugy, hogy felvirágozzék. Ez az egyi.«. A másik pedig, hogy egy állami vállalattal szemben, ép azért, mert állami, fokozottabban fennáll az ellenőrzés, a kritika joga és kötelessége. Ma, ezekben a rendkívüli és a világtörténelembeá páratlan jelentőségű időkben az előbbi két, aránylag szerény nyomatékú okhoz egy harmadik is csatlakozik: ugy dolgozik-e valaki, különösen egy állami vállalaí élén, akármilyen szerény hatáskörb.n is, hogy intézkedéseivel a békés kibontakozást egyengetf, nem pedig megnehezíti. A dohánygyár igazgatósága a sztrájk megszűnése után csak bizonyos föltételek mellett volt hajlandó a munkásokat visszafogádni. E föltételek közé tartozott, hogy a munkások nyilatkozatot Írjanak alá, amely szerint nem tagjai többé a szakszervezetnek. Az ilyen kívánságra azóta, amióta néhai Bánffy Dezső mint miniszterelnök megbukott, egész a háború befejezéséig egyszerűen azt mondta volna az ember: nohát kerem, ez mégis csak sok, nem élünk erdőben! A jassz-nyelv ma is karakterisztikus, sokszor jellemzi élesen az ember lelkiéletében végbemenő folyamatokat. De ma nem az a fontos, hogy én minek örülök, min keseredem el, mi bosszant és mi vidit fel, hanem az, hogy mí az állam és a társadálom érdeke. Azért az olyan, föltételre, aminőt a dohánygyár igazgatósága felállitot, élesen rá kell világítani. i. Szolgálta-e vállalatának érdekeit a dohánygyár igazgatósága, amikor az ellen emelt nagy nyomatékkal kifogást, hogy munkásai szakszervezeti tagok ? Wimmer Fülöp mondta vagy irta, hogy a bolondok házába való, aki az utóbbi hónapok eseményeit anélkül hagyta elmúlni, hogy tanult volna belőlük. A multak nagy bűneit, rta Wimmer, jóvá kell ten i és ezt csak egy módon lehet, egészséges, Okos munkáspolitikával. A cikk, amelyről szó van, mindezt részletesen fejti ki és mi itt csak azért hivatkoztunk rá, mert Wimmert olyan munkaadónak tartjuk, akitől kartársai tanulhatnak. Hát a dohánygyár nem tanult és valószínűleg fogalomzavarbán szenvedvén, veszedelmes útra készült lépni, amikor a munkások szabad egyesülési joga elé akart I orlátot emelni. Azt mondhatnák, hogy a szakszervezet politikai testület is és a bolsevista alapon álló szocialista-párt szerves része. Milyen naivitás lenne azt hinni, hogy azért van bolsevizmus, mert szakszervezetek vannak, vagy hogy szakszervezetek nélkül nincs és nem lett volna bolsevizmus, vagy hogy a bolsevizmus mindjárt megszűnik, mihelyt nem lesznek szakszervezetek. A bolsevizmusnak a szakszervezetekhez semmi köze és viszont. A szakszervezetek elsősorban gazdasági érdekképviseletek, politizálnak is, de mindig a szociáldemokrácia politikája alapján állottak. Ez a polilika pedig kormányképes ma is, Magyarországon is. Szociáldemokrata minisztert a Szegeden székelő Károlyi-kormány is szívesen látna Az a kívánság tehát, hogy a munkásság máró:-holnapra gazdasági érdekképviselet nélkül álljon itt, a legreakciósabb, amelyről valaha hallottunk. Ma már nem az a munkaadó érdeke, hogy gyönge, rosszul fizetett, a tőkének kiszolgáltatott, tehát szervezetlen munkással álljon szemben. A munkaadónak az az érdeke, hogy e szembenállás élessége a legcsekélyebbre letompittassék munkásai legyenek, a-ik képességeik és egyre fokozott müv-eltieg K révén is minél j bban tudnak dolgozni. Hogy a munkásnak is legyen valami biz nyossága maga meg csaladja jövője felől. Hogy feljebb emeltessék és ne visszataszittassék. Az imént azt mondtuk, hogy az állam is kitűnően értett a kí njunkíura í yümölcsöztetéséhez. Igy általánosságban ezt visszavonjuk. Mert korij. nkiura ugyan a szakszervezetek ellen támadni, de kétségbevonjuk, . hogy e bizonyára rövid ideig tartó konjunktura kihasználása kitűnő üzleti politika volna. 2. A tőkének is megvannak a jogos érdekei. Ezeket tiszteletben kell tartani. Mi ma a tőke legnagyobb érdeke? Hogy rend, vagyon- és életbiztonság legyen. E rend felé egyengeti-e az utat, aki fölöslegesen kezd offenzívát ? Mi ellen harcolnak ma Szegeden: a munkásság vag/ a bolsevizmus ellen? A dohánygyár igazgatósága is a bolsevizmus ellen akar harcolni, de a munkásság felé vág. Messzi túllő a célon. És ennek megállapítása azért fontos, mert ha ma itt, holnap ott cselekszenek helytelenül, mégis csak sikerülni fog a kibontakozás útját legalább is meglassítani. Egymagában persze nem annyira fontos ez az ügy, hogy ekkora teret megérdemelne. A tisztelt igazgátóságot az ember sokkal rövidebb.n is elintézhetné érdeme szerint. De mi ezt csak jelenségnek tartjuk és azért ástunk mélyre körülötte, hogy jól megmutassuk a talajt, amelyből nő. Emberek, vigyázzatok! Az arannyal együtt, ha mellé teszed, a dublé is fénylik. Kávéházakban, hivatalos helyeken és még sok egyebütt felüti fejét a reakció. Ébren és öntudatnál van-e a polgárságnak legalább az a része, mely mindig nyíltan mert szint vallani a haladó eszmék mellett ? Van-e bátorságuk a tanulságokat már is hasznosítani azoknak, akik tanultak ? Nem kell-e a fejére koppintani mindenhol a reakciónak, Hogy — ezért is — jól fizetett, megelégedett I ahol a mult zavaros vizéből ismét előbukkan ? Á kormány az antant részéről nem részesül támogatásban. — A Move. díszközgyűlése. — , (Saját tudósítónktól.) Ünnepies keretek köztartotta díszközgyűlését a Move. szegedi csot portja a városi színházban szombaton délelőtt. A Színházat ez alkalomra nemzetiszínű drapériákkal, zászlókkal és zöld lombokkal díszítették fel. A földszintet, a páholyokat és a karzatokat a lelkes közönség zsúfolásig megtöltötte. A kormány tagjait dörgő tapssal fogadták, különösen Horthy hadügyminisztert és Gömbös hadügyi államtitkárt részesítették meleg ovációban. A díszközgyűlést Diendorfer Miksa alezredes nyitotta meg. A Move. szegedi csoportjának diszelnökévé ajánlotta Bernátsky Károly tábornokot, a nemzeti hadsereg főparancsnokát, akilelkes tapsok közt foglalt helyet az emelvényen. A tábornok hazafias, buzditó beszéde után ismertette a Move. célját. Nem politikai egyesülés ez, — mondotta. Vallási és felekezeti kérdések nincsenek a Move. programjában. Az a célja, hogy segiise végrehajtani a második honfoglalást az internacionálé magyar földjén a hazaszeretet jegyében és a nemzeti zászló alatt. Visszaakarjuk szerezni Magyarországot a magyaroknak. {Lelkes éljenzés.) Üdvözli a magyar nemzeti kormányt, a francia megszálló csapatok képviselőit, különösen, Horthy - hadügyminisztert, Novarra hősét (dörgő taps),™ továbbá Gömbös államtitkárt, a Move. elnökét. Üdvözli a saitó megjelent képviselőit, a Move. és Tevéi, minden tagját, a szegedi nők nemzeti szövetségét és mindazokat, akik a nemzeti ügy szolgálatába állottak. Felkéri Gömbös államtitkárt, foglalja el az elnöki székét. A hadügyi államtitkár taps és éljenzés közt tett eleget a meghívásnak. Beszél a Move. hivatásáról. Kicsinyes pártpolitika — mondotta — távol áll az egyesülettől. Demokratikus szervezet az, nemzeti alapon. Haladásának a nemzeti zászló mutatja az irányát. (Taps.) A nemzeti újjászületés szolgálatában megtette volna a lépéseket, ha egyedül maradt volna is. Fölhívja a hazafias társadalmat a Move. támogatására. Javasolja, hogy az országos egyesület diszelnökévé válasszák meg közfelkiáltással Horthy hadügyminisztert. (Éjjenzés.) Horthy Miklós hadügyminiszter . megjelenését frenetikus tapssal fogadja a közönség. Nem számítottam erre az ünneplésre és megtiszteltetésre, mondotta. De most nem is beszélni, hanem cselekedni kell. (Taps.) Hogy eddig nem lehetett, Isten látja lelkemet, nem rajtam múlott. Szomorú és fájdalmas fordulatról kell beszámolnom! Minisztertanácsról jövök, részletesen nem nyilatkozhaíom, mert nem tudom, hogy ebben a pillanatban és ezen a helyen Megnyílt! GAMBRINUS 00 ÉLELMISZERÜZLET Feketesas-utca, Keleti palota. 00 TELEFON 836. SZÁM. Naponta friss élelmiszerek napi áron. Jégbehütött málnaszörp szódával, aludt-tej, friss tea-vaj állandóan kapható. Tiszta és figyelmes kiszolgálás. 283 Tiszta és figyelmes kiszolgálás. /