Délmagyarország, 1919. július (8. évfolyam, 132-158. szám)

1919-07-20 / 149. szám

Szeged, 1919 julius 16. DELMAGYARORSZAG 3 Ezután a különböző fegyvernemek képviselői jelentek meg a dobogón a szegbeveréshez. Többeknek jelmondata ez volt: — A Bánát visszafoglalásáért! Az egyik tiszt ezt mondotta: — A magyarországi kommunizmus leveréseért. A szegek beverése után a zászlótartó magasra emelte a zászlót, diszjelt fújtak, a zenekar pedig a Himnuszt játszotta, majd Kelemen Béláné zászlóanya tartalmas, lendületes beszédet intézett Horthy Miklós hadseregfőparancsnokhoz, akinek átadta a zászlót. A főparancsnok a következő beszéddel válaszolt: — Méltóságos Asszonyom, igen tisztelt közönség, katonák! Évszázadok óta ez az első alkalom, hogy egy magyar nemzeti hadseregnek, magyar nemzeti színekkel ékesített felszentelt zászlót adnak át. A nemzet büszkeségét jelképezze, őseink erényeit juttassa diadalra ez a zászló. A szegedi magyar asszonyok és honleányok nem szolgalelkeknek szánták ezt a zászlót. Katonák ! Jelszavunk ez legyen : Ezzel vagy ezen. Katonák, ha fegyvert nem fogunk, elveszítjük a hazát. De én tűrhetetlenül bizom benne, hogy a haza élni fog, ha a poklák kapuit is kel! megdöníenünk. Lelkes éljenzés követte a hadseregfőparancsnok szavait. Ezután a hadseregfőparancsnok a zászlót megőrzés végett átadta Diendorfer Miksa alezredesnek, a 46-os ezred parancsnokának, aki a zászlót az ezred nevében lelkes, buzditó szavak kíséretében vette át. A 46-osokat érte — mondotta — az a kiváló kitüntetés, hogy a kezei közé tették le ezt a zászlót. Oltalmunkba fogadjuk. Vele élünk vagy halunk. Talán alkalmunk lesz rövid idő alatt Budavár ormára tűzni ezt a zászlót és ez elsősorban a szegedi hős ezrednek dicsősége lesz. A testvéri szeretet és nem vérengzés a célunk. Kivánom, hogy ez a zászló a magyar testvériség és béke szimbóluma legyen. A hatásos beszéd után az ezredparancsnok a zászlót a zászlótartónak adta át, majd a zászló iránti hűségre föleskették a katonaságot. Az eskümintát Filger százados, ezredsegédtiszt olvasta fel. Az eskütétel után a zászlótartó az ezredparancsnok kíséretében a dobogóról a zászlóval elvonult, a csspatok tisztelegtek, a zenekar a Himnuszt játszotta. A kivezényelt "csapatok ezután diszmenetben vonultak el a hadseregfőparancsnok és a kormány előtt. A csapatok példás rendben, fegyelmezetten, a Hunyadi-induló lelkesítő ütemei közben fejezték be az impozáns katonai aktust. Kereskedők tanácskozása a drágaság enyhítéséről. (Saját tudósítónktól.) A drágaság letörésére irányuló akció ügyében a Szegedi Lloyd Társulat szombaton délután öt órára a Szegedi Kereskedők Szövetségét együttes ülésre hivta meg a kereskedelmi és iparkamara tanácstermébe, amely teljesen megtelt a különféle szakmák képviselőivel. Az ülést V/einer Miksa, a Lloyd elnöke nyitotta meg. Ismertette, hogy a Szegeden müködö nemzetközi bizottság elnökének, Ostrorog angol ezredesnek a leghatározottabb óhaja a tul magas árak letörése. Ezért szükséges a Lloyd és a Kereskedők Szövetségének együttes tanácskozása, hogy ebben a fontos ügyben közös megállapodásra jussanak. Felkérte a jelenlevőket, hogy véleményeiket, javaslatukat a legőszintébben és legcélravezetőbben tegyék meg, nehogy a kereskedők érdéi egy esetleges nemkívánatos beavatkozás utján szenvedjenek. Vadász Aurél szerint a Kereskedők Szövetsége azért létesült, hogy a kereskedőket érintő ügyekben a Szövetség meghallgatása nélkül dönteni ne lehessen. Ezidőszerint az a helyzet, hogy a nemzetközi élelmezési bizottság utasítást akart adni a varos tanácsának az árak egyszerű letörésére. Ebben az ügyben Balogh Károly tanácsnokkal sikerült megállapodni, hogy az akció a kereskedők meghallgatásával történjen. Elsősorban a fő élelmezési és ruházati cikkek árai kerülnek megállapításra. Ennek keresztülvitelére a legcélszerűbb ez a közös értekezlet. A legális kereskedelem érdeke, hogy az árak rendeztessenek és a lánckereskedők mellett a tiszteséges kereskedők is gyanúba ne jöhessenek. Az elnökségnek a módozatokon konkrét javaslata nincs. Baloghnak két terve van. Először ugy véli Szegeden az árak szabályozásának keresztülvitelét, hogy az összes kereskedelmi készleteket leltározzák és ennek megfelelően az eredeti számlák stb. alapján megállapítják azokat az árakat, amelyek mint legmagasabbak kérhetők. — És mi lesz, ha nincsen számla, fuvarlevél ? — kiáltozták többen. A másik terv szerint az uj beszerzésekre vonatkozólag az egyes szakmáknak szükségleti jegyzékeiket be kell nyújtani, hogy kinek miből, milyen, mennyi árura van szüksége a jövőben. Eszerint az áruk beszerzése jövőban a kereskedők kezéből kivétetnék. A szétosztás alkalmával természetesen a kereskedők részére tisztes haszon mellett az eladási árak is meglennének állapítva. Stauber Miksa megállapítja, hogy most a kereskedőkre egy uj diktatúra fog "következni. A kereskedőktől követelik az árak leszállítását, de a termelőre nem gondol senki. A hatóság semmit sem tesz a piaci árak letörésére. Az élelmezési bizottság ezentúl csak a legális kereskedőknek állítsa ki a behozatali igazolványokat. Törjék le a különféle vesztegetési költségeket, akkor olcsóbb lesz az áru. A leltározásról jelenleg beszélni sem lehet. V/einer Miksa Stauber felszólalására jelenti, hogy a piaci árak letörése is sorra jog jönni. Ostrorog ezredes éppen ezekkel az árügyekkel kapcsolatosan utazott Belgrádba. Holtzer Emil szerint a textil-árak megállapítására konkrét javaslatot tenni nem lehet. Ha a kereskedők a régi árakon akarnák adni az árukat, akkor felkopna az álluk. Kertész Béla ajánlja, hogy a Lloyd és a Kereskedők Szövetsége konkrét javaslatokkal forduljon a hatóság utján a nemzetközi élelmezési bizottsághoz. A kereskedelmet bürokratikusán nem lehet kezelni. A leltározást nem lehet megengedni, ellenben ha a hatóságnak árdrágitási esetek jutnak tudomására, kérlelhetetlen szigorral büntessen. Javasolja szakosztályonként árvizsgáló-bizottságok* szervezését. A város kereskedelmét oly megszorításokkal, mint Balogh tanácsnok tervezi, nem lehet megbénítani. Kroó Adolf a lánckereskedők működése ellen kelt ki élesen. Paul Adolf javasolta, hogy a nemzetközi bizottság hozza Szegedre az árut és ossza szét, de csak iparigazolvánnyal biró kereskedők között. A kiskereskedők pedig szintén detailáron kapják az árut. Glűck Lipót véleménye szerint a leltározás most lehetetlen. A hatóság gondoskodjék arról, hogy a piacra bekerüljenek az elsőrendű cikkek. Ha elegendő áru lesz, nem lesz lánckereskedelem. Indítványozza, hogy a kereskedők a lánckereskedőktől ne vásároljanak. A javaslatra nagy ellentmondások támadtak: — Ez nem lehet, megáll a behozatal. Flamm Artúr a nagy zaj elültével konstatálta, hogy a szegedi kereskedők, sajnos, jelenleg a láncosokra vannak bizonyos mértékben szorulva. Szerinte nincsen Szegeden kereskedő, aki láncostól ne lenne kénytelen vásárolni. — De igenis van! — jelentkezett egy kereskedő. Ha a láncosokat kizárjuk, — folytatta Flamm — persze nem a tisztességteleneket értem, akkor Szegeden a kereskedelem, holtpontra jut. A hatóság eddig nagyobb árdrágító volt, mint a kereskedők. Bokor Adolf: Minden tisztességes kereskedő megérzi, hogy mikor áli tisztességtelen láncossal szemben. Ma ugyan mindenki kereskedőnek érzi magát, aki árut tud ajánlani. Boldog, boldogtalan járja az üzleteket, hihetetlen áruajánlatokkal. Ezeket le kell törni. Mindenáron! Egyébként mi is okai vagyunk a drágaságnak — legyünk csak őszinték, hiszen ezért jöttünk ide, hogy őszintén tárgyaljunk. Itt van a textil. Ugyanazt az árut egyik kereskedő 24, a másik 26, vagy 30 koronáért árusitotta. Ez illegitim eljárás. A hatóság tehát joggal bizalmatlan. Magunkra is vessünk tehát. Az élelmicikkek árainak letörése körül még semmi sem történt. A hatóság a bodomréti kertgazdaság terményeit nem a nehéz adókat fizető polgárságnak adja el elsősorban, hanem a kofáknak juttatja. Szükebbkörü bizottság kiküldését kéri, mivel ezeket a fontos kérdéseket egy ily nagy ülés kej retében megvitatni nem lehet. Winternitz Márton és Winternitz Izidor szin! tén a lánckereskedők ellen szólaltak föl. | Boda Bertalan véleménye szerint az, ha a kereskedők a leltározás ellen olyan élénken ! tiltakoznak, azt a véleményt keltheti, hogy Szegeden nagyok az árukészletek. Az élelmezési bizottságnak módiában áll ennek az ellenkezőjéről meggyőződni. Kulinyi József arra kérte a kereskedőket, hogy járjanak jó példával elől az árak leszállításánál. Érdeke ez ma az egész városnak, a város nyugalmának. A kereskedőknek mint megértő, intelligens társadalmi rétegnek kell elsősorban lendíteni azon a szerencsétlen helyzeten, amellyel kapcsolatban a fogyasztók érdekei, a társadalom békéje állandóan feszültségben van. Kölcsönös megértéssel, kis jóakarattal, a tarthatatlan drágaságon könnyű lesz enyhíteni. A piaci árak is le lesznek törve. De valahol végre is meg kell ezt a megváltó akciót kezdeni. Pick Jenő: Ha nem ismerjük föl a Kulinyi által helyesen megmutatott veszedelmet, akkor mi fogunk ismét szenvedni. A lakosság türelme fogy. A szegedi békés állapotokat mindenáron fönt keil tartani. Egy szükebbkörü bizottság szervezését kéri, amelynek jelentsék be az egyes szakmák a szükségleteiket. Vadász Aurél a fölszólalások után megállapította a közös értekezleten elhangzottak alapján a határozati javaslatot, amelyet az értekezlet egyhangúlag elfogadott. Eszerint: A Szegedi Lloyd Társulat és a Szegedi Kereskedők Szövetsége elhatározta, hogy a kereskedők egyes szakcsoportja megállapítják szükségleteiket, Balogh Károly tanácsnok utján a Szegeden működő nemzetközi élelmezési bizottság elé terjesztik, azt kérve, hogy a szegedi kereskedők összes szükségleteit a nemzetközi élelmezési bizottság szerezze be. Az Öngyújtó nagy választékban, valamint fü?Stötfelk ugy nagyban és kicsinyben kaphatók a /TIED! SPE^l^í-ITE szivarkahüvely főraktárában Szeged, Jókai-utca 11. szám alatt. • § Telefon 15-20.