Délmagyarország, 1919. július (8. évfolyam, 132-158. szám)
1919-07-26 / 154. szám
Ara 40 fillér. Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-ÜTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja : 305. Szeged, 1919 /Liberális és erősen demokratikus politikát! ELOHZjűÍt-ji ARA: egész évre 9ö.— K negyedévre 24.— K félévre . 48.— K eg;,' hónapra 8.— K Egyes szám ára 40 fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-ÜTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja : 305. VIII. évfolyam 154. szám. Szombat, Julius 26. csak olyan próbálkozás marad, amely heteket vesz el a nemzet életéből s teljesen felmorzsolja azt a szimpátiát is, amit irántunk a megszánó francia csapatok még rövid idővel ezelőtt éreztek. A felekezeti villongás fellépése, a munkáiságnak a kormánnyal szembeni állásfoglalása, a francia csapatok parancsnokainak adott az az utasitás, meiy az eddigi jóindulatu semlegesség helyet a szigorú semlegességet irja elő, nem jó auspiciumok. Ezeket az akadályokat csakis becsületes frankofil és becsületesen demokratikus politikával lehet eliminálni, mert máskülönben nem tudjuk megmenteni ezt az agyonsanyargatott, szenvedő országot. Érthető, ha az antant a legkisebb segítséget is csak akkor adja meg nekünk, ha nem kell félnie attól, hogy a végén egyesek újra a német érdekszférába kergetik hazánkat, f Sem a kabinetben, sem a kabinet környezetében nem maradhatnak meg tehát azok, akik a németek felé kacsingatnak s akik osztrák érdekek leple alatt a Crni Alberteket akarják becsempészni a nemzet hangulatába.! Az ilyen' törekvések ellen küzdenie kell minden becsületes hazafinak, mert hisz bizonyos, hogy a németek uralomra jutása Magyarország kolonizálását jelentené. Bennünket minden szimpátiánk, minden politikai és gazdasági érdekünk Európa legnagyobb szárazföldi hatalma, Franciaország felé visz. A legnagyobb politikai rövidlátás lenne tehát nem ezt az utat követni, amely Anglia előtt is szimpatikus kell, hogy legyen azért, mert ez egyik eszköze a német világhatalmi politika paralizálásán^fc s mert mi teljesen kívül esünk azon az érdekszférán, amit Anglia a magáénak tart. De ne higyjük, hogy a tisztán frankofil politikával már elérnők a kívánt eredményt. Legyünk tisztában vele s mondjuk meg végre nyíltan, hogy a szabadság országa, a liberálisan gondolkodó <nagy francia nemzet sohasem támogatna olyan politikát, amely a ipunkást nem becsüli meg eléggé s amelyre a- felekezeti türelmetlenség ütötte rá a maga bélyegét. A kormányelnök sze'mélye iránt még ma teljes bizalommal viseltetünk s aggódással tölt el az a gondolat, hogy ugy kifelé, mint befelé elveszíthetné a maga passzibiiitását. Ezt megakadályozni mindenkinek s igy neki is kötelessége. De ezt elérni csak ugy fogja tudni, ha vállvetve dolgozik a munkássággal is, ha nem tűri, hogy egyesek az usziíó szerepét játszák a munkásság becsületes törekvéseivel, igy legutóbb a Békémiiiiellyel szemben, ha a politikai üldözést nem engedi kormányzati fegyverré tenni, ha nemcsak megbélyegzi, hanem meg is bünteti a felekezeti egyenetlenséget szitókat s ha testesiöl-lelkestől frankofil politikát csinál. Ha e tényezőkből csak egy is fog hiányozni, akkor céltalan minden próbálkozás. Akkor a Károlyi Gyula sorsára jut rövidesen. Akkor meg kei! buknia már csak azért is, mert nem tudott belekapcsolódni az antant politikájába, amely sern nem feudális, sem nem reakciós, sem nem felekezeti, hanem olyan, amilyet a haladó országok űznek, liberális és erősen demokratikus. Bársony Elemér. A részletezett osztrák Az Osztrák-Magyar Bank felszámolása. A szegedi szocialista-párt tárgyaló-bizottságának az a határozata, amely óvást emel miatt olyan esemény, amely a legmélyebb aggodalmat kell, hogy keltse mindazokban, akik az ország érdekében a kormánytól céltudatos és eredményes munkát várnak. A' Károlyi Gyula elnöklete alatt álló kormány bukásának két főoka volt. Az egyik, hogy nem folytatott megbízható antant-politikát, a másik, hogy a színezete határozottan reakciós volt. Ezért nem tudta megszerezni sem Franciaországnak, sem a hazai különböző társadalmi osztályoknak a szimpátiáját. Ezért kellett a kormányt belülről megbuktatni nekünk, akik annak működését teljesen elhibázoítnak tartottuk s akik éppen hazánk megmentése érdekében teljesen frankofil és erősen demokratikus politikát akartunk folytatni. A bukás előtt egy hónappal memorandumban figyelmeztettem Károlyi miniszterelnököt arra, hogy eredményeket csak ugy érhetünk el, ha teljesen belépünk a francia érdekszférába, ha a polgárságon és parasztságon kivül a dolgozó munkások millióira támaszkodunk s .ha nem értéktelen szavakkal, hanem tettekkel bizonyítjuk be azt, hogy a politikánk csakugyan demokratikus alapon nyugszik. Sajnos, e figyelmeztetésnek semmi eredménye sem volt. A memorandumban lefektetett politikát továbbra is csak Varjassy kereskedelemügyi miniszter és én képviseltük a kabinetben, amely egy hosszú hónap múlva jött rá csak arra, hogy életképtelen. Egyesek politikai rövidlátása "és a hatalomhoz való görcsös rakaszkodása miatt egy hónapot vesztettünk el tehát akkor, amikor minden nap csak tetézhette honfitársaink szenvedéseit s ámikor kétségét kizáróan tudhatta már a kabinet, hogy ilyen összeállításban őt az soha elismerni nem fogja. Ilyen előzmények után vette át a hatalmat az uj kormány, amelynek útját mi a teljes erőnkből egyengettük. A liberális alapon álló, a demokratikus Alagyarországért küzdő, a munkásságot megbecsülő, a felekezeti türelmetlenséget elitélő függetlenségi párt talajából kinőtt miniszterelnök személyét mi is alkalmasnak ' tartottuk arra, hogy eredményeket hozhasson a nemzet számára, már csak azért is, mert ösmerve az előbbi kabinet akcióképtelenségének okait, könnyűnek látszott az, hogy ne essen bele ugyanazokba a hibákba. Sajnos, minden aggodalom megvan arra, Ábrahám Dezső jószándéka csődöt mond, ha nem tudja kellő eréllyel megvédeni azt a politikát, amelynek alapján a kabinetalakitásra vállalkozott. Ha nem tudja magát emancipálni olyan befolyások alól, amelyek káros hatása P mindjobban látszik, akkor kabineíalakitása újra Páris. Saint Qermainben az osztrák delegátusoknak átadták' a teljes békeszerződést. A kisérő, levélben, amelyet Clemenceau irt alá, az osztrákok tiznapi határidőt kaptak a szerződés áttanulmányozására és észrevételeik megtételére. A szerződés átadása alkalmával semmiféle ceremónia nem volt. A rendelkezések között benne foglaltatik az, hogy fiusztria határa Magyarországgal és Cseh-Szlovákiával szemben olyan, hogy Ausztria megkapja mindazokat a területeket, amelyeken némeíek laknak, fl Duna iobbpartján, Pozsonytól délre, hídfőt csinálnak. Pontosan megvannak határozva azok a feltételek, amelyek mellett az Olaszországnak átengedendő területek az olaszok birtokába mennek át. H katonai rendelkezések értelmében Husztria hadserege nem lehet 30.000 embernél nagyobb, beleszámítva a tiszteket és altiszteket, fl tisztek széma a hadsereg huszadrészét, az altiszteké annak tizenötöd ¡eszére rúghat. Ami a jóvátételt illeti, Ausztriának el kell ismernie, hogy Ausztria szövetségeseivel együtt hibás és azokkal együtt felel az ántáni-államokat és azok szövetségeseit ért károkért, melyeket ezek a rájuk kényszeritetí háborúban elszenvednikénytelenek voltak. Részletes kártérítésen kivül Ausztriának gépeket és élőjószágokat kell adnia Eredeti sveixí áru érkezeti! Förster József, Kölcsey-u. 4. Legfinomabb női ruhák, blousok, pongyolák és jouponok minden színben és méretben o a legolcsóbb árban beszerezhető 8