Délmagyarország, 1919. július (8. évfolyam, 132-158. szám)

1919-07-20 / 149. szám

ára 40 fillér. Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja : 305. ELŐFIZETE5I ÁRA: egész évre 96.— K negyedévre 24.— K félévre • 48.— K egy hónapra 8.— K Egyes szám ára 40 fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja : 305. Szeged, 19Í9 VIII. évfolyam 149. szám. Vasárnap, Julius 20. A tudás hatalom. Hivatalos és félhivatalos, valamint nein hivatalos programok röpködnek jobbra balra, programok pozitívum nélkül, realitás nélkül, programok, amik levegőben lógnak, ég és föld között lebegnek a nagy semmiben, mini a Mohammed koporsója. Ezek a programok is többnyire koporsók, egészen elavult, csődbekerült, kimúlt ideológiákat aktuális csomagolásban, (made in Szeged) beadók. Annyi negatívum, hogy már szinte pozitiv bizonyosságot szerez belőle a dolgokhoz és emberekhez értő, hogy itt a nesze semmi, fogd meg jól politikáját aka-- ák kipróbálni. A bolsevizmus letörés« íégyverrel: ez volt az a kártya, an <vif mindent fölteítek először. Rövid ide, belül bevonulunk Budapestre, mondották «.ki az ábécét illetékes helyen. Később azután már nem a bolsevizmus letörését fegyverrel hangoztatták, hanem, ha lehet, békésen. Rövid időn belül magától omlik össze a bolsevizmus — mondottölufrP az uj ábécét illetékes helyen. J&fóben beszélnek fajmagyarságról és «írói, hogy az ifjúságot vissza kell vezetni istenéhez. Retournous a la Dieu! Ebt az alkalomból egy égetően fontos érdésre hivjuk föi azok figyelmét, akik iz úgynevezett impériumot kezükben ártják ma Szegeden és igy bizonyán a kultura, a magyar és emberi kultu a ügyeivel is sáfárkodnak. Mert anny csak föl kell tennünk egy kormányról, hogy a kulturát is fontosnak tekinfi, a kulturát, amely helyben van, anu ;et még eddig minden forradalom és . akulás tiszteletben tartott, lényegesnek cékintett, sőt egyéb földi javak és értétek hijján, elsősorban vele foglalkozott, benne próbálta megmenteni, ami még menthető. Noha a városházán történt hivatalos bemutatkozás alkalmával egyelőre erről a nagy emberi és nemzeti értékről elfeledtettek nyilatkozni azok is, akik a hatalmat átvették és azok is, akik e hatalnat átruházták rájuk, ünnepeltek és ünneplők, mi ugy véljük, hogy ez csak azért eshetett meg, mert még ennél is fontosabb dolgoktól fő a feje azoknak, akik ma Szegedről akarják elintézni az ország sorsát a világ előtt. De a dolog, amiről szó van, nem tür halasztást és olyan, hogy ezt igazán el lehet és el kell intézni mindnyájunk jav/ára és megelégedésére. Nemsokára közeledik az uj tanév és a szegedi iskolák szinte kivé: tel nélkül mind megvannak szállva ; mindenféle csoportokkal és szövetségekkel, Kaszárnya, istálló, kiub, iroda, menedékhely ma majdnem valamennyi iskola, holott taíán mégis elsőrendű kulturérdek, éppen most, hogy ha már szenünk nincsen, élelmünk nincsen, ruházatunk nincsen, örömünk nincsen, de legalább ami van, a tudomány. nemzeti és nemzetközi értékeit, amit nem rekvirálnak, de amit nyugodtan kommunizálhatunk anélkül, hogy bolsevisták lennénk, igen, a tudomány értékeit ne vonjuk meg az ifjúságtól, a tudás fegyverét ne üssük ki kezéből és ha az istenhez akarjátok visszavezetni az ifjúságot, akkor eisősorban adjatok tudást neki, valódi, alapos, mély és komoly tudást, neveljétek az emberi szolidaritás e földön egyedül üdvözítő etikai igazságára és mindenekelőtt és mindenekfölött: adjátok vissza neki. az iskolákat! Hat éve már, hogy ez az ifjúság nem tanulhat és nem tudhat rendesen, hat éve már, hogy az iskolában csak megtűrik az ifjúságot, amelyet a padokról rángattak ki az idegen frontokra, amelyet háborús nevelés cimén próbáltak némelyek tudomány helyett frázisokkal narkotizálni. Elég volt ebből a romlásból és rombolásból, ime egy program, amelyet magatokévá tehettek, akik ma Szegeden a kultura dolgát intézitek és ezzel többet használtok a jelennek és jövendőnek, mint fiz meddő és kérészéletű uj alakulással. Adjátok vissza az iskolákat az ifjuságuak : ez végre pozitívum, ez végre nem frázis. Az ifjúság tanulni akar már és nem verekedni! A tudás hatalom! — mondotta a nagy Francis Bacon és népe meg is tanulta ezt a mondást és a legnagyobb hatalom lett a világon. Ezt a fegyvert sémmi és senki se veheti ki a kezünkbői, éljünk hát vele ! Egyébbel ugy se igen tudunk mostanában élni! A városi fa, a faszindikátus, a Bankegyesüíet és a közönség. (Saját tudósítónktól.) Az Ottovay és Winklercég -szombaton beadványt intézett a város tanácsához, amelyben a következőket mondja el. A'Szegedi Bankegyesüíet a várostól pénzkölcsönt kért favásárlási célokra. Az üzlet a többi kőzött azért sem jött létre, mert az ajánlattevő banx nem közölte az eladási árat. A köznek kívánunk szolgálni, folytatódik a beadvány, amikor ezen üggyel kapcsolatban tudatjuk, hogy Balogh Károly tanácsnok sajátkezű aláírásával és a városi tanács harmadik ügyosztályának hivatalos pecsétjével hitelesített okmánnyal bizonyíthatjuk, hogy a tűzifa ára vagononkint 2700 korona. Kijelenti még a beadvány, hogy a Bankegyesület beadványa ellen kifogása nincs, ha a közszállitási szabályzatnak egyébként megfelel. A beadvány kézhezvétele után, érdekesnek és közérdekűnek látszott az ügy minden körülményét tisztázni, aminek során megtudtuk a következőket Az Ottovay és Winkler épitész-vállalkozó cégnek ipar- és telepengedélye van fakereskedésre. Kapott is engedélyt a Nemzetközi Élelmezési Bizottságtól ezer vagon tűzifa Szegedre szállítására. A tűzifa árát vagononkint 2700 koronában állapította meg Balogh Károly, amit a cég — ugy látszik — azért tart sérelmesnek, mert viszont a szindikátusi fa ára ma vagononkint 3115 korona. Egy másik forrásból már határozott vád érkezett hozzánk a szindikátus ellen, amely ugy szól, hogy a szindikátus tagjai penálé fizetése mellett kötelezték magukat arra, hogy a tűzifa ölét 660 koronánál olcsóbban nem adják. Az ügy egész komplexumának földerítése céljából Gál Miksához fordultunk, aki a Bankegyesületnek is, a Faszindikátusnak is igazgatója és akitől a következőket tudtuk meg. A Bankegyesüíet juniusban levelet intézett a tanácshoz, hogy a Pankotán lévő tűzifa leszállítása akadályokba ütközik, tehát máshonnan kell a fát beszerezni. Amenyíben a város igényt tart a szükséges ezer öl tűzifára, annak biztosítására tegyen le 600.000 koronát kékpénzben. EisgrendO javifőmuhe^í MiierSs éji ék$mté$% Dugonics-tér 11. (Tisza Lajos-körut sarok) A Brauswetter-cégnek 10 évig volt elsőrendű = szakmunkása. . Ajánlja Precisions sveici óra és modern ékszer-raktárát. Törött aranyat a legmagasabb napi árban vesz, vagy becserél. (