Délmagyarország, 1919. július (8. évfolyam, 132-158. szám)

1919-07-05 / 136. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 1919. julius 2. Kun Báia mondotta ezt. Ez az erkölcsi felfogás jellemzi a bolsevizmust. Az egész bulseviki rendszer a csaláson és hazugságon épült fel. — Nem pártpolitikát akarok most csinálni. Igyekszem kiegyenlíteni a különböző törekvéseket, mert a főcél az erők egyesítése. Nem képzelek más becsületes politikai irányzatot. Egyetlen szervezetnek van most jogosultsága, amely a nagy magyar társadalom gondolatában egyesül. Az október 31-i forradalomtól nincs ut visszafelé, előre kell menni, de nem a kommunista irányba. Felekezeti, osztálytagozatra nem szabad bontani a társadalmat. A liberális, magyar nemzeti politika nem áll ellentétben a felekezeti és faji érdekekkel. Mi nem Szeged és környékén, hanem a régi Magyarország kereteiben akarunk elhelyezkedni. (Taps.) Vissza kell adni a magyart a magyarnak, de nem elvaditással. Én nem gyűlöletet hirdetek — amint Bartos János barátom sem tette ezt, — én az egységet hirdetem, alapgondolatom az egységes, nagy, erős Magyarország. (Lelkes taps.) Gróf Zichy Aladár: A mai nap örömünnep számomra, — mondta. Bizonyítja, hogy eddigi szegedi munkája nem veszett kárba. Minden szónoklatnál ékesebb a vasutasok mai demonstrációja a nemzeti ügy mellett. Nagy fontossága van ennek, mert a bolsevizmus eltérített bennünket a becsületes útról: az ország függetlenségének megalapozásától, amelyért katonáink küzdöttek. A nemzetek elismerését akartuk megszerezni, hogy kiépíthessük állami függetlenségünket. Máskép történt. Kétségbe kellene esnünk, ha nem lenne hit, amely biztat. Én nem tudom elképzelni az állami életet keresztény gondolat nélkül. Az emberiességnek, a krisztusi szeretetnek kell érvényesülnie az állami élet minden megnyilvánulásában. — A liberalizmust egy államban sem értelmezték ugy, mint nálunk. Ennek is nagyrésze van abban, hogy idejutottunk. Ma már ilyen liberalizmusról nem lehet szó. Foglalkozni kell a munkáskérdésekkel, ezt az állami élet evolúciója megkívánja, de a szocializmus problémáit ugy kell megoldani, hogy közmegnyugvást keltsenek. [Ugy van !) Gróf Zichy Aladár: Sokan szemünkre vetették a múltban, hogy szociális kérdésekkel foglalkoztunk. De mi tudtuk, hogy ezek a kérdések fognak uralkodni az egész világon. Ezért akarja a keresztényszocialista-párt a szocializmust az egyetlen helyes irányban és kellő garanciával kezelni, Ezután a toborzás célját ismerteti. Nem háborút, ujabb embermészárlást akarunk, — mondotta — hanem felszabadítani testvéreinket, a vörösöket is, akik borzalmas terror alatt görnyednek. A nemzeti hadsereg éltetésével fejezi be beszédét. (Taps.) Zichy Aladár beszéde után a karzaton incidens támadt egy közbeszólás miatt. Amikor a csend helyreállt, Balta Aladár emelkedett szólásra. Örömmel jött a vasutasok meghívására a gyűlésre, — kezdte beszédét. Ez az első eset, — mondotta — amikor oly gyűlésen vesz részt, amelyet nem politikások rendeztek. Beszél angliai tapasztalatairól, ahol az egyenlőség nem puszta fogalom. Az egyenlőségért és népjogokért küzdött mindig, hogy a ma«yar nemzet helyet foglalhasson a müveit népek sorában. A reakciósok és konzervatívok részéről ezért sok üldöztetésben is volt része. A forradalom kitörése előtt a Népszava vezetőhelyen hozta egyik parlamenti beszédét. Márc us 21-e óta hontalanná lett. Családja, gyermekei bujdosni kénytelenek. Ebben az országban megdőlt a valláserkölcsi alap, a hazafiság. Minden mást félretéve, azt a kérdést kell feltennünk, tisztességes hazafiak leszünk-e (Tetszés.) Balla Aladár beszéde után Román Sándor előterjeszti a következő határozati javaslatot: A szegedi vasutas munkásság kivánja a véres osztályharcot előidéző bolsevizmus letörését, kivánja, hogy a társadalmi rend az országban újra helyreálljon, a diktatúra megszűnjék, hogy igy a békés munka újra fölvehető legyen. Az elnyomottak fölmentését a szervezkedő nemzeti hadseregtől várja, a hadsereget mindenben támogatja és kivánja, hogy az munkáját késlekedés nélkül mielőbb megkezdhesse. Kéri a megszálló francia haderők parancsnokságát, hogy ezen hadsereg szervezkedését seditse elő és tegye lehetővé, hogy az elnyomottak fölszabadulására mielőbb megindulhasson. A határozati javaslatot egyhangúlag elfogadták, végül kimondották, hogy a vasutasok kilépnek a szocialistapártból és nemzeti alapon álló, gazdasági szövetségbe- tömörülnek. ilos a lábonálló mezőgazdasági termések vétele és eladása. (Saját tudósítónktól.) A kormány terve az, hogy az 1919. évi termést lefoglalja, hogy ekként megakadályozza a liszt- és gabonaárak határtalan növekedését. A gabonának ismét maximális árai lesznek, amelyeket magasan fognak megszabni. Hogy a terv kivihető, az ország közélelmezése szabályozható legyen, a kormány a következő rendeletet adta ki: A magyar nemzeti kormány 8/1919. M. E. számú rendeletet az 1919. évi várható termés adásvételének tilalmáról és érvénytelenségéről. A magyar nemzeti kormány a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a következőket rendeli: 1. §. Tilos és semmis az olyan szerződés, amely az 1919. évben várható következő mezőgazdasági terményeknek, úgymint, búzának, rozsnak, kétszeresnek, árpának, zabnak, tengerinek általányban történő, vagy az ily termés reményének meghatározott áron való adás-vételére vonatkozik. 2- §• További intézkedésig tilos 1. §-ban felsorolt, az 1919. évben várható mezőgazdasági terményeknek az 1. §. alá nem eső módon történő eladása és vétele is. Az 1. bekezdésben foglalt rendelkezések kiterjednek a buza, rozs, a kétszeres, az árpa, a zab és tengeri összes őrleményeire is. 3. §. Az 1. és 2. §. rendelkezéseit jelen rendelet életbelépte előtt létrejött' ügyletekre is alkalmazni kell. Az ily ügyletek alapjánál adott vételárelőlegek és egyéb szolgáltatások visszakövetelhetek. 4- §. Ha e cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és 6 hónapig terjedhető elzárással és 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő: aki a jelen rendelet 1. vagy 2. §-ának ren, delkezéseit megszegi, ily tiltott ügyletet közvetít, vagy megkötésben közreműködik. Az előbbi bekezdést jelen rendelet életbe lépte előtt elkövetett cselekményekre nem lehet alkalmazni. A kihágások miatt az eljárás a közigazgatási hatóságoknak, a fővárosi államrendőrség működési területén pedig az államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. 5. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Szeged, 1919 julius hó 1-én. A magyar nemzeti kormány nevében: gróf Károlyi Gyula s. k. miniszterelnök. A rendeletnek, mint a harmadik szakaszból kitűnik, visszaható ereje van. A magyar tanácskormány propagandája. - Nagy agitációs munka Bécsben. —A szociáldemokrata és keresztényszocialista-párt harca Ausztriában. — (Saját tudósítónktól.) Egy bécsbői Szegedre érkezett ur, aki a bécsi politikai és társadalmi eseményeket igen alaposan ismeri, a következőket mondotta el a lapok tudósítóinak : — Az európai bolsevizmus főfészke most a bécsi magyar követség bankutcai palotája. Ez a gyülekező helye ugy az oroszországi, mint a magyarországi agitátoroknak s itt őrzik az agitációs célra szánt pénzt és értéktárgyakat is. Ennek a nagyarányú politikai osztálynak vezetője Czóbel követ, mig a személyi, útlevél és egyéb ügyeket továbbra is Fenyő követ intézi. Egy mellékosztály a többszáz millió korona tökével megszervezett nemzetközi detektivosztály, amelyet Battik Sándor, Kun Béla teljhatalmú megbízottja vezet, Czóbel osztályának egyik föladata, Bécsben a proletárdiktatúrát erőszakkal megvajósitani. Emiatt a bécsi magyar követség és igy a magyar-szovjetkormány Adler Frigyessel és az osztrák szociáldemokratapárttal a legélesebb ellentétbe kerül. Legutóbb kiküldték ugyan Kautskyt Bauer államtitkár megbizásából, hogy a szovjet-kormány és az osztrák szociáldemokratapárt között egyezséget létesítsenek. Ez az egyezség nem sikerült, főleg azért,, mert Kun Béla nem tudta garantálni Bécs élelmezését. Az osztrák szociáldemokratapárt bécsi, bécsújhelyi, linzi és egyéb gyárvárosainak munkássága sokkal kommunistább irányzatú, mint a magyar szociáldmokratapárt, ugy hogy a német független szocialisták baloldali árnyalatának felel meg. A vezérük Adler Frigyes, hadseregük pedig az osztrák városok Volkswárjeiből alakult. Ezek hivatalos kommünikében kijelentették, l™™* ÍU!!U5 nagv cirkusz egy tfTn, r,szg6-an Uiszeqeden «7 ygzett tarsulattal, ^ A népünnepély érdekességei a szerencsekerék, pezsgősátor, tombola, virágsátor, 2 csbaré, három zenekar. H Vigadóban Cabaré ufán lánc reggelig.