Délmagyarország, 1919. május (8. évfolyam, 99-122. szám)

1919-05-11 / 106. szám

Szeged, 1919. május 11. DÉLMAG Y AüöítóZAG 3 Felmondták a vendéglősök a kollektív szerződést. — A munkások panaszra mentek Betrix ezredeshez. — {Saját tudósítónktól.) A szegedi vendég­lősök, szállodások és kávésok tanácsa már­cius 29-én kollektív szerződést kötötit a ma­gyarországi szállodai, étenmi és kávéházi al­kalmazottak szetgedi csoportjával. A kollek­tív szerződés 35. pontja szerint a szerződést hat hónapra kötötték és a munkaadók most mégis {elmondták. A munkások természetesen nem nyugod­tak bele a szerződési egyoldalú felbontásába, hanem szombaton délután küldöttségileg 'fel­keresték Betrix ezredes városkormányzót, akinek a munkaadók eljárását elpanaszolták. A városkormányzó mindenikelőtt azt; a kér­dést intézte a küldöttséghez, hogy abbahagy­ták-e a munkát -emiatt. Amikor a küldöttség azt válaszolta, hogy nem a munka abbah gyásáival kívánja igazát megvédeni, az ez­redes a legszívélyesebb modorban megnyug­tatta a küldöttséget; és kérte őket, hogy ad­dig, amíg ő nem intézkedik, ne tegyenek to­vábbi lépést ebben az ügyben. Kijelentette, hogy- rövidesen intézkedni fog és máris magához rendelt hétfőre két munkaadót és két munkást, hogy a szerződésről tájékozó­dást szerezzen. A munkaadók ®em voltak tétlen, dél­előtt a polgármesternél jártak, akinek egy rendkívül hosszúságú memorandumot nyúj­tottak át annak bizonyítékául, hogy nekik van igazuk. A munka ad ók azzal is érveltek a pol­gármesternél', hogy a szerződést azért írták alá, mert terrorizálták őket. Ezzel szemben a munkások ara hivatkoznak, hogy a szerződés aláírásakor már nem volt direktórium és az egyezkedési tárgyalásokat éppen maga .a polgármester vezette. A pincérek ebben az ügyben még a következőket adják elő: Szabad egyezkdést kivannak a munka­adók, ami a pinlcériigynökségek életrekeltését vonja maga után, azokét az ügynökökét, akik a pincéreket tönkre tették azzal, hogv a köz­vetítési díj miatt, olyikat sokszor hetenként kugrasztottá'k állásából. A munkaadók rokal­ják, amit a pincérek keresnek és nem gondol­ják meg, hogy 2000 koronába kerül egy öl­töny fekete ruha, ami két-három hónap alatt a nagv strapában teljesen tönkremegy. Elfe­lejtik azt is, hogy a cipő is drága, meg a fe­hérnemü-mosást sem adják ingyen. Főként elfelejtik, azonban, hogy a közönség fizeti őket, hiszen, amikor a kollektív szerződés életbelépett, az ételek árát jóvali felemelték. Azt sem szabad elfelejteni, hogv ugyanakkor a szállodai szobák árát is felemelték. A ven­déglősök és kávésok viszont a következőket adják elő: A kollektív szerződés oly suilyos anyagi kötelezettséget rótt a vendéglősökre és kávé­sokra, hogy nem állott arányban bevételeik­kel. Az árak magasságát is a kollektív 'szerző­dés idézte elő. Most ezen a bajonl segíteni akar a szállodások, vendéglősök és kávésok testülete azáltal, hogv a kollektív szerződést felmondta ési az alkalmazottakkal más meg­egyezésre akar lépni. Mindenkinek a tisztes­séges megélhetést kívánja biztosítani, de a tu'iOn-tiili keresetet nem látja indokoltnak ak­kor, amikor az aránytalanság oly szembeöt­lő, .mint azt az alábbi kimutatás is bizonylt­ja. Igy például a Próféta vendéglőjében már­cius 30-ától április végéig egy felszolgáló ét­hordó, dacára a fennálló szesztilalomnak százalékokban 3000 koronát keresett a havi fizetésen, 300 koronán és a kosztján kívül, a •mi szintén' legalább 300—400 koronára tehe­teő, igyhát egy felszolgáló .pincér ez idő alatt 3700 koronát keresett. A főpincér még vagy 500—600 koronával többet. A Tisza szálloda éttenmi alkalmazottja- 31.38 koronát keresett 4 hét alatt, a főpincér 200 koronával többet. A Kass-ban az éttermi felszolgáló pincér kö­rülbelül ugyanannyit keresett, a főpincér 200 koronával többet, A Kovács-kávéházban fel­szolgáló pincérek szintén 2400 koronát keres­tek. A Tisza-kávéházban 7 pincér dolgozik, ezek mindgyiike 2400 koronát keresett étke­zéssel, úgyszintén a Kasshkávéház pitidére! étkezéssel 2400 koronát ikerestek, stb. A ven­déglősök és kávésok testülete havi fizetést akar megállapítani az alkalmazottainak és Pe­dig a kávéházi és éttermi felszolgáló pincé­reknek, ha nőtlen, ihavi 600 koronát és kosz­tot, ami legalább 400 koronának felel meg. Igv az összfizetés 1000 korona lesz. A nős^ pincér 750 korona havi fix és koszt. A főpin-' céreknek ezen felül bizonyos Százalékot a lel­tári felelősség vállalásáért. Ezen alapon ha­ladva az éttenmi ésl kávéházi árakat is le­szállítanák. cPárisi újságok. Páris elküldötte hozzánk fiait megint, de mi nem mehetünk Párisiha. Azelőtt fordítva volt a dodog, a vágyaink és álmaink tanyája volt a világ fővárosa a művészeink ésl gaz­dagjaink mind elzarándokoltak az Eiffel-to­rony alá, mint Heine a miilói Vénuszhoz. Most csak az újságok révén tudunk mr Korzó Mozi R.-T. Telefon: 1 Igazgató: 1 Telefon: 11-85. | VASS SÁNDOR. || 11-85. 151 Vasárnap A szezon szenzációja Schubert hallhatatlan dalmüve 4 felvonásban. Az ének betétet minden előadáson OCSKáY KORNÉL fogja énekelni. Előadások fél 5,6 és fél 8 órakor, vasárnap 3 fél 5, 6 és fél 8 órakor egyetmást arról, ami Párisban a világ szá­mára készül. Jönnek a párisi lapok, nem túl­ságosan sokan és nem valami gyorsan, de jönnek. A nagy lepedő, a Temps, a fürge és tarka Figaro, a szines Matin, a siirün lelenv:.­mott Journal des Debats politiques et litterai­res és ritkábban, a Jaurés lapja, a Humanité. Öreg íródták, először az irodalmat ke­resem, azután a színházat, és művészetet. Az iroda'Jom nem túlságosan szerepel ma a pá'-* risi lapokban, ugy látszik, a győzelem nem éppen kedvez a komoly múzsáknak, legalább egyelőre, amig Versaiilesben tanácskoznak a nagyok, hallgatnak és várnak a halhatatlanok. Anatole Francétól olvstam egy nyúlfarknyi irást a Jaurés lapjábabn, az is Fölhívás volt a munkásokhoz, tacitusi tömör és kemény, a Jaurés gyilkosának fölmen'tése alkalmából. A távolságokon át titokban, lelkileg, kezgt szorítottam a nagy mesterrel, akiről a háború folyamán rossz hírek is jöttek, de ma, látom, Anatole Francé ismét a régi, a bátor, az erős, aki: szolidáris a dologzókkal és szenvedőkkel, az az Anatole Francé megint, aki a Crain­quebil'et irta ós aki a nagy pör alkalmából lándzsát tört az üldözött igazság mellett. Ér­dekes, hogy a francia kritika figyelme ho­gyan fordul a most születő jugoszláv állam irodalma és művészete felé. Iván Mestrovc­rólj a valóban nagyszerű és merészen eredeti szerb szobrászról, a Koszovopoljei Parthenam Phidiasáróíl éppen olyan, sőt, ha lehet, na­gyobb elismeréssel írnak ma Párisban, mint ahogy, a római kiállítás alkalmából, Berlin­ben írtak a nagy háború előtt közvetlenül.. 4 Sálon kiállításának bírálatából erősen kiérzik, hogy egy győzelmes háború után vannak a párisiak. Csupa poilut magasztaló szobor és kép, tábornok portrék, diadalemlékek. Hogy milyenek. Istenem, Rodin: meghalt: és nem •minden században születik egy Rodin. A színházakban, ugy látszik, eljátszották már a háborús darabokat. Madame Sarab Bernhard a maiinéin ugyan még mindig egy Elzász tündére cimü miiben szerepei, de hát! a francia Jászai Mari nem akar felejteni még akkor se, amikor már nincs .mit nem felejteni. A revansot, azt alaposan visszaadták! Henry Bataille, ugy látszik, ma termékenyebb, mint valaha. Az egyik színházban most volt a be­mutatója Les Soeurs d'Amonr (A szerelem nővérei) cimü drámájának, amelyben arról van sző, hogy férfi és nő.szeretik egymásfi nagyon, de tisztán, minden érintés nélkül, innupti coniuges, ahogyan, a római költő mondja. Hogy megtisztulnak abban a bizo­nyos tisztító tüzbebn, amelyről a most hall­gató Bernstein beszélt, ezek a modern fran­cia dramatikusok! Egy másik darabját most olvasta föl Bataille a Comédie színházi coml­téje előtt. Remélem, elfogadták. A Port Saint Martinben még mindig a Cyra.no járja és a Théatre Sarah Bernhardban leg'öbbnyire az Aigfon. A szerzőjük már elpihent, örökre, de ők, szegény maradandó gyermekek, tovább játszatják .magukat. A jó öreg Arisztofánsz külömben a legnépszerűbb szerző ma Páris­ban, a modern világ Athénijében. A Lysistraíá­jából három szinház is él most, a nagy Riehe­pin kis fia. JacQues, i,s egy darabot belőle. Ami a politikát illeti, a premier Mairól rövid, de érdekes cikk ivan a Journal des De­batsiban. Arról szól, hogy a párisi munkás­ság mutassa meg a (berlini német kormány kiküldötteinek, hogy távol tudja tartani ma­gát a bolsevizmus túlkapásaitól. Mint a ju­goszláv sajtóiroda közleményeiből értesül­tünk, május 1-én sok járókelő megsebesült Párisban, de egyébként igen ünnepélyes és komoly chomage volt a munkásság világünnc­pén a világ fővárosában1. (j. gy.) • • • • hogy a legjobb szivarkahüvelyek, levélpapírok és legszebb képes levelezőlapok csakis a MÉDI SPÉCI 4LITE hygienikus szivarkahüvely főraktárában Szeged, Jókai-utca 11. sz. alatt kaphatók. TeSefon 15—20. Eladás ugy nagyban, valamint kicsinyben­Francia-magyar szótárak is kaphatók. * # # # 219

Next

/
Thumbnails
Contents