Délmagyarország, 1919. április (8. évfolyam, 73-97. szám)

1919-04-17 / 87. szám

0 Ara 30 fillér. DELMAGYARORSZAG Sicrkeiilistgí sztroen, MARASZ-ÜICA szAm. A aí.cckesj'íiísní'ft íi?lt»íi(»rt(«! 305. ELŐFIZETÉSI A«A: teess évre 96— K. negyedévre 24.- - . félém . , 48 — K. epv hónapra K. Egyes szám ára 30 fillér. K H a dóbiv at a 1: sífeoeo, MA^A.-ÍZ-UTCA «Í. A telgtanja: 305. Szeged, E9Í9. VIII. évfolyam, 87. szám. Csütörtök, április S7. De Lobii tábornok Szegeden. - A kormányzóbiztos és a polgármester tárgyalása a tábornokkal a város ügyeiről. — (Saját tudósítónktól.) Dr. Dettre János kormányzóbiztos és d<r. Somogyi Szilveszter polgármester szerdán délután -nagyfontosságú tárgyalást folytatott de Lobii tábornokkal, a Magyarországot megszálló francia haderők parancsnokával. De Lobii tábornok szerdán délelőtt 10 órakor küllőn vonaton érkezett Temesvár felől Szegedre. Az állomáson ünniefpélyes fogadtatásban részesítették. Az állomás előtti térre francia csapatok, gyalogosok és lovasok ver 1 nuiltak föl' és •négyszöget' formálva várták a tábornok érkezését. Megjelent: Charpier tábornok, Betrix ezredes, Bobelet ezredes, Malandrin alezredes és majdnem teljes számmal ti francia tisztikar. A városi részéről dr. Dettre János kormánybiztos, dr. Somogyi Szilveszter polgármester és Tabódy Zsolt, a népőrség parancsnoka voltak ott a fogadtatásom. De Lobii tábornokot a vonat megérkezése utáni m fogadására meg^ejjemtlak üdvözölitek. Majd szemlét Oairtott a tábornok a csapatok fölött. Ezután autóba ült s a városba hajtatott. Az autó előtt és után 1-civas katonák léptettek. De Lobiii tábornok a Tisza-szállóba fii szállt meg, ahol •tiszteletére ti tisztikar este lakomát rendezett. Szegeden tartózkodása valószínűleg néhány napig tart s ez alatt szemlét tarts a városban és a környéken elhelyezett csapatok fölött. Délután; négy ójra'kor fogadta a tábornok dr. Dettre János koritniányzólbiztost és dr. Somogyi Szilveszter polgármestert. akiilkkef hosszasan tárgyalt. \ • A város élelmezésének megkönnyítése. A kormányzóbiztos és a polgármester kérésünkre elmondották, hogy politikai és a várost érdeklő egyélb kérdésekről volt szó, A magyar közigazgatás megmarad. A város élelmezésének megkönnyítésére különvonatot bocsájtanak egy Belgrádba menő bizottság rendelkezésére. Öt millió korona értékű élelmiszert fognak ugyanis a lakosság részére egy régebbi terv szerint beszerezi}} s az élelmiszereit adandó pénzt Belgrádban le fogják bélyegeztetni. Újszeged visszacsatolása. A polgármester a szegedieknek egy .nagyon 'szívükön fekvő kívánságát tolmácsolta a tábornok ellőtt, miikor arra kérte, hogy csatolják vissza Újszegedet Szegedhez, szüntessék meg az ottani községi elöljáróságot és állítsák helyre a régi állapotot. Ezt a kérésit nneg is .indokolta a polgármester, bár természetesen nem sorolhatta éli mindazokat az okokat, amelyeket minden szegedi ismer és olyan lényegeseknek tart. A tábornok azt válaszolta, hogy a kérelmet foglalják memorandumba s majd illetékes helyen ellbirállják az ügyet. Az utazást nem lehet megkönnyíteni A szegediek már is fájdalmasan érzik, hogy úgyszólván az egész országtól el vannak zárva, A megszállási vonalon bui, a hivatalosan Budapestitől: függő területinek nevezett országrészbe nem lehet utazni, de a hozzánk legközelebb eső szerb megszállási területre is nagyon nehéz az utazás, mert. a szerbek útlevelet követelnek s mert a vonatjárás is nehézkes. A k'oirmányzóbiztos és a polgármester arra kérteik a tábornokot, hogy Budapest és Hódmezővásárhely teíé kivételes esetekben, a város általi igazolt egyéneknek engedjék mag! az utazást. A tábornok erre azt az udvarias, de határozott választ adta, hogy sajnálja, de a hely! zeten nem változtathat, mert hadiállapot van. A naturalista drámáról. — A Remény előadóm, alhplmából. —• Irta: Juhász Gyula. A imoderji dráma forradalma a múlt század kilencvenes éviedben kezdődött. Ami a színpadon kirobbant, az már régen és mélyen élt az irodalomban. Zola már a nyolcvanas években diadalra vitte a román, expéri menta,! 1, a naturalista regényt. Tulajdonképpen Zoiáék, a Goneourtok is, Dandet is, azt, csinálták meg formásán és hogy ugy mondjam, népszerűen (Zolából /csakhamar ponyva lett), amit alaktalanabbal, de gyökeresebben a nagy oroszok főleg a szent (Dosztojevszkij kezdettek: egy uj lélek, egy uj szellem, egy uj hit .kialakítását, ezt szolgálta, tartalom és forma, keleten és nyugaton. A korhadt oszlopokat döngették és döntögették és azokat a pilléreket, amelyeken a francia polgári regény é'S dráma nyugodott, kényelmesen és tetszetősein, Dumastől lOhnetig, hogy egy csillogó zsenit és egy semmitmondó tehetséget említsünk. A francia polgári regény ós dráma a francia romantika reakciója volt, de alapjár iban és lényegében egy húron pendülő vele. Úgynevezett fontos társadalmi kérdéseket pertraktált ez a Mreailiista fél romantikus álirodaloin, borzasztóan fontos kérdéseket. Lelhet-e és szabad-e elválni ós szabad-e hűtlenséget elkövetni, lehet-e megölni a csábitót, szabad-e szegény ifjúnak gazdag leányt szeretni, szabad-e nem párbajozni, ilyen- véresen komoly és fontos és rettenetes nagy problémák voltak azok, amelyek a Sedan utáni francia színpadról és regényből világgá indultak és Sarceytő'l Porzsoltig a kritikát foglalkoztatták. VÜeuxjeude milyen nehéz volt ezt az öreg •játékot kiszorítani a világot jelentő deszkákról! IA kilencvenes években északról — uj levegő áradt a kulisszák .közé, ez az északi levegő is Keletről áramlott tulajdonképpen. Ibsen adott uj lendületet az uj drámának, Ibsen, a haldokló polgárság élő lelkiismerete. Az ő java müvei mementók, lélekharangok, amelyek egy egész ikor, egy egész világ válságát hirdetik. Az uj rend, az uj tömeg földalatti moraja dübörög föl a. kilencvenes évek süllyesztőiből, az Ibsen nyomán ébredt naturalista dráma ennek az uj rendnek kaotikus alakulását próbálja megformálni, ennek az uj világnak kópét, igyekszik tükrözni, a. támadó uj hitnek törekszik — a •színpadról. a legmesszebb hangzó dobogóról — hangot adui. Mint mindig, előbb jönnek az uj irók és költők, azután emelkedik az uj színpad. Ibsen maga, a magányos ős, sokáig hontalanul és értetlenül bolyong. A francia Henry Becque, a német Wedekind sokáig nem juthat, szóhoz. A párisi Theatre llbre, a berlini Freie Bühne, szerény eszközökkel és méretek között, lesznek végre, sok harc és gond után, az uj színpadi — drámai és színészi — forradalom első csataterei. iMajd jönnek az első ütközetek, az első kudarcok- és diadalok. Jön a fiatál iBauptrnann sziléziai, takácsaival, szegény kis Haunelejéveh jön az ifjú Halbe a merész Ifjúsággal, a franciáknál Becque után a szintén bátor és erős ,Mirbe.au, Porto Rliche, az olaszoknál Vergaj üraeeo, Rovott a, az oroszoknál Csehov és Qorkij, jönnek a nyomordrámák, a miliődrámák, az Armelentestil, etto .Bráhm megteretrnti Berlinben a Deutsches Theatert, ma,kl a .Lessing Tlieatert, amely végre állandó otthont ad Ibsennek, akit klasszikussá avat és Hanptuiaainak, aki még ma is reménység és ígéret, egy nagy költői géniusz — germán és keresztény — örök fiatalságával és szépségeivel. Hozzánk, magyarokhoz egy kissé megkésve érnek emennek az irodalmi és színházi, golfáramna.k hulláim verései, a század elején néhány fiatal rajongó — ma meglett és érett irók, művészek — megalapítja a Tháliát, az első modem magyar színpadot, amely nem akar üzlet lenni, de művészet, az is marad mindaddig, amíg karba ta latinnal {jé. nem csukatják. Akkor már Reinhardt mester bűvészete csinál. látványosságot Shakspereből Berlinben és kapcsolt részein (például a Lipótvárosban) és a szinház'i forradalomból kezdett mindenütt kompromisszurn lenni. Hieyermanns halászd rámája, a (Remény, amely a hollandus író legjobb, többi müvei közül magasan kiemelkedő alkotása, annak a