Délmagyarország, 1919. július (8. évfolyam, 132-158. szám)

1919-07-26 / 154. szám

Ara 40 fillér. Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-ÜTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja : 305. Szeged, 1919 /Liberális és erősen demokratikus politikát! ELOHZjűÍt-ji ARA: egész évre 9ö.— K negyedévre 24.— K félévre . 48.— K eg;,' hónapra 8.— K Egyes szám ára 40 fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-ÜTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja : 305. VIII. évfolyam 154. szám. Szombat, Julius 26. csak olyan próbálkozás marad, amely heteket vesz el a nemzet életéből s teljesen felmorzsolja azt a szimpátiát is, amit irántunk a megszánó francia csapatok még rövid idővel ezelőtt éreztek. A felekezeti villongás fellépése, a munkái­ságnak a kormánnyal szembeni állásfoglalása, a francia csapatok parancsnokainak adott az az utasitás, meiy az eddigi jóindulatu semle­gesség helyet a szigorú semlegességet irja elő, nem jó auspiciumok. Ezeket az akadályokat csakis becsületes frankofil és becsületesen de­mokratikus politikával lehet eliminálni, mert máskülönben nem tudjuk megmenteni ezt az agyonsanyargatott, szenvedő országot. Érthető, ha az antant a legkisebb segítséget is csak akkor adja meg nekünk, ha nem kell félnie attól, hogy a végén egyesek újra a né­met érdekszférába kergetik hazánkat, f Sem a kabinetben, sem a kabinet környezetében nem maradhatnak meg tehát azok, akik a németek felé kacsingatnak s akik osztrák érdekek leple alatt a Crni Alberteket akarják becsempészni a nemzet hangulatába.! Az ilyen' törekvések ellen küzdenie kell minden becsületes hazafinak, mert hisz bizonyos, hogy a németek uralomra jutása Magyarország kolonizálását jelentené. Bennün­ket minden szimpátiánk, minden politikai és gazdasági érdekünk Európa legnagyobb száraz­földi hatalma, Franciaország felé visz. A leg­nagyobb politikai rövidlátás lenne tehát nem ezt az utat követni, amely Anglia előtt is szimpatikus kell, hogy legyen azért, mert ez egyik eszköze a német világhatalmi politika paralizálásán^fc s mert mi teljesen kívül esünk azon az érdekszférán, amit Anglia a magáénak tart. De ne higyjük, hogy a tisztán frankofil poli­tikával már elérnők a kívánt eredményt. Le­gyünk tisztában vele s mondjuk meg végre nyíltan, hogy a szabadság országa, a liberálisan gondolkodó <nagy francia nemzet sohasem tá­mogatna olyan politikát, amely a ipunkást nem becsüli meg eléggé s amelyre a- felekezeti tü­relmetlenség ütötte rá a maga bélyegét. A kormányelnök sze'mélye iránt még ma tel­jes bizalommal viseltetünk s aggódással tölt el az a gondolat, hogy ugy kifelé, mint befelé elveszíthetné a maga passzibiiitását. Ezt meg­akadályozni mindenkinek s igy neki is köte­lessége. De ezt elérni csak ugy fogja tudni, ha vállvetve dolgozik a munkássággal is, ha nem tűri, hogy egyesek az usziíó szerepét játszák a munkásság becsületes törekvéseivel, igy leg­utóbb a Békémiiiiellyel szemben, ha a politikai üldözést nem engedi kormányzati fegyverré tenni, ha nemcsak megbélyegzi, hanem meg is bünteti a felekezeti egyenetlenséget szitókat s ha testesiöl-lelkestől frankofil politikát csi­nál. Ha e tényezőkből csak egy is fog hiá­nyozni, akkor céltalan minden próbálkozás. Akkor a Károlyi Gyula sorsára jut rövidesen. Akkor meg kei! buknia már csak azért is, mert nem tudott belekapcsolódni az antant politiká­jába, amely sern nem feudális, sem nem reak­ciós, sem nem felekezeti, hanem olyan, amilyet a haladó országok űznek, liberális és erősen demokratikus. Bársony Elemér. A részletezett osztrák Az Osztrák-Magyar Bank felszámolása. A szegedi szocialista-párt tárgyaló-bizottsá­gának az a határozata, amely óvást emel miatt olyan esemény, amely a legmélyebb aggodalmat kell, hogy keltse mindazokban, akik az ország ér­dekében a kormánytól céltudatos és eredmé­nyes munkát várnak. A' Károlyi Gyula elnöklete alatt álló kormány bukásának két főoka volt. Az egyik, hogy nem folytatott megbízható antant-politikát, a másik, hogy a színezete határozottan reakciós volt. Ezért nem tudta megszerezni sem Franciaor­szágnak, sem a hazai különböző társadalmi osztályoknak a szimpátiáját. Ezért kellett a kormányt belülről megbuktatni nekünk, akik annak működését teljesen elhibázoítnak tartottuk s akik éppen hazánk megmentése ér­dekében teljesen frankofil és erősen demokra­tikus politikát akartunk folytatni. A bukás előtt egy hónappal memorandumban figyelmeztettem Károlyi miniszterelnököt arra, hogy eredményeket csak ugy érhetünk el, ha teljesen belépünk a francia érdekszférába, ha a polgárságon és parasztságon kivül a dolgozó munkások millióira támaszkodunk s .ha nem értéktelen szavakkal, hanem tettekkel bizonyít­juk be azt, hogy a politikánk csakugyan demok­ratikus alapon nyugszik. Sajnos, e figyelmez­tetésnek semmi eredménye sem volt. A memo­randumban lefektetett politikát továbbra is csak Varjassy kereskedelemügyi miniszter és én képviseltük a kabinetben, amely egy hosszú hónap múlva jött rá csak arra, hogy életkép­telen. Egyesek politikai rövidlátása "és a hata­lomhoz való görcsös rakaszkodása miatt egy hónapot vesztettünk el tehát akkor, amikor minden nap csak tetézhette honfitársaink szen­vedéseit s ámikor kétségét kizáróan tudhatta már a kabinet, hogy ilyen összeállításban őt az soha elismerni nem fogja. Ilyen előzmények után vette át a hatalmat az uj kormány, amelynek útját mi a teljes erőnkből egyengettük. A liberális alapon álló, a demokratikus Alagyarországért küzdő, a mun­kásságot megbecsülő, a felekezeti türelmetlen­séget elitélő függetlenségi párt talajából kinőtt miniszterelnök személyét mi is alkalmasnak ' tartottuk arra, hogy eredményeket hozhasson a nemzet számára, már csak azért is, mert ös­merve az előbbi kabinet akcióképtelenségének okait, könnyűnek látszott az, hogy ne essen bele ugyanazokba a hibákba. Sajnos, minden aggodalom megvan arra, Ábrahám Dezső jószándéka csődöt mond, ha nem tudja kellő eréllyel megvédeni azt a poli­tikát, amelynek alapján a kabinetalakitásra vál­lalkozott. Ha nem tudja magát emancipálni olyan befolyások alól, amelyek káros hatása P mindjobban látszik, akkor kabineíalakitása újra Páris. Saint Qermainben az osztrák delegátusoknak átadták' a teljes béke­szerződést. A kisérő, levélben, amelyet Clemenceau irt alá, az osztrákok tiznapi határidőt kaptak a szerződés áttanulmá­nyozására és észrevételeik megtételére. A szerződés átadása alkalmával semmi­féle ceremónia nem volt. A rendelkezések között benne foglaltatik az, hogy fiusztria határa Magyarországgal és Cseh-Szlovákiával szemben olyan, hogy Ausztria megkapja mindazokat a terüle­teket, amelyeken némeíek laknak, fl Duna iobbpartján, Pozsonytól délre, híd­főt csinálnak. Pontosan megvannak határozva azok a feltételek, amelyek mellett az Olasz­országnak átengedendő területek az ola­szok birtokába mennek át. H katonai rendelkezések értelmében Husztria hadserege nem lehet 30.000 embernél nagyobb, beleszámítva a tisz­teket és altiszteket, fl tisztek széma a hadsereg huszadrészét, az altiszteké annak tizenötöd ¡eszére rúghat. Ami a jóvátételt illeti, Ausztriának el kell ismernie, hogy Ausztria szövetsége­seivel együtt hibás és azokkal együtt felel az ántáni-államokat és azok szövet­ségeseit ért károkért, melyeket ezek a rájuk kényszeritetí háborúban elszenvedni­kénytelenek voltak. Részletes kártérítésen kivül Ausztriá­nak gépeket és élőjószágokat kell adnia Eredeti sveixí áru érkezeti! Förster József, Kölcsey-u. 4. Legfinomabb női ruhák, blousok, pongyolák és jou­ponok minden színben és méretben o a legolcsóbb árban beszerezhető 8

Next

/
Thumbnails
Contents