Délmagyarország, 1919. július (8. évfolyam, 132-158. szám)

1919-07-27 / 155. szám

Ara 40 fillér. Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. ELŐF1ZETESI ÁRA: egész évre 96.— K negyedévre 24.— K félévre . 48.— K egy hónapra 8.— K Egyes szám ára 40 fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja : 305. ELŐF1ZETESI ÁRA: egész évre 96.— K negyedévre 24.— K félévre . 48.— K egy hónapra 8.— K Egyes szám ára 40 fillér. A kiadóhivatal telefonja: 305. Szeged, 1919 VIII. évfolyam 155. szára. Vasárnap, juliüs 27. Nem volt elég? Amerre nézünk: témák özöne mered felénk. Ahová nyulunk : események garmadája fogad bennünket. Forr a világ bus tengere, mintha csak a nagy Demiurgosz újra megbánta volna müvét és visszagyurná a romlott világmasszát, hogy valami mást, talán szebbet, jobbat teremtsen és formáljon belőle. Témák özöne, események garmadája és mi ugy érezzük, mégis jobb volna Rip van Winkle módjára visszamenni a kék hegyekbe, elaludni és átálmodni mindazt, ami van, ami jön és várni, várni, várni a feledés ölén. Mint a Madách Keplerje a mámor éjszakáján, a csalódás éjszakáján, halljuk, halljuk a jövő dalát, de olyan régen halljuk már, hol közeledik, hol távolodik, a nagy álomíüggöny pedig sehogyan sem akar felgördülni végre. Azt érezzük, tudjuk, hogy óriás tömegek állanak a kárpit mögött, hogy az uj Marseillaise valóban a munkásmilliók éneke, de néha-néha rekedt orditások, riadt tiltakozások, a mult mélyéből és éjéből fölzúgó kórusok zavarják harmóniáját, rontják ritmusát neki. És halálhörgés és átok és káromlás vegyül a himnuszba és fegyver csörög, kardokat köszörülnek. Témák özöne, események garmadája: fáradtan és rezignáltán nézünk feléjük, nyulunk hozzájuk. És tilalomfák is meredeznek elénk: a magunk lelkiismeretének, felelősségérzésének és a mások cenzúrájának, a terhes idők és a nehéz viszonyok meggondolásainak és megfontolásainak cenzúrái. Hiszen tudjuk, professzor Freud tanításaiból, hogy a lelki cenzúra még a tudattalan álomban is éber és működik és nem engedi, hogy még a képzelet tartományában is egészen és igazán kiélhessük a vágyainkat. Annyi fájó tiltakozás él a lelkünk leglelkében korunk sok minden bűne ellen és hallgatni kell, mert a bűnről és erényről ugyan a filozófus Taine mondotta, hogy alapjában véve éppen olyan termékei a természet nagy műhelyének, mint a cukor és a vitriol, de alapjában véve a mindenkori politikusok is eszerint a tanítás szerint formálják a világot, csak éppen hogy nem mondják, hanem csinálják. Amit Goethe a tagadás szelleméről állit, hogy mindig rosszra tör és mindig jót müvei, azt az állítás emberei, a világ tettekkel tényezői sokszor bizony megfordítják, mert jóra törnek, a maguk hite vagy balhite, a maguk legjobb tudása vagy tudatlansága szerint és rosszat müveinek. Kezdetben vala az ige, ami a politikában ugy értendő, hogy kezdetben vala a szó, szó és szó, sőt legtöbbször és főleg a hazai tájakon a s^ósz és ebből a szószból tettek jönnek, leginkább felelőtlen tettek, amik vérre és életre mennek, a mások vérére és életére. Mikor lehet és mikor tudnak már végre vértelenül operálni. Mikor jön már a tüz és vas politikája helyébe valami más, valami emberibb, vagy legalább is kevésbé embertelen? Vájjon örök törvény-e az, csak azért, mivel véres századok szentesitették, hogy az erő csak erőszakkal győzhet, hogy a legfőbb jog a legnagyobb jogtalanság? Vájjon — és itt elsősorban szegény, szűkebb hazánk és szegény, szenvedő kis népünk sorsára gondolunk fájdalmas szerelemmel, — csakugyan az ultima ratiohoz kell-e folyamodni most, a királyok ultima ratiojához, holott öt éven át hiába folyamodtak hozzá azok, akik nélkülünk, rólunk és ellenünk — mert vesztünkre — a saját szakállukra és felelőtlen felelősségükre — mindent olyan szörnyen meggondoltak és megfontoltak? Csakugyan Bedlamnak ke'll-e lennie és maradnia ennek a világnak, ahol szerencsétlen fajunk vergődik kényszerképzeteivel és nagyzási mániájával, szorongásaival és dühöngéseivel? Mikor jutnak el győzők és legyőzöttek, — minden legyőzött a jövendő győzelem kardját köszörülte eddig — mikor jutnak el kis és nagy államok odáig, hogy a Voltaire tanácsát is kipróbálják már egyszer: müveid meg a magad kertjét, hiszen éppen elég művelni való van benne, kivetni való gyom, bevetni való mag, mikor jutnak el az egyes államok erre a candidei bölcseségre ? Váltig hangoztatják nálunk, hogy a mi népünk nem akarta a háborút. Váltig mondogatjuk; hogy mi mindig csak mások miatt verekedtünk és szenvedtünk. .Ma megint kardokat köszörülnek. Ma megint Káin bélyegét akarják sütni az Ember homlokára. Mikor lesz a békeszeretők fölemelt szava olyan erős, mint a háborucsinálók fölemelt kardja? Mikor lesz Krisztus hatalmasabb, mint egy inkvizítor? Magyarország gabonatermése 1919-ben. — Meglehetős felesleg mutatkozik kiviteli célokra. — A következőkben Magyarország mezőgazdasági képét akarom ecsetelni, természetesen csak azon darabét, mely a demarkációnális vonalon belül fekszik. E kép megismerésével lehetővé fog válni annak megítélése, hogy mennyiben bírjuk fedezni gabonaszükségletünket a jelen termelési évben. A felhozott számadatok természetesen nem tarthatnak igényt teljes pontosságra, miután nem állanak rendelkezésre az idei bevetett terület adatai és így csak az 1915. évi magyar statisztikai évkönyv adatait vehettem alapul. Ezenfelül a demarkációs vonal semmiképen sem igazodik az eddigi politikai beosztás után, a megyéket ezáltal sokszor felosztja és igy a demarkációs vonalon belül fekvő megyerészek csak hozzávetőlegesen voltak felbecsülhetők. A kukorica- és burgonyatermés hozama pedig még oly bizonytalan, hogy ezeknek becslésétől el kellett tekintenem. A termés búzában, rozsban, árpában és zabban általában nagyon jónak minősíttetik és azt hiszem, optimizmus nélkül állithatom, hogy az idei hozam hektáronként az 1901— 1915-iki átlaghozamokat 30^ln-kal meghaladja. Ellenben a bevetett terület minden valószínűség szerint 20%-kal kisebb lesz, mint az 1915ben learatott terület, mely évben már egy 10%-os csökkenés állapíttatott meg. Ha tehát az 1915-iki évi bevetett terület alapjából inmüőrás és ékMmész Dugonics-tér 11. (Tisza Lajos-körut sarok) A Brauswetter-cégnek 10 évig volt alsórendű — szakmunkása. — Eisőrenda javifőmüheiy! r- Ajánlja Precisions sveici óra és modern ékszer-raktárát. Törött s aranyat a legmagasabb napi árban vesz, vagy becserél. \