Délmagyarország, 1919. július (8. évfolyam, 132-158. szám)

1919-07-19 / 148. szám

Ära 40 fillér. Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9, SZÁM. A szerkesztőség telefonja : 305. ELŐFIZETÉSI ARA : egész évre 36.— K negyedévre K félévre • 48.'— K egy hónapra 8.— K Egyes szára ára 40 fillér.' Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja : 305. Szeged, 1919 VIII. évfolyam 148. szám. Szombat, jiilius 19. Nap-nap után fontosabbnál-fontosabb kérdések tódulnak tollúnk alá, amelyek helyes megoldásához vagy irányításához rendkívül nagy érdekek fűződnek. Kizárólag ez a magyarázata annak, hogy a drágaság és a piaci anarchia kérdésével már hosszabb ideje nem foglalkoztunk e helyen. Most azonban ismét valamenynyi sürgős ügy élére kell helyezni a megélhetés immár" végkép megoldhatatlanná vált problémáját. A drágaság nem akar szűnni, az árak egyes cikkekben még mindig emelkednek. Egyre gyakrabban merülnek fel jelenségek, amelyek azt mutatják, hogy a fokozatos rendcsinálás helyett csak a káoszt, a felfordulást sikerül mind általánosabbá tenni. Ebben jelentékeny szerepe van a hatóságnak, amelyről — nem tehetünk róla — mindinkább az a véleményünk alakul ki, hogy tehetetlen és az idők mostohasága elvásta azt a kis érzékét is, amelyet a háború .megélhetés szempontjából sokkal könnyebb évei alatt a dolgozó néposztályok érdekei iránt tanúsított. — Tudja-e a hatóság, hogy a szegedi piacon a legfélelmetesebb és legpimaszabb gjrömölcsuzsora dühöng? Haioíta-e már arról az általános elégedetlenségről, mely a bodomi kertészet miatt a legélesebb kritikára és kiíakadásokra ragadtat el higgadtnak és megfontoltnak ismert embereket? Tudja-e a hatóság, hogy a szegedi piacon 30—34 korona egy liter cseresznye és legalább ugyanennyit kérnek a barack kilójáért ? Hallotta-e már, hogy nap-nap után számonkérik a város bodomi kertészetének termeivényeit, amelyeket — mint mondják — alig látnak a piacon és amelyekkel nem sikerült — ahogy a hatóság tervezte és hirdette — elsőrendű szociális célokat szolgálni? Föltesszük itt mindjárt a további kérdést, amelyre a közönség megnyugtatása érdekében is határozott feleletet várunk; igaz-e, hogy a városi kertgazdaság termékeinek jelentékeny részét vendéglősöknek adja el a hatóság? A hozzánk garmadával érkező panaszok, de a magunk tapasztalata szerint is a hatóságnak most a legkisebb gondja is nagyobb, mint a piac. így történhetik meg, hogy a szegedi piacon egy kiló gyümölcs majdnem drágább, mint égy kiló, szintén méregdrága hus, viszont nagy rezsivel dolgozó csemegeüzletekben minden gyümölcs olcsóbb, mint a piacon. 1 Az az érvelés, hogy a gyümölcs nem elsőrendű szükségleti cikk, nem - áll meg. Ma nagyon bajos az életszükséglet} cikkek között fontosság tekintetében különbséget tenni, már csak azért is, mert majd minden akadály nélkül lehetett gondoskodni arról, hogy valamennyi megfizethetetlenül drága legyen. Mit egyen hát a szegény ember? A hüs drága, á kenyér drága;1 a főzelék drága; a tészta drága, meg cukor sincs hozzá és most olyanmérvü gyümölcsuzsora dühöng, aminőhöz foghatót ipeg nem ismerünk. Mondják meg tehát végre, melyik az a táplálkozási anyag, amelyik' "nélkülözhetetlen, de olyat • mondjanak, amelyet ára miatt is kellő mennyiségben vehet meg minden tisztviselő és munkás. Tudja-e a hatóság, mert ha nem liglja, most megmondjuk, hogy a gyümölcsre; nincs a: para3ztna|. terfriélésí költsége ? "Azt "víszontfa 'haíösag "'tudhatja,' különben nem tűrné, hogy miért kérnek a békebeli árral szentben 'Jiéhány tizezer százalékkal rhagasabb árát a gyümölcsért. Nagyon lekötelezné tehát a város a lakosságát, ha e állapot okait föltárná. Ha már nem tud bennünket élelmezni, legyen részünk tőle kis lelki épülésben. Sokat lehetne még beszélni az ilyen és hasonló áldatlan állapotokról. De szárnyát szegi szavunknak az aggodalom, mellyel a jövő elé nézünk. A szegedi hatóság, amely sokféle politika szolgálatában exponálta már magát, most az antibolsevizmus igéjét irta zászlajára. Mi legyünk a legutolsók, akik ez ellen kifogást emelnek. De tudja-e legalább azt a hatóság, hogy milyen talajban csírázott ki a bolsevizmus és t'udja-e azt, hogy frázisokkal, fogadkozásokkal legkevésbé lehet rendet teremteni ? Minden osztály megelégedettségének és kielégítésének van egy korlátja és ez az összeség erdeke. A legnagyobb veszedelmek csiráját rejti magában, ha engedik, hogy ezt a korlátot egészen összerombolják. Ébredjen több hónapos álmából a városháza, lássa meg a nyomort, amellyel a megküzdés immár minden íeménye nélkül birkózik a tisztviselőség és a munkásság. Ha kell, ötven rendőrt vezényeljen ki nap-nap után a piacra, kérje a leghathatósabb francia és angol támogatást, forduljon a kormányhoz, de szüntesse meg a fölfordulást. Egy múlatás és a rendőrség. (Saját ludósiiónktóL) Szerdán este mulattak az egyik szegedi vendéglőben. A múlatás nem volt sima lefolyású. Botrány keletkezett, melyből kifolyólag — mint már többen tudják a városban — , gróf Zichy János megsebesült. Az üggyel csütörtöki számunkban csak néhány sorban foglalkoztunk, mert sokkal fontosabbnak tartjuk, hogy Ausztria határainak megállapításiról informáljuk a közönséget, mint fiuk nem egészen polgári szellemben lefolyt mulatozásairól. Az esetet most csak azért tesszük szóvá, mert vele kapcsolatosan kitűnő alkalum kínálkozik rámutatni arra, hogy az a rendszer, mely a rendőrségen a sajtót informálatlanul hagyja, reakciós jellege mellett méíyen sérti elsősorban nem a sajtó, hanem a közönség, sőt annak az ügynek érdekeit is, amelyet a kormány kíván szolgálni. A mutatásról ugyanis .csütörtökön és pénteken a legellentétesebb hírek terjedtek el a városban. Volt például egy variáció, amely a dolgot a következőkép adta elő: Egy társaság mulatott a Hágiban, ahol egy másik asztalnál munkások foglaltak helyet. többen szidni kezdték a szocialistákat, mire a munkások — válaszul a szidalmazásra — egy üveget röpítettek A két társaság harcba keveredett egymással, mely azzal végződött, hogy kivonultak a vendéglőből. Röviddel ezután "a munkások is eltávoztak, ugy, hogy a helyszínére később 1 kiérkezett csendőrök már üres helyiséget találtak. . Állítólag ez lenne a szerdai eset lefolyásának hiteles története, amely még több, egymással sokszor homlokegyenest ellenkező variációban forog közkézen. A rendőrségen persze, hiven a kapott utasításhoz, nem tudnak semmit. Az nem lep meg bennünket, hogy a rendőrségen semmit se tudnak. De — mint mondtuk —^ a mostani eset jó alkalom rámutatni arra, hogy a sajtó ügyében kiadott, a haladéktalanul hatályon kívül kell helyezni. Nem tudjuk, mi vezette a rendőrség mostani vehetőjét e rendelet kiadásánál, A közönség érdekeit sértik, elsősorban, amikor informálatlanul hagyjak a sajtót és a közönség érdekeit sértik, amikor a sajtó ellen fenekednek, ahelyett, hogy kinéznének például egy kicsit a piacra, ahol komoly dolga is akadna a rendőrségnek. . Bizonyára nem szorul bizonyításra, hogy nem a sajtó, hanem a közérdek ellen vét, aki segit a közönséget tájékozatlanságban tartani. A szegedi rendőrség mostani vezetőségét azonban nem kívánjuk meggyőzni ennek az igazságáról, hanem fölöttes hatóságához, a belügyminiszterhez fordulunk, akinek figyelmét felhívjuk arra, hogy az impériuma alá tartozó egyetlenegy város GAMBRINU éle lm is -üzletben F«ketesas-ufca {Kelgfi palota), Telefon 835. naponta választékos friss élelmiszerek kaphatók. U. m.: füstölt és főit sonka, császárhus, szalámi*, kolbászok, szalonna, sajtok, élesztő, idei kovászos ugorka, zöld paprika, karfiol, friss tojás, jégbehiitött málnaszörp szódával, jégbehiitött aludt-tej, cukorkák, csokoládé, szardinia és naponta friss eredeti legfinomabb tószegi tea-vaj napi áron kapható. 283 Tiszta és figyelmes kiszolgálás.