Délmagyarország, 1919. április (8. évfolyam, 73-97. szám)

1919-04-03 / 75. szám

2 DULMiAGY AH OSSZ A 0 •Szeged, 1919. április 3. Osztályharc és forradalom Oroszországban. Irta: Bucharin Nikoláj. Fordította: Szamuely Tibor. Igy az első ideiglenes koinány a fekete huligán-kadet dumabizottság soraibál alakult meg. A Tanács intézőbizottsága szintén a kormányban való részvéte! ellen, foglalt állást és csak Kerenszki, a „fegyelem hive" szegte meg ismételten saját kollégái rendelkezését, hogy igy előkészítse magának a hatalomhoz vezető utat. (Ez az sz. r. vett részt legelőször a dumában pártjának szemrehányó határozatai ellenére). Ilyenformán a kabinet csaknem teljesen a modern finánctőkés burzsoázia szervezete volt. Gucskov Alexander Ivanovics, az oktrobisták vezére, a moszkvai kereskedők képviselője, s mint ő magát nevezte „katona, •polgári ruhában", aki a moszkvai lázadás idején Dubaszov tengernagy segítségére a miliciát szervezte, aki munkásokat lövetett agyon, Miljukov Pável iNikolajevics. a népszabadság pártjának vezére, az orosz imperializmus elméleti képviselője, a „kis 'nemzetiségek felszabadításának" szószával leöntött nemzetközi rablás hive, az angol tőke hü szolgája és rabja, ravasz, nemtelen, s aki az alávalósághoz erős akarattal és tanári alakoskodással ragaszkodik, — Konovalov A. I.. a legnagyobb gyáros és tőzsdespekuláns, a vár lalkozók szervezeteinek tizenhárompróbás képviselője — Terescsenkó ur, a cukorszindikátus vezére, ép oly jelentős alakjai a forradalmi" kormánynak, mint Lvov herceg, a íölvilágosult nagybirtokos mágnások képviselője. Velük egy sorban helyezkedtek el Nekraszov, Godnyev, a másik Lvov és a már említett Kerenszki polgártárs. Bármily gyáva is volt a kispolgári szocializmus taktikája, mely akkor a pétervári proletariátus szervezője, vezetője volt, a hatalmat nem lehetett a kiegyezés alapján felépíteni. tudniillik nem lehetett megszüntetni a munkásosztály és kispolgárság tényleges hatalmát. Az ideiglenes kormány kivétel nélkül burzsoákból állott. De mint valami disz állott velük egy sorban a munkások (később még a katonák) követeinek intézőbizottsága is. Pétervár uralkodott Oroszország fölött, a munkások és katonák ura kodtak Pétervár fölött. Ilyen módon a pétervári munkások és katonák hatalmi szerve, az ideiglenes kormány diszével együtt, egész Oroszország központi •hatalma lett. Az a tény, hogy a hatalomnak két központja volt, megszüntette a társadalmi ellentéteket egyrészről a jog birtokában levő burzsoázia és nagybirtokosok,, másrészről a kispolgárság, a parasztság s a proletariátus között. A Tanács-elfogadta azt a formulát, hogy a kormányt .,annyi,ra-amennyíre" támogatni fogja: ^amennyire a Tanáccsal egyetértőleg a forradalom vívmányainak megszilárdítására s a vívmányok kiszélesítésére fog törekedni". A megalkuvó taktikát szilárd alapokra fektették le. Az ideiglenes kormány első tényének a demokratikus köztársaság kikiáltásának keilett volna lennie. De a demokrata köztársaság kikiáltása - a muJttul egyszerstmndenkörra való Szakítást jelentett volna. Hát lehet-e „ren des embernek" a „történelmi hagyományokkal" „őrülten és 'esztelenül" szakítani? Nem jobb-e, ha védőbástyát emelnek a „felébresztett csönd" ellen? Belenyugodhatnak-e a „fanatikusok" és az „anarchia" a „monarchia" mérsékelt alkotmányába? . . . Teljes erővei jelentkeztek itt az ellentétek az imperialista burzsoázia és a forradalmi demokrácia között. Az intézőbizottságnak és a duma ideiglenes bizottságainak együttes ülésén a munkások és katonák félénk képviselői ait ajánlották, hogy tartózkodjanak az olyan tevékenységtől, amely a kormányzás irányának kérdésében dönt. A népszabadság pártjának képviselői (nyilvánvalóan a népszabadság iránti tiszteletből) a Romanov-monarchia meg hagyását ajánlották. Szteklov, az intézőbizottság' egyik tagja, a Tanácsok értekezletén a következőkép nyilatkozott ebben a kérdésben: „Kategorikusan ki kell jelentenem, hogy ezt a pontot a kadetok képviselői, egytőiegyig, mindvégig ellenezték, s nemcsak a demokratikus köztársaság kikiáltásába nem akartak semmiképpen sem beleegyezni — amit pedig mi nem akartunk erőszakkal kikényszeríteni — hanem még a mi formulánkba sem . . . Mi tudtuk, hogv ránk, a győzedelmes demokráciára, akarták a Romanovmonarchíát kényszeríteni; nemcsak egyszerűen monarchiát, de határozottan a Romanovok monarchiáját és főkép Miljukov volt azon, hogy Alexej trónörököst cárrá, régensnek pedig Mihály Alexandrovics nagyherceget kiáltsák ki. Hiába .jelentettük ki, hogy semmiféle politikai csoportnak nincs joga az egész orosz nép véleményét mellőzni . . . hiába jelentettük ki mi nekik, hogy mi nem élünk a kezeink között levő fizikai erővel és nem kényszeritjük őket a köztárásaság kikiáltására, csak arra kérjük (!), hogy ne kiáltsák ki a monarchiát — bár ezzel teljesen lealacsonyítjuk saját politikai ontudatunkat(!) . . ." Minderre tekintet nélkül nem jött létre megegyezés e pontra vonatkozólag. HIREK OOO S)aL Szabad legyen még ezt dúdolni haVw.n . Csöndes panaszt zugó világ-viharban. A Tisza partján nézni mély vizekre És a vizekre hajló fellegekre. Mint monitor mellett az árra bárka. Olyan magányos szivem, szomorúsága. A bárka zöld volt, mint a jó reménység. Most szürke, mint a vénség és a kétség! Tavaszi szél száll, rügy bimbója, pattan. Valami lászolódik e tavaszban, Ilyenkor sírnak gyantát fiatal fák, Ilyenkor fáj az elmúlt fiatalság! Juhász Gyula. — Lassan megy a pénzintézeteknél az igazolás. A személyazonossági igazolások kedden kezdődtek ínég a szegedi 'pénzintézeteikben. A nagy munka csigalassúsággal halad, mert a munkától elszokott idősebb napibiztosok végzik, akiket a pénzintézetek a saját részvényeseikből rendeltek ki ,a gyorsaságot és pontosságot igénylő munkára. Már az „első napon zavar volt észlelhető a szernél yazot nossági munkábain és a felek egész délelőtt állva és szorongva voltak kénytelenek várni a pénzintézetek várakozó szobáiban és a várakozók tömegének még fele sem kapta meg a betétkönyvét a szükséges aláírásokkal és bélyegzővel ellátva. A közönség érdekében kivánatos lennie, ha fiatal és munkabíró embereket bíznának meg a személyazonossági igazolások munkálataival. — Útlevelek kiadása. A francia parancsnokság csütörtöktől kezdve az útleveleket a Szantháromság-utea 2. számú ház földszinti helyiségében ál!Hja és adja ki. — Átjárási igazolványok Újszegedre. A francia parancsnokság, mint ismeretes, megengedte az átjárást Újszegedre azoknak, a kiknek ott földjük van. Az arcképes igazolványokat a bérletkönyvek felmutatása mellett a városházán állítják ki. Eddig a Belvárosból 200-iain, az Alsóvárosból 800-an, a Felsővárosból 200-an jelentkeztek. A rendőrségien összeírják azokat is, akiknek földje nem Újszegeden, hanem a Holttiszámál, a lü-yáiai réten van megszállás alatt A francia parancsnokság engedélyével ezek részére is kiállít a nak átjárási igazolványt. — Megszűnt a hustilalom. Csütörtöktől fogva megszűnik a hustilalom. Hogy hus lesz-e, az más kérdés. 'Mint értesülünk, a marhahús árát a hatósági husmérő is fölemelte. A marhahús elejét 15, hátulját 17 koronáért fogja árusítani A sertéshús árát az ármegállapitó bizottság 20 és 21 koronában állapította meg. — A piac és a tanyaiak. A szerdai hetipiacon alig árultak mást, mint hagymát, meg káposztát. Egv árva libát kínáltak 296 Koronáért, 48 koronáért kilóját. A tanyaiak semmit sem hoztak be. Az alsótanyaiak nem jöhettek be. a felsőtanyaiak pedig, akik kevés áiut hozta,nem térhettek vissza, mert a francia őrség feltartóztatta őket. A polgármester Tarián összekötő tiszt utján kérte a francia parancsnokságot, hogv a tanyákkal való szabad forgalmat állítsa vissza, mert különben teljes kiéheztetés előtt áll a város lakossága. A ielsötanyaiakat hazaengedték, de a forgalmat illetően még folynak a tárgyalások. A francia parancsnokság megígérte, hogy a lehetőséghez képest segíteni kiván a város élelmezésén. A közélelmezési hivatal részére útban van husz vagon liszt, azonkívül hat tonnás autó ment Szabadkára húsért és zsírért. — Szociáiisták gyűlései. A paprikakikészitők csütörtök délután 3 órakor a Munkásotthonban, a festőmunkások délután 5 órakor, a borbélysegédek vezetőségi ülése este 7 órakor a -Munkásotthonban lesz. Pénteken délután 2 órakor a népzenészek tisztújító közgyűlést tartanak a Munkásotthonban. A műkedvelők vigalmi bizottsága este fi órakor ülést tart a M un k ás o t thonb an. — Trambulin (Vigh Jenő első könyve.) Egy uj, fiatal poéta veti bele magát álmai és vágyai trambulin járói a végtelen lehetőségek, a költészet világába. Egy kicsit fanyar ez . a fiatalság, megérzik rajta, az az ötödfélév, a melyet nem lehet elfelejteni annak, aki végigélte. Vigh Jenő azonban, reméljük, inevé• nek megfelelően kiábrándul még ebből a korai fanyarságból, mint ahogy a korai dér is megkíméli az erősebb zsenge palántákat. A Trambulin versei és prózái egyelőre ígéretesek. Határozott, egyéniség arca még nem bukkan föl belőlük, a hatásoknak is nyoma vau bennük, -de ezeket Is kihevert és kinövi a tehetség, amelyet Vigh Jenőtől nem lehet •elvitatni. A verseiben több a kiábrándultság, a prózáiban az érzelmesség. Viszont mind a két műfajban hiányos még a komponálás ereje és biztossága. Egy verse, egy régi magyar népdalok hangját stilizáló, határozottan szépen biztat. A poéta jövőjére: ez kész,egész, igaz vei®. A formát még inkább nyűgnek érzi, mint szárnynak, viszont a szabad vers sajátos belső ritmusát még nem érzi. Ha majd fanyarsága humorrá vagy legalább i> szatírává érik és több lesz a mondanivalója, mint az akarása: akkor talán kevesebbet, de több pozitívumot mondhatunk Vigh Jenő már is várakozást keltő Írásairól A csinos uj könyv ízléses fedőlappal .Szegedéin jelent meg és minden könyvesboltban kapható. ércfényező, mázoló és festő ipartelep SZEGED, Londonikörút 14 sz. Telefon 527. A mázoló munkákat csakis valódi tiszta lenolaj kencéből készült olajfestékkel készítem. Elvállalok e szakmába vágó mindennemű fa- és vasbutorok, portálok, üzletberendezések és épületek festését, mázolását és zománcfényezését a legmodernebb és a legjobb kivitelben, a legmesszebbmenő felelősség mellett." . 273