Délmagyarország, 1919. április (8. évfolyam, 73-97. szám)

1919-04-17 / 87. szám

0 Ara 30 fillér. DELMAGYARORSZAG Sicrkeiilistgí sztroen, MARASZ-ÜICA szAm. A aí.cckesj'íiísní'ft íi?lt»íi(»rt(«! 305. ELŐFIZETÉSI A«A: teess évre 96— K. negyedévre 24.- - . félém . , 48 — K. epv hónapra K. Egyes szám ára 30 fillér. K H a dóbiv at a 1: sífeoeo, MA^A.-ÍZ-UTCA «Í. A telgtanja: 305. Szeged, E9Í9. VIII. évfolyam, 87. szám. Csütörtök, április S7. De Lobii tábornok Szegeden. - A kormányzóbiztos és a polgármester tárgyalása a tábornokkal a város ügyeiről. — (Saját tudósítónktól.) Dr. Dettre János kormányzóbiztos és d<r. Somogyi Szilveszter polgármester szerdán délután -nagyfontosságú tárgyalást folytatott de Lobii tábornokkal, a Magyarországot megszálló francia haderők parancsnokával. De Lobii tábornok szerdán délelőtt 10 órakor küllőn vonaton érkezett Temesvár fe­lől Szegedre. Az állomáson ünniefpélyes fogad­tatásban részesítették. Az állomás előtti térre francia csapatok, gyalogosok és lovasok ver 1 nuiltak föl' és •négyszöget' formálva várták a tábornok érkezését. Megjelent: Charpier tá­bornok, Betrix ezredes, Bobelet ezredes, Ma­landrin alezredes és majdnem teljes számmal ti francia tisztikar. A városi részéről dr. Dettre János kormánybiztos, dr. Somogyi Szilvesz­ter polgármester és Tabódy Zsolt, a népőr­ség parancsnoka voltak ott a fogadtatásom. De Lobii tábornokot a vonat megérkezése utáni m fogadására meg^ejjemtlak üdvözölitek. Majd szemlét Oairtott a tábornok a csapatok fölött. Ezután autóba ült s a városba hajta­tott. Az autó előtt és után 1-civas katonák lép­tettek. De Lobiii tábornok a Tisza-szállóba fii szállt meg, ahol •tiszteletére ti tisztikar este lakomát rendezett. Szegeden tartózkodása valószínűleg néhány napig tart s ez alatt szemlét tarts a városban és a környéken elhe­lyezett csapatok fölött. Délután; négy ójra'kor fogadta a tábornok dr. Dettre János koritniányzólbiztost és dr. So­mogyi Szilveszter polgármestert. akiilkkef hosszasan tárgyalt. \ • A város élelmezésének megkönnyítése. A kormányzóbiztos és a polgármester kérésünkre elmondották, hogy politikai és a várost érdeklő egyélb kérdésekről volt szó, A magyar közigazgatás megmarad. A város élelmezésének megkönnyítésére külön­vonatot bocsájtanak egy Belgrádba menő bi­zottság rendelkezésére. Öt millió korona ér­tékű élelmiszert fognak ugyanis a lakosság ré­szére egy régebbi terv szerint beszerezi}} s az élelmiszereit adandó pénzt Belgrádban le fogják bélyegeztetni. Újszeged visszacsatolása. A polgármester a szegedieknek egy .na­gyon 'szívükön fekvő kívánságát tolmácsolta a tábornok ellőtt, miikor arra kérte, hogy csa­tolják vissza Újszegedet Szegedhez, szüntes­sék meg az ottani községi elöljáróságot és ál­lítsák helyre a régi állapotot. Ezt a kérésit nneg is .indokolta a polgármester, bár termé­szetesen nem sorolhatta éli mindazokat az okokat, amelyeket minden szegedi ismer és olyan lényegeseknek tart. A tábornok azt válaszolta, hogy a kérel­met foglalják memorandumba s majd illeté­kes helyen ellbirállják az ügyet. Az utazást nem lehet meg­könnyíteni A szegediek már is fájdalmasan érzik, hogy úgyszólván az egész országtól el van­nak zárva, A megszállási vonalon bui, a hiva­talosan Budapestitől: függő területinek nevezett országrészbe nem lehet utazni, de a hozzánk legközelebb eső szerb megszállási területre is nagyon nehéz az utazás, mert. a szerbek útle­velet követelnek s mert a vonatjárás is nehéz­kes. A k'oirmányzóbiztos és a polgármester arra kérteik a tábornokot, hogy Budapest és Hódmezővásárhely teíé kivételes esetekben, a város általi igazolt egyéneknek engedjék mag! az utazást. A tábornok erre azt az udvarias, de ha­tározott választ adta, hogy sajnálja, de a hely­! zeten nem változtathat, mert hadiállapot van. A naturalista drámáról. — A Remény előadóm, alhplmából. —• Irta: Juhász Gyula. A imoderji dráma forradalma a múlt szá­zad kilencvenes éviedben kezdődött. Ami a színpadon kirobbant, az már régen és mélyen élt az irodalomban. Zola már a nyolcvanas években diadalra vitte a román, expéri men­ta,! 1, a naturalista regényt. Tulajdonképpen Zoiáék, a Goneourtok is, Dandet is, azt, csi­nálták meg formásán és hogy ugy mondjam, népszerűen (Zolából /csakhamar ponyva lett), amit alaktalanabbal, de gyökeresebben a nagy oroszok főleg a szent (Dosztojevszkij kezdettek: egy uj lélek, egy uj szellem, egy uj hit .kialakítását, ezt szolgálta, tartalom és forma, keleten és nyugaton. A korhadt oszlo­pokat döngették és döntögették és azokat a pilléreket, amelyeken a francia polgári re­gény é'S dráma nyugodott, kényelmesen és tetszetősein, Dumastől lOhnetig, hogy egy csil­logó zsenit és egy semmitmondó tehetséget említsünk. A francia polgári regény ós dráma a francia romantika reakciója volt, de alapjár iban és lényegében egy húron pendülő vele. Úgynevezett fontos társadalmi kérdéseket pertraktált ez a Mreailiista fél romantikus ál­irodaloin, borzasztóan fontos kérdéseket. Le­lhet-e és szabad-e elválni ós szabad-e hűtlensé­get elkövetni, lehet-e megölni a csábitót, sza­bad-e szegény ifjúnak gazdag leányt szeretni, szabad-e nem párbajozni, ilyen- véresen komoly és fontos és rettenetes nagy problémák vol­tak azok, amelyek a Sedan utáni francia szín­padról és regényből világgá indultak és Sar­ceytő'l Porzsoltig a kritikát foglalkoztatták. VÜeuxjeude milyen nehéz volt ezt az öreg •játékot kiszorítani a világot jelentő desz­kákról! IA kilencvenes években északról — uj levegő áradt a kulisszák .közé, ez az északi levegő is Keletről áramlott tulajdonképpen. Ibsen adott uj lendületet az uj drámá­nak, Ibsen, a haldokló polgárság élő lelkiis­merete. Az ő java müvei mementók, lélek­harangok, amelyek egy egész ikor, egy egész világ válságát hirdetik. Az uj rend, az uj tö­meg földalatti moraja dübörög föl a. kilenc­venes évek süllyesztőiből, az Ibsen nyomán ébredt naturalista dráma ennek az uj rend­nek kaotikus alakulását próbálja megformál­ni, ennek az uj világnak kópét, igyekszik tük­rözni, a. támadó uj hitnek törekszik — a •szín­padról. a legmesszebb hangzó dobogóról — hangot adui. Mint mindig, előbb jönnek az uj irók és költők, azután emelkedik az uj szín­pad. Ibsen maga, a magányos ős, sokáig hon­talanul és értetlenül bolyong. A francia Henry Becque, a német Wedekind sokáig nem juthat, szóhoz. A párisi Theatre llbre, a ber­lini Freie Bühne, szerény eszközökkel és mé­retek között, lesznek végre, sok harc és gond után, az uj színpadi — drámai és színészi — forradalom első csataterei. iMajd jönnek az első ütközetek, az első kudarcok- és diadalok. Jön a fiatál iBauptrnann sziléziai, takácsaival, szegény kis Haunelejéveh jön az ifjú Halbe a merész Ifjúsággal, a franciáknál Becque után a szintén bátor és erős ,Mirbe.au, Porto Rliche, az olaszoknál Vergaj üraeeo, Rovott a, az oroszoknál Csehov és Qorkij, jönnek a nyomordrámák, a miliődrámák, az Armelen­testil, etto .Bráhm megteretrnti Berlinben a Deutsches Theatert, ma,kl a .Lessing Tliea­tert, amely végre állandó otthont ad Ibsen­nek, akit klasszikussá avat és Hanptuiaainak, aki még ma is reménység és ígéret, egy nagy költői géniusz — germán és keresztény — örök fiatalságával és szépségeivel. Hozzánk, magyarokhoz egy kissé meg­késve érnek emennek az irodalmi és színházi, golfáramna.k hulláim verései, a század elején néhány fiatal rajongó — ma meglett és érett irók, művészek — megalapítja a Tháliát, az első modem magyar színpadot, amely nem akar üzlet lenni, de művészet, az is marad mindaddig, amíg karba ta latinnal {jé. nem csu­katják. Akkor már Reinhardt mester bűvé­szete csinál. látványosságot Shakspereből Berlinben és kapcsolt részein (például a Li­pótvárosban) és a szinház'i forradalomból kezdett mindenütt kompromisszurn lenni. Hieyermanns halászd rámája, a (Remény, amely a hollandus író legjobb, többi müvei közül magasan kiemelkedő alkotása, annak a

Next

/
Thumbnails
Contents