Délmagyarország, 1919. május (8. évfolyam, 99-122. szám)
1919-05-08 / 103. szám
Ara 30 fillér. Szerkesztősé 93 £6 £0, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szepkesalSaég iiidonja: 305. Szeged, I9IS> ELŐFIZETÉSI ARA : egéss évre 96 - K. negyedévre 24.téiévire , . 48 — K. epv hónapra 8.Egyes szám íia 30 fillér. K. K. I^bsí Vili. évfolyam IQ3 szám, K í a d 6 h I v a I a 11 SZEGED, KARASZ-SJTCA 9. szAn. A fciadéhivsiai lelefsiija: 305. Csütörtök, május 8. Qogyan segítsünk a munkanélküliségen? - Ankét a kereskedelmi és iparkamarában. <Saját tudósítónktól.) Munkaadók és munkások, a különféle kereskedelmi és ipari szakmák képviselői nagy számban gyűltek össze szerdán délután a polgármester meghívására a kereskedelmi és iparkamarában, hogy a munkanélküíség sokat vitatott, de sajnos, meg nem oldott problémáját, valahogy megoldják. Most Betrix ezredes francia városparancsnok kezdeményezésére jött össze az értekezlet. A városparancsnok a képvist* lőjét is elkiildötte, aki végighallgatta majd az ülés bezártáig a hosszura nyúlt vitát. Hogy a súlyos kérdést, amely a háborúba : szenvedett egész Lu'ópa nagy prciVé.nája. 'ogv.ir. fogják mego'dani Szegeden, az persze ez irtán az értekezlet után is kérdéses. De több íigyetemreméltó javaslatot tettek agy a munkások, mint a munkaadók részéről s az életrevaló indítványok gyors végrehajtása mindenesetre csökkentheti a veszedelmes mértékben elterjedt munkanélküliséget. A polgármester a munkanélküliség okairól. Négy órakor nyitotta meg az ülést dr. Somogyi Szilveszter polgármester. Betrix ezredes és a kereskedelmi és iparkamara kezel eiTiényezésére hivta össze — mondotta — az értekezletet' s kérte a városparancsnok jelenvolt képviselőjét, hogv az elhangzó kívánalmakat- tolmácsolja a városparancsno-k«á'. A munkanélküliség okai, szerinte, a következők: a szénhiány, amely a nagyobb üzemek föntartását teszi lehetetlenné, az anyaghiány, aminek oka a város elzártsága, végül idegeneknek a városban való összetör' tódéba. Előidézte ezt az utolsó okot szerinte az. hogy a Délvidékről sok embert elűztek árasukból s helyüket ott másokkal töltötték be. Kéri a megjelenteket, hogy olyan javaslatokkal álljanak elő. amelyekkel a munkariélkü íséget inkább holnap, mint holnapután orvosolhassák. A repülőtéri anyagok. Az - e-lső konkrét javaslatokat dr. ToneUi Sándor kereskedelmi és iparkamarai- titkár tette- Három kérdéssel állunk szembau — mondotta — mikor a munkanélküliséget akarjuk orvosolni. Az első az anyagszerzés, .a másik a munkaalkalomnak megteremtése s a harmadik a kereskedelem szabaddá tételének kérdés?. Az elsőre vonatkozólag, elmondja, hogy a városban katonai anyagok vannak, aantfv-'kr.t az ipa* fölhasználhatna. Ezeket az anya.g-o.kat azonban, bár az előző kormányok elrendelték, még máig seau leltározták, kivéve .az árkászoknál fölhalmozott többmilliós anyagkészletet'. A katonai repülőtélepen 20 millió értékű anyag volt és a telep a háború alatt 550 munkást foglalkoztatott. Még m-a is van 2—3 millió értékű gép- és anyag, de beállítottak a telepre 5—6 hivatalnokot, 25— 30 munkást, akik állítólag gépek javításával és bútorok készítésével foglalkoznak. A maga részéről szükségesnek itart-aná, hogy .az üzem szakértő vezetés alá kerüljön s hogy az összes katonai anyagot, ami csak nélkülözhető, a helyi ipar rendelkezésére bocsássák, mert a helyzet ma az, hogy az összehalniozott katonai anyag napról-napra: kevesebb lesz s végül fölemésztődik, anélkül, hogy segitett volna a munkanélküliségein. A munkaalkalmak teremtésére szükségesnek tartja az építkezések megkezdését s szerinte erre volna anyag a váro-sban. A téglagyárosok, ha ;apnának szenet, azonnal megkezdenék a kikubikolást. Végül a kereskedelmet szabaddá kell tenni. Meg kell adni az alkalmat az olcsóbb élelem beszerzésére. Honorálja a közélelmezési hivatal vezetőségének buzgalmát, de bizonyos, hogy a, magánkereskedői vállalkozás élelmessége jobban fel tudja kutatni a forrásokat. Javíttassanak a háztulajdonosod! Pálfy Dániel Tonelli javaslatait megszívlelni valóknak tartja, de ugy tudja, hogy a. repülőtéri anyagokból csak a bútoripar, illetőleg az asztalosság számára lehetne készleteket fölhasználni. Legtöbb a faanyag, másegyéb elkallódott, vagy már az első forradalom, vagy a kommunizmus alatt. 18—20 millióra rug ez a kár. Anyagot azért majd csak lőhet valahonnan szerezni, a fő hogy munkaalkalmakat (teremtsünk. Indítványozza, hogy a sajtó utján intézzenek fölhívást a háztulajdonosokhoz, hogy javítási munkálatok végeztetésével adjanak keresetet a munkanélküli éknek, mert ez legjobb orvosság u bolsevizmus ellen. (Helyeslés a munkaadók között.) Ismétli, lehet annyi anyagot szerezni, hogy dolgozhassunk. Különben is, ha valaki egy pár cipőt, vagy egy konyhaszéket megrendel, már segít valamit a munkanélküliségen. Dr. Somogyi Szilveszter: A házak tömeges javításával segíthetnénk a munkanélküliek egy részén, de kérdés, lenne-e foganatja a háztulajdonosokhoz intézett fölhívásnak. Építsünk magánházakat! Moskovitz Lajos: A körtöltésen kivül van egy telep 400 házparcella számára. Közel esik a téglagyár. Anyaghiánytól nem kell félni. Az építkezéstől ne tartson vissza az, hogy a várostól valamivel messzebbre eső telekről van szó, hogy ott majd ujabb kiadásai lennének -a közigazgatásnak. Dr. Somogyi polgármester: A kislakások építésével már sokszor foglalkoztunk, pénzhiány, anyaghiány miatt eddig még nem tudtuk a dolgot nyélbeütni. D-e most ne távoli tervezgetésekkel foglalkozzunk, hanem azzal, hogy a munkanélküliségen miképpen lehetne már holnap valahogy segíteni. Kötelező házjavltás. Otioray Károly azt indítványozza, hogy mivel a háztulajdonosok önként- aligha javíttatnának, tegyék hatóságilag kötelezővé a, megrongált házak tatarozását. Szerinte erre joga van a hatóságnak, mert végeredményben míaiden. tulajdon az — államé. (Derültség.) —- Kommunista, szólt közbe valaki. — Én? — kérdezte Ottovay s erre általános lett a derüiitfiég. — Dehogy is beszélek kommunista értelemben, folytatja a szónok, csak azt akarom mondani, hogy akinek vagyont adott a Mindenható, az köteles azt gondozni. Közegészségi, közbiztonsági tekintetből kell megkövetelni a házjavitást. Járjanak a hatóság megbízottai házról-házra s vegyék jegyzékbe a javítanivalókat; — Nem lehet! — Már hogyne lehetne! A javítanivalókat aztán végeztessék el a munkanélküliekkel. Meg kell még jegyeznie, hogy a munkásosztály megköveteli a magas béreket, de igen sokan vannak, akik a bérért nem dolgoznak. — Ugy van! — kiáltják egyik oldalról. — Nem áll! — kiáltják a munkások képviselői. A régi Munkásotthon. Ezután Körmendy Mátyás indítványozta, hogy a házigazdáknak tegyék lehetővé, h-ogy az alatt, mig egyes lakásokat javítanak, a lakókat a régi Munkásotthonba költöztessék. Benes János, a munkásság egyik képviselője kifejti, hogy a munkanélküliséget nem orvosolják azzal, ha az anyagokat az iparosoknak osztják ki, mert az iparosok elsősorban a maguk hasznára dolgoztatnak. Közvetlenül a munkanélküli proletárságot kell a kareseti alkalmakban részesíteni. Nagyobb üzemek kellenek. A repülőtéri anyagok feldolgozásával is legalább száz munkást lehetne foglalkoztatni. Ha a kisiparosoknak adják ki a ház javítási munkákat, akkor azok hónapokig el fogják húzni, munkásoknak munkát nem adnak s a munkanélküliség i.-inét megmarad. (Helyeslés a munkásság képviselői1 közt.) Körmendy indítványára azt mondja, hogy az csak a munkásság provokáJása. A régi Munkásotthont a vasutas-munkások foglalják el. Az tehát nem üres, de a helyiség köztudomás szerint családok betelepítésére különben sem alkalmas. Azft- ajánlja, hogy egyenesen a muinkanélkül való munkásságnak adjanak munkaalkalmakat. Szólt még arról, hogy a munkanélküliséget szaporítják a fölmondásokkal, a kollektív szerződések megszegésével. Mennyi a munkanélküli? Vértes Miksa szerint így minden előkészület nélkül, mikor azt sem lehet tudni, hogy az egyes szakmákban mennyi a munkanélküli, ttíejé?en hiábavaló a tárgyalás. Dr. Somogyi polgármester: A munkanélküliek száma körülbelül 6000. A városházán van róluk kimutatás, de ez a mostani megbeszélésnél fölösleges. Ferencsi szociálist apárfi titkár szerint a munkanélküliek száma nem 6000, hanem a 7500-nál is több. Pontos adatai most nincse nek arról, hogy szakmák szerint mennyi a