Délmagyarország, 1919. május (8. évfolyam, 99-122. szám)

1919-05-17 / 111. szám

ÉjK«g«a, 1610. májú. 17. J. S. §. hírei* A világtól való alapos elaárkózottságunkban, hirelas hir bevés jut esak hozzánk. A francia újságok közül n#m»lyik pontosan megjelenik s inkább csak a 'késő utód kedvéért örökítjük meg, hogy a Somogyi-utcában árusítják francia katonák, msrt a jelenkori szegediek ezt már mindnyájan tudják. A pá-' risi lapok azonban megöregszenek, mire a hosszú ma bizonyára viszontagságos utazás után hozzánk érkeznek. Egyhetes ^•menyekről hoznak tudósítást. Ritka kivétel, ha budapesti lap jut a kezünkbe. A délvidéki magyar újságok közül egy-két-három napos késéssel megkapjuk a temesvári lapokat, a naffybsoskereki Torontál vármegyét, néha a Kragsó szörénymegyei Lapokat s mostanában még ritkábban a vásárhelyi újságokat. Leghívebbek maradtak hozzánk a temesvári lapok, talán éppen azért, mert valamikor a keshedi béke világában legtöbbet veszekedtünk egymással, vagy azon, hogy az egyetemet Szegeden építsék s ne Temesváron, de még a háború alatt is, hogy a Balkán-akadémia Temesvárott legyen egyik világító tornya a kulturáltak s ne Szegeden. Ha az ilyes kérdésekről volt szó, olykor igen élessé váltak a vitáink s hogy ezek nem fajultak el ouáig, a meddig Mark Twain arizonai ujságjainaK: a tónusa és dialektikája elmerészkedett, annak oka alighanem pusztán az a szerencse, hogy a temesvári lapok Temesvárott, a szegediek Szegeden jelennek meg. S lám a temesvári kapkiadók most mégis barátilag küldik a cserepéldányokat, noha viszonzásra nem számithatnak, sőt mint újságjaikban megírták, nem is számitanaik. Újságolvasó azt gondolhatná ebből, hogy: természetes, ha a temesváriak ma még buzgóbban küldik a szegedi ujságirőkolégáiknak a cserepéldányokat, hiszen most van csak igazándiban módjuk arra, hogv a szegediekkel szivük szerint gorombáskodjanak, mikor nem kell tartaniok a gorombaságaik lelkes viszonzásától. Tévednek pedi^ az aíéie kaján olvasok, mert a temesváriak nem élnek vissza előnyös helyzetükkel. De azért; isten tudja, néha ugy tűnik föl, mintha a fölényükkel akarnának nekünk imponálni. Azzal, hegy többet tudnak, jobban értesültek. S való igaz, hogy ők mindent tudnak, amit a Jugoszláv Sajtóiroda révén tudni lehet. Mert a hivatali titok megsértése nélkül talán elárulhatjuk azt, hogv amit a szegedi lapok a Jugoszláv Sajtóiroda híreiből közölnek, az nem egyenesen magából a hírforrásból buzog. Azt •a temesvári lapok közvetítik Legtöbbet a proletárdiktatúráról tudnak temesvári laptársaink, talán azért, mert ezelőtt sohasem foglalkoztak vele, talán azért, mert Temesvárott a diktatúra még kezdeteiben sem érvényesült s végre azért talán, mert Temesvár még Szegednél is messzebbre esik Budapesttől, a tanácskormány székhelyétől, ugyanolyan messzire, mint a temesvári Jugoszláv Sajtóiroda. A jugoszláv hírforrás, nem tudjuk, milyen távoli csermelyekből és erecskékből táplálkozik, de aligha közvetlen budapesti tapasztalatokból. Budapesti, május 13-iki keletű újságból közöltük a kormány hivatalos jelentéseit és a Temesvári Újságnak ugyancsak május 13-iki száma ezeket az érdekes híreket irja: Kua Béla léghajón menekül. Bécs, .május 13. A J. iS. I. jelenti: Amint hírlik, a magyar szovjet kormány arra való tekintettel, hogy az antant csapatok Budapest előtt állanak s hogy segítség sehonnan sem várható, helyéről eltávozott. Kun Béla és társai állítólag léghajón elmenekültek. Kun Béla természetesen nem menekülhetett másképpen, mint léghajón. Mert ha jobbra szökik, ott vannak a románok, ha balra, ott találja a cseheket, szóval, osak utja vott: haránt irányban. Igen, de nálunk van a Temesvári Újság május 14-iki száma is s «bben a Jugoszláv sajtóiroda hire, ilyen Gim alatt: Magyarország földarabolása, K<un Béla kormánya „nyilatkozik". (A nyilatkozik szó idézőjelben, ami valószínűleg gúnyt jelent, bár az még bizonytalan.) Kun Béla kijelenti az ántónthoz intézett nyilatkozatban, hogy Magyarország a párisi döntés szerint oly iiosi marad, hogy gazdaságilag nem életképes. De hogyan és honnan nyilatkozik 14-én Kun Béla, ha 13 án elmsn&kült léghajón? A Jugoszláv sajtóiroda többi érdekes híréből csupán az alábbiakat közöljük: Közölték a öudapesn lakossággal Budapest megszabását. A budapesti kommunista kormány a budapesti lakossághoz kiáltványt intézett, amelyben közli a lakossággal, hogy a város megszállása küszöbön áll. Felhivja a lakosságot, hogy a csapatok bevonulása alkalmával nyugodtan viselkedjék, az utcákon csak reggel 7—9 és délben 12—2 kö zött szabad járni, de ezen időben is ősapán Írásbeli engedéllyel. A nap többi részében a forgalom szigorúan tüos. A román Kiraiy öudapssten. Bécsből jelentik, hosy a magyar szovjet-kormány lemondása folytán Budapest teljes megszállása immár befejezett tény. A N. F. Presse bécsi hiradása szerint a Budapestre bevonuló román csapatokat Ferdinánd román király vezette. _ -r> Samueiiy hadügyminiszter szöae&e. Bécsből jelentik: Sámuelly Tivadar a magyar szovjet-kormány katonaügyi népbiztosa megszökött a fővárosból és autón Bécs felé elakarta hagyni az országot. Samnelly azonban csak a Lajta melletti Brukig ért, miután ott az osztrák katonaság letartóztatta, illetve elfogta. Saumelly a kihallgatás során elmondta, hogy a magyar szovjet-kormány lemondott s ezért hagyta el az országot. Még csak ezt a. kérdést- kell fölvetnünk: Nem fáradságos munka a J. S. I. munkatársaié? Mindennap hireket kitalálni, ugy hiszszük, egy kicsit megerőltető lehet. A Tisza mái- nem árad. Emberek nézik, öregek, fiatalok és gyerekek. Mindegyiknek a szivét még minidig valami szokatlan félelem szállja meg. A viz félelme. Az öregek lassan, tempósan csóválgatják az ezüstös fejüket és azt mormolják a régi, rágott pipaszárcsutora mellett: —• Megbolondultak a högyek. Nem jó vége lösz ennek embörök. A gyerekek a töltés zöld pázsitos oldalán leovakodnak a viz szegélyéhez, amely alig egy méternyire áll ki a vizből és papiros csolnakokat eregetnek és egyhangú, kedvességgel éneklik: — Tisza vize vidd el. Tenger ne sülyeszd el . . . A Tisza pedig rohanva surran el a távoli partok között. Opálos színben csillog fölötte a napsugár. Itt ott szétforgácsolódott habok kergetik egymást és duzzad, dagad az árja orvul, feltartóztathatatlanul. A sok csendes szemlélő közül, azok közül, akik egy nap sem tudnak meglenni anélkül, hogy a legmagyarabb folyót meg ne látogassák, hiányzik valaki. Valaki, aki most a lelkével, méla, borongó tekintetével végigsimogatná, megcsókolgatná a haragos folyó haragosszőke vizét és azt mondaná: — Látod, igy szeretlek látni. Nagynak, hatalmasnak. I>» szeretlek ugy is, ha osak „vizecske" vagy. Nagyon szeretlek te drága, te hü magyar vizem. Nem mondja. Nem nézi a nagy vizet, a melyen most szabadon nem mozoghatnak még a vizenjáró emberek sem. Tömörkény Pista hiányzik a Tisza vize mellől. Nincsen, aki azzal a szemmel nézze, lássa a vizek surran ását, a fölötte lengő, ezüst csillogásu ködök tovatünését, öreg, kócos fűzfák vizbe sülyadt lombjának smaragd gömbökbe való verődését, amellyel ő nézte. Nincsen, aki ugy megírja ezt az időnként visszatérő, iatenkisérto, emberremetftető árvizveszedelmet, amelyet most a természet játéka megint a nyakunkra küldött. Nincsen. Hiszen alvajáró lólekkel kódorgónk & nagy viz partján, vérszegényen és nem érezzük ereinkben azt a hatalmas, ősi magyar erőt, amelyet most csak a Tisza szimbolizál előttünk. Békójót feszegeti a viz és félnek tőle a partján ődöngök, öregek, csillogó fejitek, betört férfiak, gyenge gyerekek . . . (kj.) 1 €> ÍJ * I I « % \I % ooo — Ötven fillér egy kifli. A háború során félig- tréfásan, félig komolyan sokszor kiáltottak fel az emberek, hogy úrikor ehetünk ismét jó ropogós sóskiflit. Enneik az óhajtásnak nemcsak az volt az értelme, hogy a sóskifli nem az utolsó élvezeti cikk a világon, hanem főképen az, hogy akkor bizonyosan már béke lesz, hiszen a háborúban el s^m lehetett képzelni, hogy sóstkifliket süssenek a közfogyasztás számára, amikor gyakran fekete kenyérre sem jutott. A sóskifli lassankint valóságos szimbóluma lett a békének. Népünnepélyek alkalmával a legjobb reklámok közé tartozott aa, hogy — kivételesen — sóskifliket lehetett akkor kapni. Ilyen nagy szelepre tett szert a boldog időkben szerény, négyfilléres sáskifli, amiből hatot-nyolcat is adtak husz fillérért. Most aztán végre piacra került a sóskifli, árulják már a Széchenyitéren, darabonkint ötven fülérért. Nem igy képzeltük a sóskifli visszatérését, sokkal roTelefon 808. VASS m ozs. Telefon 807. Szombaton és vasárnap Hét sláger ! Két sláger! prof. Nick Fantom detektivdráma 4 felvonásban Ezt megelőzi társadalmi dráma 3 felvonásban. Előadások kezdete szombaton 6 és 8 órakor. Vasárnap 2, fél 4, 5 fél 7 és 8 órakor. rr rr 11 n • * • • hogy a legjobb szivarkahilvelyek, levélpapírok és legszebb képes levelezőlapok csakis a MÉ 01 SPÉCI ALiTE hygienikus szivarkahiively főraktárában Szeged, Jókai-utca 11. sz. alatt kaphatók. 15—20. Eladás ugy nagyban, valamint kicsinyben. Francia-magyar szótárak Is kaphatók. # # # ^ 219