Délmagyarország, 1919. július (8. évfolyam, 132-158. szám)

1919-07-18 / 147. szám

Szeged, 1919 julíus 18. DELMAGYARORSZAG 3 mindnyájunké lesz és amelyért küzdeni fogunk. (Hosszas éljenzés.) A földművelők nevében Vajas József beszélt : Az emberi alkotásnak egyik legszebb fegyverét, a kaszát tettem le néhány órára, hogy részt kérjek magamnak ebből az ünnepélyből (Lelkes éljenzés) azoknak nevében, akik künn vannak a szántóföldön, a földmüvelök apraja és nagyja nevében, hogy letakaríthassák az életet, amely mindnyájunknak kenyeret ad. Negyven évvel ezelőtt, amint beszéde kezdetén a miniszterelnök ur is jelezte, ez a város romokban hevert,, de ezt a várost nem az a bizonyos Habsburg-uralkodó szava, hanem ennek a népnek ősereje, munkaszeretete, törhetetlen hite emelte várossá és amiként ennek a népnek hite, ereje, ragaszkodása a romokból várost emelt, épp ugy a romokban heverő országot is hivatva van újjáépíteni az a magyar paraszt, aki most kapát tart a kezében. (Hoszszas éljenzés és taps.) — Annak a szocializmusnak, amely az embert fölemeli annak az elvnek, hogy mindenki ott ember, ahova sorsa, társadalmi állása rendelte, mindenkit ott kell megbecsülni, ahova tudása, munkája tette, ennek minden becsületes ember kell, hogy hive legyen, de annak az álszocializmusnak, amely csak a rombolásból tud valamit csinálni, amely kidobja szivünkből a haza és istenszeretetet, a vallás erkölcsét, annak védelmére nem mehetünk, annak a keleti nyavalyának innen pusztulni kell. — Ezzel a reménnyel, hittel üdvözlöm az uj magyar nemzeti kormányt, kérve a magyarok Istenét, hogy együtt mindnyájunkat segitsen arra, hogy legyen Magyarország szebb, mint amilyen volt. (Hosszas éljenzés és taps.) Ezután Papus Mihály vasúti munkás beszélt. Majd dr. Pap Róbert, a szegedi függetlenségi párt alelnöke mondott beszédet. — Abban a siri csendben, — mondotta— amely szerencsétlen hazánkra ráborult, egyszerre két lélekharangnak hangja hallatszik. Az egyik Versaillesben, a másik Budapesten kongat fellettünk. Ezeknek a szava még mindig nem jelenti a nemzet halálát, de csak egy feltétel alatt, ha most, az utolsó órában valamenynyien testvéri láncot füzünk egymásra és ennek a láncnak az erejét a kormány rendelkezésére bocsátjuk. (Éljenzés.) — Ezek után felvetem azt a kérdést, akarják-e Önök a mi sokat szenvedett hazánkat régi magyar becsületes akarattal hiven szolgálni ? (Felkiáltások: Akarjuk 1) Akarják-e Önök, hogy ebben az országban újra úrrá legyen a rend, meginduljon a termelő-munka, hogy feltámadjon a régi fényéből, régi dicsőségéből a magyar szabadság ? (Akarjuk 1) — Ha ezeket akarják Önök, akkor megkérdezem, hogy akarják a kormányt mindezek létrehozásában, egész tevékenységében szivós akarattal, lelkesen támogatni ? (Élénk felkiáltások : Akarjuk 1) — Ennek a hármas Ígéretnek lelkes szavát a magyar nép nevében az Ön kezébe teszem le, igen tisztelt Miniszterelnök Ur. Azt kivánom, hogy ez a háromas igéret adjon erőt, bátorságot és kitartást eljövendő nehéz küzdelmeiben. (Hoszszas éljenzés és taps,) Ezután gróf Zichy Aladár szólalt föl. Hazánk történetének — úgymond — egy nagy, nevezetes pillanatához érkeztünk. A magyar nemzeti kormány Szeged népe előtt letette esküjét és mi, e idemenekedett magyarok megilletődve hallgattuk ezt. Engedjék meg, hogy ezeknek nevében üdvözölhessem a magyar nemzeti kormányt. A kormány tagjai a lehető legnehezebb körülmények között vállalkoztak nehéz feladatuk elvégzésére. Ezt tudjuk mindannyian, de tudjuk azt is, hogy nem elbizakodottság, hanem a kötelességérzet nagy mérve vezette őket ehhez a vállalatukhoz. Azért olyan nehéz ez a kötelezettség, mert ma programot adni alig lehet, egy lehet csak a kormány programja: olyan helyzetbe kerülni, hogy programot lehessen adni. (Ugy van.) Ezért ma én, aki egy pártnak erős és elszánt embere vagyok, azt mondom, tegyünk félre minden pártoskodást, legyünk egyek a hazaszeretetben és a hazafias kötelességünk teljesítésében és ha egyikünk, másikunk, emberi gyarlósága folytán ne erről az elhatározásáról akaratlanul lesiklik, ne toljuk el őt magunktól, hanem hozzuk vissza, állítsuk vissza ebbe az igába. Mindnyájunk kötelessége csak egy lehet, ezt a kormányt támogatni. (Helyeslés.) Az elhangzott beszédek után Ábrahám Dezső miniszterelnök szólalt fel újból: — Mielőtt elvonulnánk erről a helyről, ahol a mi hitvallásunkról tanúbizonyságot tettünk, lehetetlen, hogy a hálának, a mélységes köPárist A temesvári délszláv sajtóiroda jelenti: Ausztria határaira vonatkozó határozatok elkészültek. Magyarország felé is végleg megállapították, hogy hol fognak húzódni az uj határok. Bécs. Bauer külügyminiszter kijelentette, hogy Ausztria azonnal alá fogja irni a békét, mihelyt azt eléje terjesztik, mert utána rögtön hozzá akar fogni a Páris. A „Le Temps" irja, hogy az összes román követeléseket a román kivánságok ellenére intézték el. Arad. Az »Agenda Dacia" ielentése szerint Bratianu miniszterelnök Bukarestbe való utazása közben felvilágosítást adott az itteni politikusoknak a mai hetyzetről. Ami az Ausztriával való békeszerződést illetti, Bratianu kijelentette, hogy Románia ezt a szerződést nem Írhatja alá mindaddig, amig Románia bukovinai követelései mind be nem teljesednek. Besszarábiát illetőleg kijelentette, hogy a négyes tanács utolsó ülésén egész Besszarábiát Romániának ítélte oda. A Bánátról szólva, Bratianu azt mondotta, hogy Torontál elveszett Románia számára, de van remény, hogy Temesmegyét megmentik. Számkivetésbe küldik a német császárt. Páris. Lloyd George kijelentése szerint II. Vilmost ez év őszén Londonban fogják biróság elé állítani. A birói tárgyalás befejeztéig a londoni Towerben fogják őrizni. A Daily Mail azt irja, hogy II. Vilmost nem fogják halálra itélni, de valamely óceáni szigetre fogják életfogytiglani számkivetésbe küldeni. Hallálal fogják büntetni azoknak a tengeralattjáró hajóknak parancsnokait, akik kórházhajókat sülyesztettek el és akik a belgiumi Louwain városát felgyújtották. A biróság amely az excsászár és a német tisztek fölött Ítélkezni fog, csak 5 tagból fog állani és ezeket az 5 nagyhatalom fogja kinevezni. Páris. A brüsszeli Journal szerint a német trónörökös tényleg megszökött Hollandiából egy motorcsónakon. London. A Hollandiához intézett jegyzéket, amelyben követelik, hogy II. Vilmost Angliának szolgáltassák ki, 23 állam irta alá. London. Az angol admiralitásnak már kezében van azon német tengerésztisztek listája, akik a nemzetközi biróság ítélőszéke elé fognak kerülni. A német tisztek száma kitesz 70-et. Tirpitz volt admirális is köztük van. szönetnek szavával ne köszönjem meg azokat a felszólalásokat, amelyek a kormányt jövendő támogatásukról biztwsitották. Ezek a felszólalások a mi kötelességeinket fokozottabbakká teszik és megerősítenek gyenge erőinkben. Kérem önöket, támogassanak bennünket, mert nekünk csak egyetlen egy célunk lehet, amit önök hirdettek, a nagy, boldog Magyarországnak visszaállítása, a nagy, boldog Magyarország jövendőjének biztosítása. (Hosszantartó, lelkes éljenzés.) A mindvégig lelkes hangulatban lefolyt ünnepség a Himnusz eléneklésével fejeződött be. katonai felkészülés helyett a gazdasági felkészüléshez. Páris. A legközelebbi napokban meghívják a békekonferenciára a bolgárokat. A velük való tárgyalás nagyon rövid lesz, a feltételek pedig nagyon súlyosak. Ausztriával a béke 14 napon belül teljesen meglesz. Szófia. Egy francia ezred Bulgáriába érkezett, hogy Bulgária lefegyverzését végrehajtsa. A román békedelegáció erélyesen védelmezte az összes román aspirációkat A békekonferencia azon határozatával kapcsolatban, hogy a románok a Tiszától vonuljanak vissza, kijelentette Bratianu, hogy ennek a követelménynek nem felelhet meg, mert a szövetséges nagyhatalmak a maguk részéről semmiféle garanciát nem nyújthatnak arra nézve, hogy ujabb összeütközésre nem kerül a sor. A gazdasági kérdésekről ugy nyilatkozott Bratianu, hogy a szövetségesek hajlandók Romániának gazdasági segítséget nyújtani, de követelik a kisebbségek jogának elismerését Romániában. Irányváltozás Olaszországban. — A munkásság demonstrációja. — Zürich. Az Avanti foglalkozik az uj olasz kormány politikájával és azt irja, hogy Nitti jövetelével a győzelmes kormánypolitika megbukott és Nitti aspirációi mások, mint az Orlando és Sonnino kormányé volt. Az ismert és üres frázisok helyett a nép kenyeret óhajt. Az imperialista-kormány bukása Olaszországban nagy győzelmet jelent. A parlament szocialistái — irja a lap — azt mondják egy rezolucióban, hogy a kormányváltozással regimeváltozás is várható. Felhívja a proletárokat; hogy éberen és óvatosan kisérjék figyelemmel az eseményeket. \ ! Megállapították Ausztria határait. — A bolgárok a békekonferencián. — Az antant elutasította Románia követeléseit. — Bratianu a helyzetről. —