Délmagyarország, 1919. június (8. évfolyam, 123-131. szám)

1919-06-27 / 129. szám

Ara 40 fillér. DELMA6YAR0RSZAG Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja : 305. ELŐF1ZETESI ÁRA: egész évre 96.— K negyedévre 24.— K félévre • 48.— K egy hónapra 8.— K Egyes szám ára 40 fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja : 305. Szeged, 1919 VIII. évfolyam 129. szám. Péntek, junius 27. Franchet D'Esperay szegedi tartózkodása. — Tisztelgések és ünnepségek. — (Saját tudósítónktól.) Franchet D'Es­peray tábornok, a francia déli hadsereg parancsnoka és katonái a németekkel való béke megkötését ünnepelték, Sze­geden. Szerdán este kürtök, harsonák rivalgása, dobok dübörgése mellett vé­gigjárták a várost örvendező katonák, akik ugrándozva, táncolva dalolták a trombiták diadalmas hangjára a győze­lem dalát. A lampionok fénye örvendező nevető arcokra világított a francia kato­nák fantasztikus menetében. Hogyisne örülnének, hogyne vigadnának! A büszke Franciaország fényes, rettentő elégtételt szerzett Szedánért. A francia katonaság ünnepségei a szerda estivel nem fejeződtek be. Csü­törtökön délelőtt a repülőtéren dísz­szemle volt. A francia, a marokkói, a néger lovas és gyalogos katonák fölvo­nulása ismét színes, mozgalmas, fesíői kép volt. Franchet D'Esperay tábornok előtt elvonultak a csapatok, majd a főbb utvonalakon harsány zeneszóval tértek vissza a városba. Az utca naiv tetszését most is a marokkói lovasok vivták ki érdekes viseletükkel, pompás lovaikkal. Szemle után tisztelgéseket fogadott Franchet D'Esperay generális. Gróf Károlyi Gyula, a Szegeden székelő magyar kormány elnöke, ötnegyed óráig időzött a tábornoknál. A város nevében dr. Somogyi Szil­veszter polgármester üdvözölte a francia parancsnokot. A tábornok udvariasan érdeklődött a város viszonyai felől. A polgármester elpanaszolta, hogy milyen nehéz most a lakosság _ ellátása és a közigazgatás helyzete. Érdeklődött a tá­bornok, hogy miből fedezik most a város kiadásait. Dr. Somogyi Szilveszter el­mondotta, hogy bizonyos javadalmak és fogyasztási adók növeléséből, mert a bérföldek jövedelmei és az egyenes adók nem a kellő mértékben folynak be. apró kisegítő eszközökhöz kell folya­modni, Szerdán a sztrájk miatt letartóztatott munkások női családtagjainak küldöttsé­ge arra kéri , adja vissza hozzá­tartozóik szabadságát. A parancsnok a azt vála­szolta, hogy a letartóztatott munkások ügyét az illetékes francia katonai ható­ságok igazságosan és mindenkinek teljes megelégedésére fogják elintézni. A mun­kásnők megvigasztalódva távoztak. Franchet D'Esperay tábornok csütör­tökön délután 6 órakor Charpie tábor­nok kíséretében meglátogatta a kultúr­palotát. ^/Virágzik a lánckereskedés. — Aru- és értéktőzsde a Belvárosiban. — (Saját tudósítónktól.) Soha, még a háború elején sem, áruhalmozás, árdrágítás, lánckeres­kedés nem harapódzott el ugy, mint most mi­nálunk, Szegeden, amióta itt újra szabaddá vált a kereskedelem. Nagyon sok szakmabeli tisztességes üzletbe hiába nyit be az ember, hogy ott a szükséges cikket megvásárolja. Ruhakelmét, fehérneműt, bőrárut, vagy egyáltalán nem, vagy csak igen szűkös választékban adhatnak a szövet-, fehér­nemű- vagy bőrkereskedésben. De mindent be­szerezhet az, akinek telik rá pénze, illegitim kereskedőktől, zugügynököktől. Persze ismerni kell az árubörzéket, beszerzési forrásokat. Az összes források, sajnos, ismeretlenek előttünk; de van egy érdekes bevásárlási hely, amelyet általában ismernek a szegediek, ahol nyíltan folytatják a lánckereskedést, inkább nagyban, mint kicsinyben. A szegedi nem hivatalos, de mindig élénk börze: a Belvárosi-kávéház. Ez áru/őzsde, ahol szappanra, zsirra, vászonra, régi, háború előt/ készített posztóra, fehérneműre, kávéra, cukorra, trafik-cigarettára, szivarra kötnek üzleteket. Egyúttal értéktőzsde is, ahol fehérhátu bank­jegyeket mindig be lehet váltani kékhátura, a 10—20 percent haszon megfizetése árán. Érdemes egyszer betekinteni a Belvárosiba. A nap bármelyik szakában áll a börze/A kerek asztalok mellett, sűrű füstben ülnek a felek: a vevők és az eladók. Előttük minták: cérna­gombolyagok, szövet- és vászondarabok. Az üzletkötésekben hivatásos kereskedők is részt­vesznek, mert sok árut éppenséggel nem lehet máshonnan beszerezni, mint a kávéházbeli ügy­nökök utján. De bízvást elmondhatjuk, hogy manapság sokkal több olyan illegitim, zug­kereskedő foglalkozik a legkülönbözőbb áruk eladásával és beszerzésével, akiknek cége sehol, soha hivatalosan bejegyezve nem volt, mint valaha. Állástalan emberek, akiknek fogalmuk nincs a szappan minőségéről, az izzadásig di­csérik a szappanárujuk kitűnő, fölülmulhatatlan tulajdonságait a Belvárosiban. De amióta posztóval, gyufával, sifonnal, zsírral, csokoládé­val, rizskásával, egyszóval mindennel keresked­nek, azóta ők mindenhez is értenek. A Belvárosi-kávéház hasznos szolgálatot tesz annyiban, hogy közismert hely. Ha valaki árut akar beszerezni, tudja legalább, hogy hová forduljon. Pótolja a börzét, az is igaz. De ennek a börzének nincsenek semmiféle szabályai. Ezen a tőzsdén egyik kézből a má­sikba megy át az isten tudja honnan előkerült, honnan fölhajszolt, vagy mikorról gyűjtött, félre­tett áru. Minden kéz hozzáadja a portéka árához a maga hasznocskáját. S ez a hasz­nocska mindig számos percentecskét jelent. Mire a gyertyát, az élesztőt, a cérnát megveszi a fogyasztó, elképpedhet az árán. De a fogyasztó rendszerint nem a zugkereskedőtől, hanem valami szatócstól, vagy akár nagyobb kereskedőtől veszi már, aki kénytelen volt a zugügynökhöz fordulni árubeszerzésért, aki viszont a börzén vette a portékát, a jó ég tudná, hányadik kézből. Nemcsak éppen a Belvárosi-kávéházban folyik a lánckereskedelem. Annak összes he­lyeit és alkalmait .^fürkészni lehetetlenség volna. S mi azt hisszük, hogy a lánckereske­delmet nem szüntethetik meg a legszigorúbb megtorló intézkedések sem. Ezt eléggé bebizo­nyította a háborús büntető rendelkezések ha­tálytalansága. A lánckereskedelmet véleményünk szerint csak a tisztességes kereskedők tehetik csúffá. Egyik eszközük erre a szindikátusok alakítása, ha azoknak tagjai együttesen szerzik be az árut és szigorú kötelezettséggel betartják a méltányos, olcsó árakat. A másik eszközük az, hogy ők maguk tartsák szemmel az illegi— tem kereskedőket. Azoktól semmiféle árut ne vásároljanak, azokat bojkottálják. Mi egyébként a jelen viszonyok között nem vagyunk hivei a szabad kereskedelemnek. A liszten kivül a cukrot s más elsőrendű élelmi­szert továbbra is a közélelmezési hivatalnak kellene kiosztania. Hiszen a tömérdek szegény ember maholnap már kenyeret sem ehetik, mert nem fizetheti meg a magas lisztárakat. A cukor izét már a középmódú polgár is kezdi Megnyílt! GAMBRINÜS = 00 ÉLELMISZERÜZLET 00 TELEFON 836. SZÁM. Naponta friss élelmiszerek napi áron. Jégbehütött málnaszörp szódával, aludt-tej, friss tea-vaj állandóan kapható. Tiszta és figyelmes kiszolgálás. 283 Tiszta és figyelmes kiszolgálás.

Next

/
Thumbnails
Contents