Délmagyarország, 1919. július (8. évfolyam, 132-158. szám)

1919-07-31 / 158. szám

6 [;' S zeged, 1919 julius 184. DELMAGYARORSZAG 3 Jelentés a légszesz- és villanygyár üzemének megvizsgálásáról. (Saját tudósítónktól.) Jelentette a Délmagyar­ország, hogy a légszeszgyár és a villamosmü üzemének és üzleti forgalmának megvizsgálá­sára a város szakértőkből álló bizottságot kül­dött ki. A bizottság kiküldésére, mint ismeretes, azért volt szükség, hogy megállapítsa, milyen mértékben indokolt a légszesz és villany egy­ségárainak fölemelése. A bizottság egyhónapi vizsgálat után most készült el jelentésével, ame­lyet az alábbiakban ismertetünk: A bizottság a jelentés szerint megvizsgálta a vállalat üzleti könyveit. Részletesen átnézte a kiadási és bevételi tételeket. A bizottságnak nem volt módjában betekinteni a főkönyvbe, minthogy az a vállalat központi igazgatóságá­nál Budapesten van őrizetben. Kifogásolja a bizottság, hogy a vállalat 102.343 koronát a központnak szolgáltat be, mert ugy véli, hogy ma, amikor a központ a forgalmi és kereske­delmi kapcsolat hiánya miatt vezetésben és el­látásban nem részesítheti a szegedi telepet, ez nem követelhető jogosan. Az összeállított üzleteredmények alapján az tűnik ki, hogy a vállalat a kért magasabb egységárak mellett a gázüzemre 315.197, a villamos üzemre 180.601 korona ráfizetéssel dolgozik. Szeged város részesedése a bruttó jövedelem 5 százaléka és kedvezménye a köz­világítás, valamint a városi számlára történt fogyasztásoknál. Ha meggondoljuk, hogy Sze­ged város fogyasztása az egész fogyasztásnak a gáznál 18 százaléka, villanyáramnál pedig 52 szá­zaléka, nyilvánvaló, hogy ezáltal a vállalat bevé­teli csökkenése igen tetemes. Ezen bevételi redukció még fokozódik azáltal, hogy a város a szerződés szerint a bruttó bevételnek 5 szá­zalékát negyedévenkint a vállalattól készpénz­ben felveszi. Ha a város lemondana az 5 szá­zalékos részesedésről, akkor a vállalat évi költ­ségvetése a villamos üzemnél 353.750 koronával, a gázüzemnél 479.900 koronával, összesen tehát 833.650 koronával volna tehermentesítve. A bizottság megállapította, hogy a vállalat Üzemében termelt gáz- és villamosáram terme­lést érzékeny veszteségek érik. A gáztermelés­nél a veszteség 15 százalék, a villamosáram­nál 28'5 százalék. Ezen veszteségek főoka a hálózatok megrongálódott állapota. De van a veszteségeknek más oka is, még pedig az, hogy az utolsó évben mindinkább növekedett azoknak a száma, kik meg nem engedett módon, árammérő bekapcsolása nélkül fogyasztják azáramot. A bizottság sokoldalú megfontolás után azon az állásponton állapodott meg, hogy a legcélra­vezetőbb megoldás lenne, ha Szeged város le­mondana arról a kettős kedvezményről, melyet jelenleg élvez és a fogyasztást ugy fizetné, mint a magánosok, az 5 százalék bruttórészesedéstől pedig eltekintene, ha nem nagyon hosszú időre is. A bizottság álláspontját a következők­ben indokolja: Ha a város a szerződés tartha­tatlanságát már elismerte, azt -is beláthatja, hogy a városi fogyasztásnak az akkori szerző­désszerű egységárakon való fizetése nem indo­kolt., De épp ugy nem indokolt az 5 százalék bruttórészesedés szedése sem. A részesedés bekivánása oly mértékben ter­heli a költségszámlát, amely végösszegben te­temes. A kettős kedvezmény pedig összege­ződve olyan többletet jelent, mely az egész vállalati üzem önköltségeinek még a mai ha­talmas árak mellett is 123 százalékát teszi ki. Nem volna helyes ezen százalékos növekedés értékét lebecsülni, mert ha meggondoljuk, hogy ezen növekedés elmaradna, tehát az egységárak ugyanilyen százalék arányban csökkennének, a közönségre az a néhány fillérnyi árcsökkenés sokkal nagyobb és ?kedvező ¡erkölcsi [hatással lenne, mint amekkora indirekt anyagi veszteség érné a várost. Végül különféle számításokat is végzett a bizottság, arra az esetre, ha a város a részesedésről és előnyárakróí lemondana és megállapítja, hogy lényegesebben olcsóbb lenne a villany és a légszesz. A bizottság a tanács elé terjesztette jelenté­sét, amely annak alapján dönteni fog a gáz és villany egységárak fölemeléséről. Megegyezés az Unió és Mexikó között. Newyorki jelentés szerint az Egyesült-Álla­mok és Mexikó között megegyezés jött létre, remélni lehet, hogy a napirenden volt határ­villongások ezzel megszűnnek. (Le Temps jul. 26.) menekült tisztviselők ügye. (Saját tudósítónktól.) Szegeden magyarok ugyancsak el­csodálkozunk, hogy mint megváltozott ennek a a csendes, jámbor városnak a képe. Alig akad egy-egy ismerős arc elénk. Hemzseg az idegen. nagytőkések, katonaság és végül sok-sok szegény menekült tisztviselő. Ugy véljük, hogy az ország minden részéből idemenekült magyarok közül mégis csak az utóbbiaknak van a legszomorúbb sor­suk ebben a hullámzó életű, palotás városban. Nekik, akik aligha birtak egyebet hozni maguk­kal, mint a szeretteiket, a puszta életüket, meg a hazaszeretetüket, amely nem tűrte a meg­alkuvást, nem engedett a pressziónak és erős maradt a csábítással szemben. Sokan vannak itt, akiket nem a félelem hajtott ide, hanem a kötelességtudás, a munkavágy. Ezek szenved­nek legtöbbet. Panaszaikkal jelentkeznek nálunk napról-napra. Elmondják keserű fájdalommal, hogy hóna­pok óta fizetés nélkül tengődnek. Sorra járják a hivatalokat, kopogtatnak, munkát kérnek és mindenütt csak üres Ígéreteket kapnak. Sok­szor azt sem. Nem. Az illetékes tényezőknek be kell látniok, hogy a tisztviselő-társadalom, amely most Sze­geden a menekülők keserves kenyerét kénytelen enni, értékes munkaereje, támasza és építője lesz a jövő Magyarországnak is. Mi, aki a min­dennapi élelemhez is alig bírunk jutni, elkese­redve láttuk a napokban is, hogy az ilyen napidijat élvező tisztviselő sétakocsikázást ren­dezett. Amiatt is panaszkodnak még a mene­kült tisztviselők hozzánk intézett levelükben, mi pedig üres gyomorral és könnyes szemek­kel tűnődünk afölött, . hogy ez hát a bérünk azért, mert fejünket nem hajtottuk idegen járom alá. Szivünk sugalatát, hazánk szeretetét nem tagadtuk meg . .. Nem folytatjuk tovább. A menekült tisztvise­lők ügyét figyelmébe ajánljuk mindazoknak, akik illetékesek arra, hogy sorsukat igazságo­san és szeretettel felkarolják. Osszák be a me­nekült tisztviselőket a nekik megfelelő szak­hivatalokba. Valami munkát ők is fognak ott találni. A fizetéseik teljességéről pedig gon­doskodni kell addig is, amig eljön az alkalom, hogy rendes beosztásba kerülhetnek. I, Ezeken a tisztviselőkön sürgősen segitení kell, ha nem is 60—80 koronás na­pidijakkal, de a rendszeresített fizetéseikkel és a nekik járó pótlékokkal. A külpolitika eseményei. A helyzet Németországban. Bauer német miniszterelnök a német nemzet­gyűlésen hosszú beszédben foglalkozott Német­ország mai helyzetével. Visszautasít minden diktatúrát, mert esztelen brutális eszköz. A sztrájkokat erősen elitéli, mert nemhogy javí­tanának a munkásság helyzetén, hanem még nagyobb nyomorba döntik. Kilátásba helyezi, a villanyáramfejlesztési üzemek, magasnyomású villanyvezetékek és bányák állami tulajdonba vételét, de ne gondolják, — mondja — hogy ez által a munkásság helyzete rövidesen javulni fog. Egyik legfontosabb feladata a német kor­mánynak a mai drágaságnak letörése, élelme­zési és ruházati nehézségeknek megszüntetése. Munka, ez a német nép legközelebbi feladata. Müller külügyminiszter expozéjában kiemeli, hogy a német nép minden más néppel jóvi­szonyban kiván élni, hangsúlyozza, hogy a francia nép, mely annyit szenvedett a háború­ban, számithat Németország segítségére az el­pusztított franciaországi vidékek újraépítésénél. Szomorú a német nép jövője, de élni fog, mert egy 60 milliós népet nem lehet tönkretenni. (Neue Freie Presse julius 24.) A fiumei események. A Le Journal jelenti, hogy a bizottság, amely a fiumei eseményeket megvizsgálta, a francia csapatok magatartását kifogástalannak találta. (Der Neu Tag julius 24.) A lengyel-ukrán harcok. Páris. Varsóból jelentik, hogy 15-ikén reggel a lengyelek újból megkezdték "hadműveleteiket s elfoglalták Tarnopolt. Ennek utánna üldözőbe vették az ukrán-csapatokat, melyek a Zburz felé vonultak vissza. (Le Journal julius 26.) A leszerelési anyagok felosztása Lengyelország és Ausztria között. A szerződés Lengyelország és Ausztria között létrejött, mely szerint a demobilizációs javakat egymás között felosztják. Szerződők intézke­dései szerint Lengyelország a Német-Ausztria területén lévő anyagoknak í/i-ed részét, viszont Német-Ausztria a Galícia területén levő anya­goknak Vs-0^ részét kapja. (Le Journal julius 26.) A bolgár békedelegáció utja. A bolgár delegációt szombaton reggel 10 óra 30 perckor várták Párisban. Tiz órakor azon­ban távirat érkezett, hogy a delegáció Luzán­ban állapodott meg. Ennek bevallott oka az, hogy a bolgár viszonyok miatt megfogyatkozott ruhatárukat egészítik ott ki, azonkívül Theodo­roiv ott több olyan bolgár politikussal tárgyal, kik Ferdinánd cár politikájával egyet nem értve, már régebben Svájcban tartózkodnak. (Le Jour­nal julius 26.) öngyújtók 7 •''',„:,; tűzkövek ugy nagyban és kicsinyben kaphatók a f!\EDI SPEC'^Í-ITE szivarkahüvely főraktárában Szeged, Jókai-utca 11. szám alatt. - g Telefon 15-20,

Next

/
Thumbnails
Contents