Délmagyarország, 1919. április (8. évfolyam, 73-97. szám)

1919-04-17 / 87. szám

Szeged, 1919. április 17. DÉIMAÍ1YAR0ESZAG veljiik. .' ' (Ne tétovázzunk, ne tervezzünk, ne vár­juk az isteni: segítséget, hanem cselekedjünk! Felhívom Szeged vezetőségét és lelkes embereit, hogy bennünket, az akarókat támo­gassanak és ha eddig a nyugat mögött szá­zadokra' 'lemaradtunk. induljunk kemény lép­tekkel az egész világoin most születő uj társa­dalmi rend fellé. Gergely Sándor. Családi házak építése Szegeden. — Birtokba veszik a katonaságnál Szege­den felszabadult sok milliót érő anyagot és megkezdik az építkezést. — (Saját tudósítónktól.) A Délmagyaror­szág részletesen, Ismertette azt, az országos keretekbe illeszkedő akciót, amelynek célja a nagymérvű llakásÍnségen való enyhítés mel­lett a munkanélküliség csökkentése. Termé­szetesen a tanácsköztársaság szocializáló néphiztossága magáévá tette a mnnikástele­pek építésének programját éfe igy Szegeden egyelőre ,500 lakóház megépítés ének terve rö­videsen meg fog valósulni. iMint ismeretes, az 500 lakóház .felépítésének költségét 18 millió koronára irányozták elő, amiből Sze­ged várost i6 millió korona terhelné, mig a líí millió koronát az állam adná. A lakóházak megépítésének ügye szerdán délelőtt ismét nagy lépéssel haladt előre. A városi mérnöki hivatalban a szegedi építé­szek, mérnökök, a katonai építési osztály ve­zetőjének bevonásával Polgár Péter városi tanácsnok elnöklete alatt értekezletet tartot­tak-. Az értekezleten Polgár a közmunkák végrehajtásán ak sorozat a meg állapi tásáuál ifigyeimébe ajánlotta a. megjelenteknek a vá­ros rendkívül súlyos anyagi helyzetét. Sze­rinte a munkálatok sürgősségénél ezt feltét­lenül elsősorban kell figyelembe venni. Az ér­tekezlet a közmunkák között a lakásépítkezé­sek haladéktalan megkezdését mondotta iki sürgősnek. Czigler Arnold a; katonai építési osztály vezetője a pénzügyi kérdésekkel szem­ében a. muukásviszonyok rendezését fomlósabb­nak jelenítette ki. Azokat haladéktalanul ren­dezni kell. Erre vonatkozólag Ottovay István építész egy javaslatot terjesztett elő, amely­hez \Berzámzey ás Biró főmérnökök, Ligeti és Tóbiás épitósizek, Fenyő és Winkler mér­nökök hosszasabban szóltak hozzá. Sebestyén építész szerint az építési akciót a; jelenlegi súlyos viszonyok között is meg kell indítani. Aiz 500 lakásos telep megépítését a mostani körülmények között önámitásnak tartja ós ezért ajánlja, hogy azokból az anyagokból:, a melyekkel Szegted területén rendelkezünk, hozzá ikeli látni az építkezésekhez és meg kell épiieni azt, amit lehet. Javasólja, hogy a iha­tóság hagyjon fel az improduktív munkával és minden munkaerőt, anyagot állítson be a kerti, jellegű családi lakóházak megépítésé­nek munkájába. Az állam pénzügyi támoga­tására a fénforgó körülmények között lehetet­len számítani, igy tehát a katonaság részére rég feleslegessé vált sok milliót érő nyers­anyagot, mint állami hozzájárulást kell te­kinteni, birtokba kell venni és a lakások megépítését el kell kezdeni. Az értekezlet Sebestyén, építész javaslatát további tárgyalás alapjául elfogadta és igy remélhető, hogy az építkezések és munkaal­kalmak rég vajúdó kérdése végre megoldó­dik. Reök toán lemondott a Mérnökegylet elnöki tisztéről. — A lemondást, amelyet politikai vita előzött meg. elfogadták. — (Saját tudósítónktól.) A Szegedi Mérnök Egylet elnöksége az egyesület tagijait gyűlési­re hivta meg a ©apókban a célból, hogv az alelnöki és négy választmányi tag tisztségét választás utján 'betöltsék. A gyűlést Reök Iván, az egyesület elnöke nyitotta meg. A ta­gok szép számban jelenitek meg, különösen az államvasuti mérnökök. Megnyitóv beszédében Reök' a mérnökegyesület működésének vázo­lásával kapcsolatban kitért a 'Magyarorszá­gon megindult politikai átalakulásra. Azt akarta bebizonyítani, hogy a mérnökök az uj, proletár szellemben való berendezkedések ke­retében nem találhatják meg kellőkén az el­helyezkedésüket és érvényesülé süliét. Az el­nök kijelentései hangos ellenvéleményeket váltottak ki a jelenlevőkből. A titkári és pénz­t'ári jelentések után a választásokat ejtették 'meg. Az aléltnaki állásra Cscpteghy Ferenc mérnököt, a szegedi üzfetvezetőség uj üzletve­zetőjét választották meg. Betöltést nyert a négy választmányi tisztség is. A választás eredményének kihirdetése után .az elnöki megnyitóban elhangzott kij£> 'emtésekire. Weil Lajos .reflektált. 'Kritika tár­gyává tette az elnök magatartását1. Meg nem engedhető, mondta, hogy a mérnökegyesület élmüki székéből; akár a jelen súlyos és nagy megrázkódtatásokkal járó, álcár 'békésebb helyzetben politikai kijelentéseket legyenek, az egyesületi tagjainak politikai véleményét befolyásolják. Az egyeseiét áiapszabál&a ki­zár mindén politizálást és igy visszautasítja az elnök kijelentéseit. Weil mérnök szavai nyomán az, egyesü­let tagjai között újbóli.nagy zaj keletkezett, mire Reök Iván kért újból szót. Kijelentette, hogy a személye ellen miegnyiilli^ánuló bizal­matlanság következtében] tdőszerütiek tartja, hogy. azt az elhatározását, amellyel már ré­gebb idő óta foglalkozik, most megvalósítsa, az elnöki állásról lemond. A lemondást az egyesület tagjai tudomá­sul vették és az enlöki tisztség betöltéséig dr. Tkierring Oszkár felsőipaniskolai igazgatót kérték ifef az elnöki ügyek továbbvitelére. Villányi műszáki tanácsos indítványára kimondotta az egyesület, hűjgy ,a-z alkalmazott mérnökök országos szövetsége megalakítása erdekében1 sürgős akciót indít. Az uj szövet­ség megalakulását Szegeden fogják szervezni: és a gyűlést is itt fogják megtartani. HIREK 000 — Károlyi Lajos — képzőművészeti nép­biztos. Károlyi Lajost, a nagy szegedi művészt a magyarországi képzőművészeti ügyek nép­biztosává nevezték ki Budapesten. A mi ki­válóan értékes tehetségű föklink megbízatása bizonyára őszinte örömet és elégtételt okoz mindazoknak, akik ennek a nemes lelkű, tiszta, életű és komoly müvésizetü valódi em­bernek régóta tisztelői és nagyrabeosülői, Károlyi Lajos valóságos remetéje volt ,a mű­vészetnek, akit rendületlen meggyőződései és iutranzigems elvei miatt eddig méltatlanul mellőztek és félreértettek. Károlyi Lajos, aki annak idején Tolsztojjal szemben is • érvé­nyesítette igazát, a legmegfelelőbb ember ma a legméltóbb helyen. Egyúttal azzal is meg­bízták a magyar kultura mai irányitói Ká­rolyi Laj.ost, hogy Szent Endrén ós Budapes­ten müvóífziskalát létesítsen ós egyben az egész magyar képzőmű veszet szellemi irányí­tását'is ő fogja intézni [Magyarországon. — Változások a szegedi igazságügyi karban. A szellemi munkások szakszervezeté­inek szerdán délutáni ülésén a szakszervezet budapesti kiküldöttei, akiket á franciák a ha­tárzár első íiapian még bebocsátottak Sze­gedre, beszámoltak fővárosi utjuk eredmé­nyéről és bemutatták a Szegedre szóló uj igazságügyi kinevezéseket. Tálblavezető lett — ez/ia táblaelWölk uj titullusa — Péehy Aurél, törvényszéki vezető Mecsér József, járásbiró-i sági vezető Sáfár László, főálilaimitgyész fíu-l bay Lász'ó dr., vezetíőállamügyész dr. Déttrel Páll. 'Referáltak a kiküldöttek Rónai Zoltán\ igazságügyi' népbiztos két érdekes nyitaítkozá­táróill is. Az égyik szerint, a bírák és ügyészek létszámát csökkentik nyugdirigényjogosult­súg megállapításával, vagv niás szel lem,i mun­kakörbe való áthelyezéssdl, a szegedi bírák és ügyészeik! azonban különleges helyzete; élvez nieik az dbirálásnáli arra való tekintettel, hogy itt indították meg az országossá vált mozgaílK matí ,a bí rák és ügyészek szocialista alapon valló szervezésére. A másik nyilatkozat sze­rint az ügyvédi, privilégium megszűnt, 1 az ügyvédség szabad foglalkozás, de miivel tul­produkció volt, vailósziiniilleg numerus clausust állítanak föl. A pályájukat vesztett ügyvéde­ket szélllemi munkáknál helyezik el. azok szá­mára pedig, akik fizikai munkával akarják ke­nyerüket megkeresni, erre képesítő kurzuso­kat nyitnak. A szegedi szakszervezet elnöke küllömlegeis rrfegbizaitást fog kapni a központ* ban. — Nem zárják el az ujszegedi hidat. Szerdán az a hír terjedt el a városban, hogy az ujszegedi szerb katonai parancsnokság új­ból elrendelte a közúti híd. elzárását. A szer­bek intézkedését azzal magyarázták, ljogy a szegedi közönség a hid megnyitása óta nagy pusztítást végzett az ujszegedi parkban. Szó esett arról is, hogy a hid zárlat feloldása az­zal a következménnyel járt, hogy az njsze­gediiek elől a. város laikossága. elvásárolt min­den élelmiszert, még pedig ugy, hogy verse­nyeztek az árak fel verésében. A bar valódi­sága felől érdeklődtünk dr. Szakáll József fő­kapitány elvtársnál, aki. kijelentette, hogy a hid elzárásáról nincs tudomása. A híreszte­lésből egyelőre cóak az ,felel meg a valóság­nak, hogy a szeribek rendszabályokat léptet­tek életbe az ujszegedi fák ós virágok rongá­lása és az árak mesterséges felhajtása ellen. — Meghosszabbítják a zárórát este tízig és enyhítik a szesztilalmat. A vendéglősök és ávésők güldöttségben jártasa Betrix ezre­des francia parancsnoknál s arra kérték, liosz­szaibbitsa meg a zárórát Olyképpen, hogy a mostam 9 órai helyet,t este 11 óra legyein a érdekébe áll szivarkapapirokat, szivarkahiivelyeket a Hfiníl A fi tinPIÍ MÉD1 SPÉCIALITE hygienikus szivarkahüvely főrak­1111111111 llU I l - 11 tárában vásárolni. 218 Szeged, Jókai-utca 11. szám. Telefon 15-20, Eladás ugy nagyban, valamint kicsinyben,

Next

/
Thumbnails
Contents