Délmagyarország, 1919. július (8. évfolyam, 132-158. szám)

1919-07-01 / 132. szám

Szeged, 1919. julius 5. . DELMAGYARORSZAG 3 A budapesti ellenforradalom. Mini teljesen megbízható forrásból értesülünk, a Budapesten lezajlott ellenforradalmi mozgalom után a szovjet-kormány még tovább akarja fokozni azt a terrori, mely az ország megnyomorított fővárosának lakosságát már eddig is végső elkeseredésbe kergette. A tanácskormány a legkönyörtelenebb eszközöket alkalmazza, hogy ideig-óráig meghosszabbithassa azt a proletárdiktatúrát, amelyet eddig is a magyar vér pazarlásával tudtak csak fentartani. A tanácsok országos ülésének intéző bizottsága Garbai Sándor elnöklésével ülést tartott, amelyen Kun Béla kijelentette, hogy a legkíméletlenebb eszközökkel kell elnyomni a burzsoáziát, mert a proletárdiktatúra csak ugy maradhat fenn, ha mindent letipornak, ami a diktatúra kiépítésének útjában áll. Osztályharcot kell hirdetni — úgymond — és a burzsoáziát egységesen és erősen kell elnyomni. A gyűlés a következő határozati javaslatot fogadta el: A központi intéző bizottság arra való tekintettel, hogy a diktatúra enyhe kezelése nemhogy észretéritené a burzsoáziát, hanem ellenforradalmi magatartásra biztatja: elhatározta, hogy a proletáriátus diktatúráját a legteljesebb mértékben és a legkönyörtelenebb eszközökkel alkalmazza és utasítja a kormányzó tanácsot, hogyha kell, fojtsa vérbe is a burzsoázia ellenforradalmát. A szovjet-kormány kinevezte Kun Bélái a vörös hadsereg helyettes főparancsnokává Budapest székhellyel. Az uj főparancsnokhelyettes első ténykedése az voli, hogy Budapestre és környékére a legszigorúbb kivételes állapotot rendelte el. A főváros utcáin három embernél több nem lehet együtt, mindenféle ellenforradalmi ténykedés vagy bárminő bünteti köiél általi halállal büntettetik, azokat az ellenforradalmárokat pedig, akiket kezükben fegyverrel fognak el, a helyszínén agyonlövik. A kormány egyidejűleg kinevezte a siaiáriális bíróságot is, amelynek elnöke Kiss Miklós és melléje beosztotta Korti Emil és Matuschevics István elvtársakai. Haubrich József, Budapest katonai főparancsnoka és Jancsik Ferenc, a vörös őrség főparancsnoka is adtak ki parancsot, amely szerint minden ház kapuja este 8 órakor bezárandó s csak reggel 5 órakor nyitható ki. Alialános záróra esti 9 óra, az utcán tartózkodni csak este 10 óráig szabad. Színházak, mulatóhelyek sib. zárva tariandók. A kávéházak reggel 7-iől 9-ig és 6-tól 8-ig, éttermek és vendéglők csak déli 12 órától 2 óráig és este 6-tól ö-ig iartandók nyitva. Az ellenforradalom leveréséről beszámoló laptudósitások szerint a siaiáriális bíróság bőségesen ontja az embervéri. A letartóztatottak közi van Bartha volt őrnagy is, a Ludovika-Akadémia volt parancsnoka. A bíróság, amely folytatólagosan tartja üléseit, halálra ítélte Kiss István, Orassel József és Szabó László volt katonatisztekéi, továbbá Osváth Zoltán voli tényleges századosi, a 2. tüzérezred parancsnokát. Waldinbrecht Antal volt iari. főhadnagyot, a 2. tüzérezred ütegparancsnokát és Imrei Ferenc volt tényL^es századosi, a 28. üteg parancsnokát. A lapok tudósítása szerint a vörös hadseregnek igen sok halottja voli; egyedül a Ludovika-Akadémia körüli véres harcokban 17 vörös katona eseti áldozatul. * Egy Budapestről érkezeit ember a következőket mondotta el a szegedi lapok tudósítóinak: — Olasz fogságból sebesülten tériem haza és Budapesten a Nádor-utcai kórházban ápoltak. Mivel a városban kevés az élelmiszer, a már kevésbé súlyos betegeket a kórházakból elbocsátják s nekem is távoznom kellett. Azt mondták, menjek haza s otthon gyógykezeliessem magamat, öt napig voltam Budapesten. A torradalomról nem iudok semmit, meri betegen feküdtem. Annyit tudok, hogy a 17 — 18 éves fiatalemberekei csak kényszerrel lehet a vöiös hadseregbe besorozni, még a 200 korona napi zsold Ígéretével is. Azokkal szemben, akik nem jelentkeznek katonának, a legnagyobb terrort alkalmazzák, letartóztatják s megtizedeléssel fenyegetik őkei. A város néma, amióta azt a szigorú rendeletet bocsájtoiták ki, hogy minden nélkülözhető élelmet a katonáknak kell adni. Ezt ugy hajtják végre, hogy a polgá i lakosságnak alig jut valami. A kivégzések mindennaposak. 23-án egy Király-utcai kereskedőt végeztek ki, mert arról beszélt, hogy valamelyik nyomdában állítólag kormányellenes röpirat jelent meg. Budapestről a voli olaszországi hadifogoly Ceglédre, majd Kiskunmajsára ment. Vörö.K katonákkal utazott, akiktől azt a véleményt hallotta, hogy a proletárdiktatúra már csak napokig tarihat. Kiskunmajsán csapatokat koncentráltak, küldték őket a román frontra. Elmondta még, hogy Budapesten csepeli zászlóaljakkal találkozott. Többen kijelentették neki, hogy többéi nem mennek a frontra, menjen a kormány. Az antant végleges békefeltételei Németországnak. Pár is, junius 26. Az antant végleges békefeltételei Németország számára a következők: 1. A szövetségesek készek a közeljövőben Németországot bevenni a Nemzetek Szövetségébe. 2. EIzász-Lotharingiában népszavazásnak nincs helye. 3. A Saar-medence a nemzetek ellenőrzése alá kerül, azonban a bányák kihasználási joga Franciaországé. Népszavazás 15 év múlva. 4. Lengyelország független, szabad úttal a tengerhez. Danzing szabad város. Felső-Szilézia népszavazással dönt sorsa fölött. 5. A német hadsereg százezer emberre redukálandó. 6. II. Vilmos császár vád alá helyezendő. Ez a minimum, amit a nemzetközi erkölcs ily bűnös megsértésében megkövetel. 7. Németország méltatlan arra, hogy gyarmatosítson. Ezért gyarmatai a nemzetek szövetségeinek kormányzati jogkörébe vonatnak. 8. A reperációs bizottság nem lesz végrehajtó hatalom birtokában és a német intézmények ügyébe nei í fog beavatkozni. Ugyanazon a cimen fog a német nép fölött őrködni, mint szövetségesekén. 9. Németország 125 mi'liárd márka hadisarkot fizet. Négy hónappal a szerződés aláirása után oly javaslatot tehet, amelyet legelőnyösebbnek tart tartozása letörlesztésére. 10. Az antan: Németországgal szemben lehetőleg a méltányosság szempontjából fcg mind nben eljárni. 11. A szabad kereskedők b csak öt évig nem lesz viszonossá g év után Németország belép a Nen • • Szövetségébe. 12. Hogy az ujcr n alakult államok szabadon mozogli ? nak, szabad vasúti és viziut biztos t számukra. 13. A Rajna bal partjára egyezmény, amelynek pontjai kósőö megállapittatnak. Andrássy Svájcban. Bécs, jun. 26. Abécsi „Neues 8Uhr Blatt" szerint gróf Andrássy Gyula és Huszár Vilmos, akik néhány hét óta az osztrák főváosban tartózkodnak, visszautaztak Svájcba, ahol a szövetségesek és semleges államok államférfiaival akartak érintkezésbe lépni. Azt hiszik Bécsben, különösen magyar körökben, hogy Andrássy Gyula igyekezni fog informálni az antantot a bolsevizmus állapotáról és az általános magyar helyzetről. Remélik, hogy összeköttetései folytán sikerülni fog jelentős szolgálatot tenni az ellenforradalomnak. Ugyancsak a „8 Uhr Blatt" közlése szerint Andrássy Gyula be akarja bizonyítani, hogy a rend és nyugalom visszaállítása csak a bolsevizmus ] megsenimi sitése után lehetséges. Am g a terrorista rendszer uralkodik Budape^en, állandóai zavargások és lázongások lesznek Via gyarországon. Ö nagy választékban, valamint ugy nagyban és kicsinyben kaphatók a (HÉDI SPE^^Í-HE szivarkahüvely főraktárában Szeged, Jókai-utca 11. szám alatt. ===== a Telefon 15-20.