Délmagyarország, 1919. június (8. évfolyam, 123-131. szám)

1919-06-24 / 126. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 1919. junius 27. Magánosok, tehetős, vagyonos emberek nagy igyekezettel látják el magukat már most a a szükséges készletekkei. A közvetlen szom­szédságból, mint emiitettük, most még elég bő a behozatal. A Szeged-pályaudvar előtt nem nagyon régen uj gabona-piac alakult, ahol kukoricát, lisztet, korpát minden hetivásáros napon nagyobb mennyiségben árusítanak. Az uj piac, amelyen minden más élelmiszert is lehet vásárolni, régi hiányt pótol, mert az alsóvárosi lakosság kényelmét szolgálja. Három felmentő Ítélet. Mialatt a lapok szüneteitek, a francia had­bíróság tárgyalásokat tartott több szegedi ügyé­ben. Tárgyalták Kádas Zoltán számtiszt ügyét, akit kommunista propagandával vádoltak. A vád nem nyert beígazolást, miért is a hadbíróság felmentő Ítéletet hozott. Bokor Antal városi rendőrtisztet is felmentették. Sikerült bebizonyí­tania, hogy nem állt összeköttetésben a vörö­sökkel. Felmentették Sulyok János villamos­vasúti alkalmazottat is, akit azzal gyanúsítottak, hogy a tanácskormánnyal állt összeköttetésben. Ötesztendei kényszermunkára ítélték azonban Kovács Pétert, akinél Wallischnak egy Írását is megtalálták. Azt irta neki Wallisch, hogy vilá­gosítsa fel a szegedi munkásokat. A bécsi zavargások. Bern, junius 19. Bécsből jelentik, hogy ott a kommunisták kedden újból zavargásokat szítot­tak. Vörös kokárdás katonák megkísérelték egyes rendőrök lefegyverzését. Szétverték őket, azonban csakis gépfegyverrel való fenyegetésre oszlottak széjjel. A vizsgálat megállapította, hogy valóságos összeesküvés szerveztetett a bécsi kommunista elemek és a budapesti bolseviki hatóságok között, hogy Ausztriában is kikiáltsák a tanácsköztársaságot. Állítólag magyar vörösgárdistáknak kellett volna a hatá­ron átkelni, hogy a kommunistáknak fegyveres segítséget nyújtsanak. (Echo de Paris iun. 20.) A vörös hadsereg beszünteti a támadásokat. Prága, junius 18. A cseh távirati iroda je­lenti, hogy Massarik elnök Kun Bélától ked­den drótnélküli táviratot kapott, amelyben utóbbi kijelenti, hogy Clemenceau rendelkezései szerint megtiltotta a magyar vörös hadsereg­nek a további támadásokat és arra kéri az elnököt, hogy a magyar főhadiszállásra, avagy más meghatározott helyre küldjön tejhatalmu megbízottakat a csapatok visszavonulására vo­natkozó megállapodás s a további vérontás megakadályozása céljából. (Journal de Geneve juh. 19.) ÜRANIA MAGY. TUD. v SZÍNHÁZ. TELEFON 872. Kedden, junius hó 24-én: t Amerikai társadalmi dráma 3 fölvonásban. Ezt megelőzi: Indián életkép. Előadások: 17 (51, fél 19 (fél 71 és 20 (61 órakor. HIREK Elégtétel a szegedi sajtónak. A szegedi hírlapírói karnak, Szeged. Az A. B. C. egyik legutóbbi elnökségem alatt tartott nyilvános ülésén a sajtó munkásai­val szemben a hallgatóság részéről olyan meg­jegyzések hangzottak el, amelyekkel méltatlanul bántották meg a hírlapírókat. Távol áll tőlem az a gondolat, hogy én a közbeszólók véleményével magamat azonosítot­tam volna, sőt ezen megjegyzéseket a leghatá­rozottabban elitélem és csak sajnálni tudom, hogy az megtörtént. Örömömre szolgálna, ha a félreértés elsimulásával és ezen nyilatkoza­tommal, a magyarság létérdekeire való tekin­tettel, a megértés útjait egyengetném. Fogadja a hírlapírói kar őszinte nagyrabe­csülésemet. Szeged, 1919 junius 12-én. Dr. Kelemen Béla. — Az antiszemitizmus és a zsidók. A kö­zönség legszélesebb köreiben ismeretesek azok az események, amelyek a szegedi zsidóságot nagy elkeseredéssel töltik el. Egyesek szerint — ezek között olyanok is vannak, akiknek a mai ala­kulásban döntő szavuk van — a szegedi kor­mány akciója csak erős antiszemita és keresz­tényszocialista alászinezéssel vívható meg. Bi­zonyos, hogy olyanok, akik a felekezeti méreg­keverést már a régi világban is legfőbb kedv­telésüknek tekintették, ezzel a beállítással sem elégednek meg és a harc élére, mely antibolse­vista tendenciával most van megindulóban, az antiszemitizmus zászlaját is felakarják vonni. Ez eddig hivatalosan nem sikerült, annyival jobban sikerült, különösen idegen, ide mene­kült felelőtlen elemeknek azt a kevés békét és nyugalmat is, amink még megmaradt, felka­varni. A kormányra nézve életkérdés, hogy annak még a gyanújától is szabaduljon, hogy reakciós vizeken evez vagy akar evezni. E tekintetben minden kételyt el kell oszlatnia, a módja megvan és meglesz rá. A szegedi zsi­dóság harminc tekintélyes tagját az eddigi ta­pasztalatok arra kényszeritették, hogy helyzeté­ről a zsidóság tanácskozzék és cselekedjék. Hétfőn délelőtt volt meg ez a tanácskozás, amelyen elhatározták, hogy memorandummal fordulnak a kormányhoz és a francia város­kormányzósághoz. Választottak azonkívül tíz­tagú bizottságot, amely permanenciában marad, hogy az esetleg szükségessé váló teendőket azonnal megbeszélje és intézkedjék. — Vallás- és közoktatásügyi minisz­térium. A Hivatalos Közlöny junius 19-iki száma közli a szegedi kormány rendeletét, amely a magyar népköztársaság 1919. évi V, néptörvényét, amely a vallás- és közoktatás­ügyi igazgatást egymástól elkülönítette és ennek az ellátására önálló vallásügyi és önnálló köz­oktatásügyi minisztériumot állított föl, hatályon kivül helyezte. — Méregdrága a gyufa. Hovatovább a legegysze­rűbb szükségleti cikkek ára is oly magas lesz, hogy lehetetlen beszerezni. Egy doboz gyufát már egy korona husz fillérért árulnak Szegeden. Igaz, hogy a gyufát drágán is szinte lehetetlen kapni, de ez már mégis sok. Valamit kellene tenni azoknak, akik erre most illeté­kesek, hogy a drágaság, ha már a fáknak meg van tiltva, ne" nőhessen az égig. — A mérnökök fizetésrendezése. A szegedi városi mérnökök beadványt intéztek a ta­nácshoz fizetésrendezésük ügyében. A mérnö­kök azt kívánják többek közt, hogy a mérnök­testület egyrészét főmérnöki címmel a III. fi­zetési osztályba sorozzák. A tanács Taschler Endre főjegyző előterjesztése után elhatározta, hogy a kérdést leveszi a napirendről, mert ez­időszerint nincsen olyan fórum, amely a ta­nácsi javaslatról végérvényesen dönthetne. — Szivarkiosztás. Közöltük, hogy a do­hánykisárusok részére szivarokat fognak kiosz­tani a dohánygyártól. A kiosztás különféle ne­hézségek miatt egyre késik. A legfőbb akadály az volt, hogy a város és a pénzügyigazgatóság, illetőleg a dohánygyár igazgatósága nem tud­tak megegyezni abban, milyen célra fordíttas­sák a szivarok eladásából befolyt pénzt. A város ugyanis fokozódó kiadásainak födözésére részt kiván magának a jövedelemből, mint ahogy az elmúlt kiosztásnál is kapott részt a bevételből, amennyiben pótadót szedett a szi­varárak után. Ezzel szemben a dohánygyár igazgatósága most is magasabb áron akarja ugyan a szivart kiárusítani, de a jövedelmi többletet, mint egyébként az egész bevételt, a munkások fizetésének javítására akarja fordítani. A dohánygyái igazgatósága a francia város­parancsnoksághoz fordult döntésért. Gondrecourt tábornok városparancsnok erre a következő ér­tesítést küldte a városi tanácsnak: „Van szerencsém tisztelettel értesíteni, hogy a pénzügyigazgatóság által kibocsájtandó 700—800 ezer szivar ára után 20 százalék városi pótadó beszedését engedélyezem." Most még a pénzügyminisztériumban is fog­lalkoznak a szivarkiosztás kérdésével, amely talán már nem húzódik sokáig. — Gazdák gyűlése. Vasárnap délelőtt a Szegedkörnyéki tanyák és falvak gazdái gyűlést tartottak dr. Somogyi Szilveszter pol­gármester elnöklésével. Dr. Aigner Károly ügyvéd ismertette a város pénzügyi, élelme­zési és közigazgatási helyzetét. A gazdák ki­fejtették, hogy a nehéz helyzetnek és a drá­gaságnak főoka az, hogy a város környéke négy nemzet megszállása alatt áll. A viszo­nyok javulását ugy gondolják, hogy a francia parancsnokságot megkérik arra, hogy a de­markációs vonalat észak felé tolják ki, hogy a környékbeli tanyák is francia megszállás alá kerüljenek. A gyűlés elhatározta,Sfhogy a miniszterelnöknek átadja a gazdák ilyértelmü memorandumát. A miniszterelnök a gazdák küldöttségének kijelentette, hogy a franciák­nál támogatni fogja a kérelmet. — Matiné a Korzó-moziban. Vasárnap délelőtt a Korzó-moziban folyt le a kereske­delmi alkalmazottak matinéja, amelynek kere­tében a szinészképző iskola növendékein kivül Zöldi Vilma, aki elhunyt apjának: Zöldi Már­tonnak két versét, majd Szalay Antal, aki Petőfi, Kiss József és Juhász Gyula verseit adta elő. Szerepeltek, megérdemelt, élénk tetszés mellett. A közönség jól mulatott a műsor vidám számain. — Francia filmek Szegeden. A mult he­tekben Szegeden megalakult Délvidéki Film­vállalat intézősége elhatározta, hogy tekintettel a filmhiányra, Párisban beszerzi az utóbbi esztendőkben megjelent kiválóbb francia film­alkotásokat és azokat még a nyár folyamán bemutatja a közönségnek. A filmvállalat meg­bízásából vasárnap utazott Párisba Bach Artúr, a Korzó-mozi igazgatóságának tagja és Vas Sándor, a Korzó-mozi igazgatója, akik pár hétig maradnak a francia fővárosban, hogy ott a kapható filmeket beszerezhessék. — A Tevéi matinéja. Nagy közönség je­lenlétében, gazdag műsor keretében tartotta meg vasárnap délelőtt a színházban érdekkel várt matinéját a Tevéi. A műsor minden számát figyelemmel hallgatta, majd lelkesen honorálta a közönség, amely főleg dr. Zadra­vec Istvánnak a magyarság múltjáról tartott szabad előadását fogadta kitörő lelkesedéssel. — A Lichtenegger-iigyben a tanács meg­változtatta az Ítéletet. Nagy feltűnést keltett a háború harmadik évében az az itélet, amit dr. Temesváry Géza, akkori kihágási bíró ho­zott LAchtenegger Gyula és intézője, Örhalmi Károly ellen gabonacsempészés, elrejtés, árdrá­gítás és ehhez hasonló kihágások miatt. Több, mint egy évig tartott ebben az ügyben a vizs­gálat, mig végre a kihágási biró meghozta az ítéletet. Lichtenegger Gyulát ötrendbeli kihágás elkövetése miatt hat hónapi elzárásra, mint fő­büntetésre, valamint 23.489 korona és ötször 400 korona mellékbüntetésre itelte, a lefoglalt gabonát elkoboztatta és a rokkant katonák se­gélyalapja javára értékesítette. Örhalmi Károlyt

Next

/
Thumbnails
Contents