Délmagyarország, 1919. június (8. évfolyam, 123-131. szám)

1919-06-04 / 125. szám

UEILM'AO Y AKUttSifcAQ áfaegftd, juüius 4, Jajo! ••j — A visszautasított papírpénzek. — (Saját tudósítónktól) A fehérhátu bank­jegyek igen nagy mennyiségtan gyűlnek ösz~ sze Szegeden. A közönség egy rtez* valóság­gal irtózik ezektől a bankjegyektől. Mindenki tul akar rajtuk adni. Hasonlóan vagyunk a városi pénzekkel. A fehérhátuak közül a 25 koronásokat elfogadják, de sokkal nehezebb a 200 koronások beváltása. Ezeket a pénze­ket azért tartják rosszaknak, mert junius 30-ára igéri beváltásukat rendes nyomású pénzjegyekre az osztrák-magyar bank. Lehetetlenség azonban, hogy a bank ezt az Ígéretet teljesítse a szétszaggatott, részei­len egymástól száz akadállyal elválasztott, uj alakuTaspan Iftvö. volt terül* ÜíTIA Tüfftéfliátu bankjegyeket ju-nius fflijC Tiőffi-fögják rendes flyomásuakra becserélni. I>e vájjon mit hasz­nálna, ba sz meg tártén beinek is valami csoda által, ami tehetővé tenné a teljes egyesítést a német-osztrák, a csah, a lengyel, aztán a magyar, jugoszláv és román teriileiek mos­tani kormányai között, ami lehetővé tenné már most a gazdásági egyezséget, aa aka­dálytalan közlekedést? fcjkat bizony alig használna, Kapnánk szebb ifeilsejt papirost a esunyább nyomtatású helyett. Arariyfödözete a szép bankjegynek ép* oly kevéssé van, mint a csúnyának. Minden pénzünk érték® Isrom­lctí. Száz karona ma körűi fc<el*i hu«z frankot ér, vagyis a mi pénzünk ceak busz percentje a névértékének S ez áll épp ugy a legszebb nyomású tzreübank'óra, vagy százasra, mint a 200 koronásra, vagy a halványszinnyema ia váresi huszkoronásra. A fehérhátu bankjegyeket, igaz, hogy a szerb megszállása területeken egyáltalában nem fogadják el tőlünk, de fiám a szerb kor­mány rendelete miatt, hanem azért, inert a nép ott is épp olyan ellenszenvvel van irán­tuk, mint nálunk. A Jugoszláv Sajtóiroda köz­léséből jutott hozzánk az a régebbi hir, amely szerint a temesvári szerb főispán figyelmez­teti a lakosságot, hogy fogadja el a fehérhátu bankókat teljes értéküeknek. A szerb kormány nem a fehárhátu bankjegyeknek, hanem egy­általában minden osztrák-mony aA papírpénz­mii a beőzönlését szeretné meggátolni. Éze .­kei a kisértékü pénzekkel magának Szerbiá­nak a területe is el van árasztva. A ani min áenfajia papírpénzünk beözönlése ellen hozta a szerb kormány legutóbb is azt a már meg ismételt rendeletét, hogy ezer koronánál több papírpénzt a demarkációs vonalon átvinni nem szabad. A szerb megszállási, területen egyébként szintén ugy vannak a fehérhátu bankjegyek­kel, mint minálunk. A 25 koronásokat ott is sokkal szivesebben fogadják eí egymástól az emberek, mint a 200 koronásokat. Ha mitő­lünk csak a szebbformáju régi pénzeket ve­szik el, arra nekik van módjuk, ők válogat­hatnak, mert árut adnak a papirosért. De mi magánk aldjtt vágjak a fát, ha egy­mástól sem fogadjuk el a fehérhátu bankje­gyeket, fűképp a 200 koronásokat. Sokan a demarkációs vonalon innen és túlnan kihasz­nálják a közönségnek ezt az irtózását a fehér bankjegyektől és 5—7 százalékos levonással váltják be régi nyomású bankjegyekre. Eze­ket még szigorúbban kellene büntetni, mint azokat, akik megtagadják a fehér bankók el­fogadását. Szegeden már, mint egy izben ir­tunk is róla, egész sereg zugbankár van, aki pénzjegyeket csereberél busás haszonnal. Ká­véházakban napról-napra meg lehet figyelni a munkájukat. Hogy a piacon mit művelnek a szegény vásárló asszonyokkal, akik fehér vagy városi bankjegyekkel akarnak fizetni, az már egye­nesen fölháboritó. Megtörténik, hogy kofák, akiktől NK-15 korona értékű (?) árut akar­nak vásárolni, nem fogadják, el a városi 2ü koronást, azzal az alügygyel, hogy nem bír­nak visszaadni. Az ilyeneket éppen olyan pél­dásan kellene megbüntetni, mint azt a keres­kedőt, akit Árvay Ferenc kihágási biró kod­Jen 2100 korona pénzbüntetésre ítélt egv 200 coronás bankjegy el nem fogadása miatt. Munkások, tisztviselők fizetésük legnagyobb részét fehérhátu és városi bankjegyekben kapják. Mi lenne ezekkel, ha a pénzüket egy­általában nem fogadnák el? _ A város mult évi zárszámadása. — Hatvan millió korona vagyon; — (Sajdít tudósítónktól.) A városi számvi­vüség elkészült a mult évi zárszámadással, a melyet bemutatott a tanácsnak. A tanács jó­váhagyta a zárszámadást, amelynek eredmé­nyei ezek: A zárszámadás eredménye szerint 1918­ban az összes bevitelek 25.2frl.477 K 54 til­lírt, az összes kiadásuk 24.889,949 K 05 fü­lért tetttk ki. Ezzel szemben az előző év ösz­szes bevétele 31.967,711 korona, az össze ; ki­adás pedig 31.743,643 K 26 fillér volt, tehát ugy a kiadás, mint a "bevétel közel hét millió koronával haladták meg az utolsó háborús -év bevételeit és kiadásait. A költségelőirányzat­ba fölvett bevételek és kiadások a követke­zőkben valósultak meg: 1918-ra előirányzott bevétel volt 8.151,111 korona, tényieg befolyt 8.500,189 korona, 349,078 koronával tehát több, mint az elő­irnáyzatban fölvett összeg. Viszont a kiadás­nál 8.151,111 korona volt csak az előirányzat, ténylegesen azonban 8.332,676 korona volt a tényleges kiadás,, a deficit itt tehát körülbelül 182,000 korona. A tényleg megvalósult és készpénzben befolyt bevételeket és kiadásokat az előirány­zattal összehasonlítva, továbbá -a bervjéfíelek előírása, vagyis a követelés, valamint a ki­adások előírása, vagyis a tartozási, rész, ugyancsak az 1918. évi költségvetési előirány­zattal összehasonlítva, a következőképen ala­kult: Rendes bevételt előírtak 9.753,613 koro­nát, költségelőirányzaton kívüli bevételt elő­írtak 57.027,119 koronát, hitelt előírtak 15.398,348 koronát, a bevételi összes előírás volt tehát 30.854,681 korona. A bevéteii elő írás az előirányzatnál ezek szerint 22.703,570 koronával kedvezőbb. Ugyanez, a kiadási összes előírásnál 19.556,201 koronával ked­vezőtlenebb az előirányzatnál. A kedvezőtle­nebb kiadási és a kedvezőbb bevételi ered­mény különbségeként a mérleg a város ja­vára 3.147,309 koronát tüntet föl. Ha most tekintetbe vesszük, hogy ugyan­ez az 1917. évi mérlegben 749,334 korona veszteséget tüntet föl a váro'si pénztár kárára, az utolsó háborús év közel négy millió koro­na megtakarítást hozott. A kiadásoknál jelentkező többletek fönö­zésére a törvényhatósági bizottság a tanács javaslatára póthitelt engedélyezett. 1918-ban a város pénztára az 1917. évi 535,000 koro­nával szemben 721,000 korona póthitelt vett igénybe, amelyet a befolyt többlet jövedelem­ből födöztek. 1918-ban a főszámvevő jelentése szerint sikerült a pénztár állandó fizetésképességét föntartüni s a város pénztára összes fizetési kötelezettségeinek mindenkor és' mindenben pontosan eleget tett. A pénztár természete­sen fizető képességének fönntartására saját alapjaiból többször vett föl előleget. Ilyen .elő­leggel másfél millióval tartozott a pénztár 1917. év végén, 1918-ban 5.885,000 koronát vett föl a pénzt%, ugy, htfgf a mult év véflto 7.412,000 korona volt az előleg tartozás. Eb­ből a pénztár visszafizetett 3 millió kor .uár, a többire hátralékban kinnlevő 10 milliós ko­. vetelése volt a födözet. í„ A zárszámadás 1918. évi adatainak föl­sorolása után, mint minden évben, ezentúl is bemutatta a számvevőség a Táros 1918, évi vagyonmérlegének adatait. Eszerint a város tiszta vagyona 1917. év végén 56.845,887 ko­rona, 1918. év végén pedig 60.903,395 korona volt, 4.057,508 koroiuíval több tehát, mint az előző évben. A mérleg szerint a város tiszta vagyona 1915-től 1917-ig csak '332,619 korauivat sza­porodott, három .év alatt tehát még tizedré­szét sem annak az összegnek, mint amerWyt VagyonszaporuJatot a jnulr esztendő mutat. M f £> P l 1 i f\ K OOO — A Tsss.a rohamosan gpad. A Tisza, amely abnormális áradásával nagyoa ráijesz­tett Szeged lakosságára, most rohamosan apád.- Hétfőn 6.S4 méter magast volt a víz­állás, amely aa áradás legnagyobb fokáű több tcnit 9 méternél, pontosan 9.18 mét»r. Az apa­dás most már bizonyára gyors lefolyáeu 1»S2. Enaélfogví" wá építkezési mimkákhozr karae­rosan t<*» Uouek s a tiszai emberek övömé­re a strandfürdő is hamarosna föl«xaW(ial. — A hadbiziosság napidijasai. A kerületi hadbiztosságnál a forradalom óta sok polgári napidíjas nő és férfi dolgozik. A hadbiztosság főnöke ötven ilyen alkalmazottnak jtilias el­sejére felmondott. Az alkalmazottak ezt a rövid határidejű felmondást sérelmesnek ta­lálták és elhatározták, hogy vagy a feltmoiv­dás visszavonását, vagy pedií hat havi vég­kielégítést fognak követelni. A hadbiztossá^ a kérelmet tudomásul vette, de- egyben kije­lentette, hogy nincs felhatalmazása a kérés teljesítésére. Az elbocsátott alkalmazottak es­kor küldöttséget menesztettek Betrix ezre deshez, aki elé hasonló kérelemmel járultak. A városkormányzó kijelentette, hogy a ké­relmet tanulmányozni fogja és ha azt jogos­nak találja, a kedvező elintézés érdekében érintkezést fog keresni az illetékes hatósá­gokkal. . s .^Ud-'&it — Csak ötven igazolványt adnak ki na­ponla. Az ujszegedi szerb parancsnokság ked­den délelőtt tudatta a várasi utievélosz'ály vezetőjével, hogy ezentúl naponkint ötven uta­zási igazolványnál többet nem iog láttamoz­ni. A jövőben tehát kettőzött szigorral fog­nak felügyelni arra, hogy csak az, kapjon utievelet, akinek feltétlen szükségé van.rá. — A Munk .e-aiiopad az uj Munkásotthon Berlini-korút 16. szám alatt lévő épületének első emeletén, G00 személy befogadására mo­dernül berendezett színházában vasárnap, pünkösd első napján tartja megnyitó előadá. sát, este fél 7 órai kezdettel Sophue Mihaelis francia irónak Forradalmi nász cimü 3 fel­vonásos színmüvével. — Az előadás előtt Ju­hász Qyula költő fog ismertető előadást tar­tani. — Pünkösd másnapján, hétfőn este 7' órai kezdettel Csiky Gergely Nagymama 3 felvonásos vígjátéka kerül szinre. — Mindkét este a közzenét Helvey Henrik karmester ve­zetése mellett a nemrég alakult munkászene­kar együttese látja el, amelynek első nyilv.á_ nos szereplése az érdeklődést teljes mérték­ben fokozni fogja, — A jegyek ára vigalmi adóval együtt '2 korona. A helyek számozva vannak és mivel az egyes felvonások alatt az ajtók zárva tartatnak, pontos megjelenés ké­retik. Jegyek előre válthatók a Munkásotthon gondnokánál í. emelet, az Alkalmazotti Szakszervezetek Országos Szövetségének tit­hog?i a legjobb szivarkahüveiyek, levélpapírok és legszebb képes levelezőlapok csakis a fóÉDÍ SPECíALÍTE hygienikue szivarkahüvely főraktárában Szeged, Jókai-utca 11. sz. aiafi kaphatók. Telefon 15—20. Eladás ugy nagyban, valamint kicsinyben* Francia-magyar szótárak is kaphatók. 2is

Next

/
Thumbnails
Contents