Délmagyarország, 1919. július (8. évfolyam, 132-158. szám)

1919-07-25 / 153. szám

Af3 40 fillér. Szerkesztőség : SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefon.jp.: 305. ELÖflZ^Í'ESl ÁRA: egész évre 96.— K, negyedévre 24.— K félévre . 48.— K egy hónapra 8.— K Egyes szám ára 40 fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja : 305. Szeged, 1919 ¥111. évfolyam 153. szám. Péntek, Július 25. /Megint a reakció Az ország egyik részét az imperialista bal­káni államok haderői tartják megszállva, másik része Kun Béla kormányának impériuma alatt á!l s igy egy egészen keskeny sav, melyen Szegeden kívül mindössze néhány község van, tartozik a magyar nemzeti kormány állítólagos impériuma alá. Biztos és végleges adataink nincsenek még arról, hogy mekkora darabot vágnak le Magyarország vérző testéből — a Balkán számára, de azt már látjuk, hogy meg­csonkításunkkal, akármilyen nagy és elevenbe vágó íesz is az, a legtöbb falánk szomszéd elégedetlen lesz. Szegeden kormány és társa­dalmi egyesülés keresi a békés kibontakozás útját, hogy azon a töredék területen, amely még Magyarország marad, könnyebben indulhasson meg a reorganizáció, majd a termelés munkája. Amennyire mi tudjuk, az első lépést se tették még meg e cél felé, bizonyára nem egyesek hibája folytán, de már a legelső nekikészülő­dések napjaiban láttunk jelenségeket és átél­tünk eseményeket, amelyekből arra kellett kö­vetkeztetnünk, hogy akár a béke, akár a fegy­veres beavatkozás utján való kibontakozást sokan tigy képzelik, hogy utána megerősödve kell yezetőszerephez juttatni a konzervatív és reakciós irányokat. Nyomban tiltakoztunk e föl­fogás ellen és siettünk rámutatni az abban rejlő ujabb veszedelmekre. Egy-két hét óta meglehetős politikai szélcsend van, nem tudjuk, miért és nem merünk jóslá­sokba bocsátkozni, mert félünk attól, hogy jóslásunk beválik. A sajtóban ugyanis vesze­delmes előszeretettel helyeznek el közleménye­ket, melyek egyoldalú megvilágításban Szólnak •arról, hogy Németországban a politikai fölény a konzervatív pártokhoz tért volna vissza. E közlemények nagyobbrészt egy angol lapból valók, amely — és ezt a hírforrás mindig el­felejti megmondani — maga is konzervatív. Pedig még egy angol konzervatív sajtóorgánum­tól sfe lehet várni, hogy Németország jövendő­jét ne akkor lássa biztosítottnak, ha ismét kon­zervatív pártok veszik kezükbe a politikai hatalmat. És igy természetes, ha egy konzer­vatív lap németországi levelezője ugy látja a helyzetet, hogy ott a pofgári pártok jobbfelé gravitálnak, de ebből még nem következik, hogy jól látja is. Németországban, mondja to­vább az angol lap, nyíltan hirdetik a Monarchia visszaállítását és a császári Németország tradi­cionális politikájához való visszatérést. A for­dításból nem derül ki, hogy a császári Német­ország tradícióihoz való visszatérésben — az ismeretes békefeltételek ellenére is — Európa békéjére nézve nem lát-e veszedelmet az angol levelező. A progresszív polgári pártok, különösen a szocialisták kormányzó képességei tekintetében nem először halljuk azt a lesújtó kritikát, amely az angol levelező szerint, most Német­országban általános. Azt mondják, -hogy a szocialisták végleg elmulasztották az alkalmat, amelyet a forradalom • nyújtott nekik. Ugyan mire nyújtott Németországban alkalmat a for­| radaiom ? Likvidálni kellett a gyászos kiment­: lelü háborút, alá kellett irni egy békeszerződést és korlátozni kellett, ; amennyire lehetett, majd megszüntetni a belső összecsapásokat. Azt mondják, hogy ctz-C'k, af.'K most uralmon vannak Németországban, nyoic hónap alatt nem jöttek rá a konstruktív poii­; tikára. Magyarország politikai irányítását 1867 : óta néhány párt és e pártok élén néhány csa­j iád tartotta kezében. Nemzedékek. szálltak 67 óta sirba, de a politikai élet • hitbizományosai alig tudtak néhány olyan embert teremni, akik : kiváltak a képviselőházi tömeg szürkeségéből és egyetlenegy olyannal se voltak képesek meg­ajándékozni a nemzetet, aki politikai előrelá­tással képes lett volna közügyeinknek olyan irányítást adni, hogy elkerülhettük volna a mai katasztrófát. Aki igazát nagy volt 67 óta, mint például Szilágyi Dezső, az politikai jöve­vény volt. A többiek talan értettek a politiká­hoz, mint a'nogy ért a szabó a varráshoz, de a kormányzás és az ailamélet művésze, tudósa, és bölcse egyetlenegy se volt. És most azt akarják, hogy azok a pártok, amelyek a poli­tikai alkotó munkába csak néhány hónap óta kapcsolódtak be, halalmas, konstruktív munkát végezzenek már is, végén a rettenetes világhá­borúnak, véres forradalmak és hatalmas ráz­! kódtatások hónapjaiban. Hosszú évek tapasztalataiból, tudjuk, hogy külföldi levelezők majd mindig tévesen látták az itteni .viszonyokat. Nem igy lesz-e most Németországgal, ahol bizonyára nagyon nehéz e napokban a politikai orientálódás? Ininresz­sziónk, hogy e cikkekkel hangulatot akarnak j kelteni a magyarországi konzervatív, sőt reak­ciós irányok melleit. Ebben mi mérhetetlen ve­| szedelmet látunk, ezért emeljük fel mindig til­takozó szavunkat, valahányszor messziről jött | émberektöl halljuk, hogy minden jobbfelé haj­lik — Németországban. Ebben mi tisztélettel kételkedünk, nem feledkezve meg közben arról ' sem, hogy Németországban is, meg a nagy nyugati államokban is, más a konzervatív irány, mint nálunk. Veszedelmek mérges magvait akarja elhinteni, aki azzal a hiu tervvel kísér­letezik, hogy a majdani kibontakozás után meg­állítsa, vagy csak visszatartsa is haladásunk föltétlen szükséges gyors tempóját. — Az osasz ügyben jövő héten döntenek. — Bratianu demissziója. — A Mura­köz sorsa. — A török vezéreket halálra ítélték. — Ferdinánd volt bolgár királyt Js bíróság elé állítják. — A németországi helyzet — Róma. Titíoni Parisba való elutazása előtt kijelentette a parlamentben, hogy az olasz nép­nek mindenáron meg kel! őriznie nyugalmát és józanságát, minden ellenséges magatartást el kell Utasítania, különben a helyzet még rosszabbá válik. Piciion arról biztosított, mon­dotta, hogy a szövetségben fogunk továbbra is megmaradni. A jövő héten meglesz a döntés, többet nem mondhatok, mert esetleg a dolgok rendjét megzavarnám. Egyelőre nem lehet bi­zonyosat mondani, mert a helyzet változik. Bi­zonyos az, hogy a béke nem lesz a kormány vagy egy párt békéje, hanem egész Olasz­országé. (Jugoszláv Sajtóiroda.) Paris. Lansing Clemenceau-^al a Muraköz sorsáról tárgyalt. Megállapították, hogy ott 62 ! ezer a szláv és 25 ezer a magyar lakosság (?) a s. i.) Konstantinápoly. A haditörvényszék Talaat 1 pasát, Envcr pasát és Ketnal bejt halálra itélte. Newyork. Itt azt állítják, hogy nincs még eldöntve, vájjon II. Vilmos fölött Londonban ítélkeznek-e. London. György angol király ellene van an­nak, hogy H. Vilmos fölött Londonban Ítél­kezzenek. Paris. A francia sajtó követeli, hogy Fer­dinánd volt bolgár királyt is biróság elé állítsák. Berlin. Berlinbe a szövetségesek egy bizott­sága érkezeit, hogy a békeszerződés keresztül­vitelét ellenőrizze. A bizottságnak az utcán ösz­szeíüzése volt a néppel, amely alkalommal 2 francia kiküldött megsebesült. Emiatt Wiesel miniszter lemondott. Páris. Clemenceau katonai szolgálat megrö­vidítésének lehetőségéről nyilatkozik. Szerinte a jövőben Franciaországban fölösleges lesz a háromévi katonai szolgálat. Nagy segítségére van a francia hadseregnek az oiy nagyszerűen bevált gyarmati hadsereg. Hogy mily szolgá­lati időre lesz a jövendőben szükség, arról Clemenceau nem nyilatkozik, annak eldöntése más, kizárólag katonai tényezőkre tartozik. (Le Petit Párisién.) redefi Legfinomabb női ruhák, blousok, pongyolák és jou­ponok minden szinben és méretben a legolcsóbb árban beszerezhető vefzi áru érkezett! forsfer Jéxssf, Hdfcsey-u. 4. i

Next

/
Thumbnails
Contents