Délmagyarország, 1919. április (8. évfolyam, 73-97. szám)

1919-04-03 / 75. szám

2 DULMiAGY AH OSSZ A 0 •Szeged, 1919. április 3. Osztályharc és forradalom Oroszországban. Irta: Bucharin Nikoláj. Fordította: Szamuely Tibor. Igy az első ideiglenes koinány a fekete huligán-kadet dumabizottság soraibál alakult meg. A Tanács intézőbizottsága szintén a kor­mányban való részvéte! ellen, foglalt állást és csak Kerenszki, a „fegyelem hive" szegte meg ismételten saját kollégái rendelkezését, hogy igy előkészítse magának a hatalomhoz vezető utat. (Ez az sz. r. vett részt legelőször a du­mában pártjának szemrehányó határozatai el­lenére). Ilyenformán a kabinet csaknem tel­jesen a modern finánctőkés burzsoázia szer­vezete volt. Gucskov Alexander Ivanovics, az oktrobisták vezére, a moszkvai kereskedők képviselője, s mint ő magát nevezte „katona, •polgári ruhában", aki a moszkvai lázadás idején Dubaszov tengernagy segítségére a miliciát szervezte, aki munkásokat lövetett agyon, Miljukov Pável iNikolajevics. a nép­szabadság pártjának vezére, az orosz impe­rializmus elméleti képviselője, a „kis 'nemzeti­ségek felszabadításának" szószával leöntött nemzetközi rablás hive, az angol tőke hü szol­gája és rabja, ravasz, nemtelen, s aki az alá­valósághoz erős akarattal és tanári alakosko­dással ragaszkodik, — Konovalov A. I.. a legnagyobb gyáros és tőzsdespekuláns, a vár lalkozók szervezeteinek tizenhárompróbás képviselője — Terescsenkó ur, a cukorszindi­kátus vezére, ép oly jelentős alakjai a for­radalmi" kormánynak, mint Lvov herceg, a íölvilágosult nagybirtokos mágnások képvise­lője. Velük egy sorban helyezkedtek el Nek­raszov, Godnyev, a másik Lvov és a már em­lített Kerenszki polgártárs. Bármily gyáva is volt a kispolgári szo­cializmus taktikája, mely akkor a pétervári proletariátus szervezője, vezetője volt, a ha­talmat nem lehetett a kiegyezés alapján fel­építeni. tudniillik nem lehetett megszüntetni a munkásosztály és kispolgárság tényleges ha­talmát. Az ideiglenes kormány kivétel nélkül burzsoákból állott. De mint valami disz állott velük egy sorban a munkások (később még a katonák) követeinek intézőbizottsága is. Pétervár uralkodott Oroszország fölött, a munkások és katonák ura kodtak Pétervár fö­lött. Ilyen módon a pétervári munkások és ka­tonák hatalmi szerve, az ideiglenes kormány diszével együtt, egész Oroszország központi •hatalma lett. Az a tény, hogy a hatalomnak két központja volt, megszüntette a társadal­mi ellentéteket egyrészről a jog birtokában levő burzsoázia és nagybirtokosok,, másrész­ről a kispolgárság, a parasztság s a proleta­riátus között. A Tanács-elfogadta azt a for­mulát, hogy a kormányt .,annyi,ra-amennyíre" támogatni fogja: ^amennyire a Tanáccsal egyetértőleg a forradalom vívmányainak meg­szilárdítására s a vívmányok kiszélesítésére fog törekedni". A megalkuvó taktikát szilárd alapokra fektették le. Az ideiglenes kormány első tényének a demokratikus köztársaság kikiáltásának kei­lett volna lennie. De a demokrata köztársaság kikiáltása - a muJttul egyszerstmndenkörra való Szakítást jelentett volna. Hát lehet-e „ren des embernek" a „történelmi hagyományok­kal" „őrülten és 'esztelenül" szakítani? Nem jobb-e, ha védőbástyát emelnek a „felébresz­tett csönd" ellen? Belenyugodhatnak-e a „fa­natikusok" és az „anarchia" a „monarchia" mérsékelt alkotmányába? . . . Teljes erővei jelentkeztek itt az ellentétek az imperialista burzsoázia és a forradalmi demokrácia kö­zött. Az intézőbizottságnak és a duma ideig­lenes bizottságainak együttes ülésén a mun­kások és katonák félénk képviselői ait aján­lották, hogy tartózkodjanak az olyan tevé­kenységtől, amely a kormányzás irányának kérdésében dönt. A népszabadság pártjának képviselői (nyilvánvalóan a népszabadság iránti tiszteletből) a Romanov-monarchia meg hagyását ajánlották. Szteklov, az intézőbi­zottság' egyik tagja, a Tanácsok értekezletén a következőkép nyilatkozott ebben a kérdés­ben: „Kategorikusan ki kell jelentenem, hogy ezt a pontot a kadetok képviselői, egytői­egyig, mindvégig ellenezték, s nemcsak a de­mokratikus köztársaság kikiáltásába nem akartak semmiképpen sem beleegyezni — amit pedig mi nem akartunk erőszakkal ki­kényszeríteni — hanem még a mi formulánk­ba sem . . . Mi tudtuk, hogv ránk, a győze­delmes demokráciára, akarták a Romanov­monarchíát kényszeríteni; nemcsak egysze­rűen monarchiát, de határozottan a Romano­vok monarchiáját és főkép Miljukov volt azon, hogy Alexej trónörököst cárrá, régensnek pe­dig Mihály Alexandrovics nagyherceget ki­áltsák ki. Hiába .jelentettük ki, hogy semmi­féle politikai csoportnak nincs joga az egész orosz nép véleményét mellőzni . . . hiába je­lentettük ki mi nekik, hogy mi nem élünk a kezeink között levő fizikai erővel és nem kényszeritjük őket a köztárásaság kikiáltásá­ra, csak arra kérjük (!), hogy ne kiáltsák ki a monarchiát — bár ezzel teljesen lealacso­nyítjuk saját politikai ontudatunkat(!) . . ." Minderre tekintet nélkül nem jött létre meg­egyezés e pontra vonatkozólag. HIREK OOO S)aL Szabad legyen még ezt dúdolni haVw.n . Csöndes panaszt zugó világ-viharban. A Tisza partján nézni mély vizekre És a vizekre hajló fellegekre. Mint monitor mellett az árra bárka. Olyan magányos szivem, szomorúsága. A bárka zöld volt, mint a jó reménység. Most szürke, mint a vénség és a kétség! Tavaszi szél száll, rügy bimbója, pattan. Valami lászolódik e tavaszban, Ilyenkor sírnak gyantát fiatal fák, Ilyenkor fáj az elmúlt fiatalság! Juhász Gyula. — Lassan megy a pénzintézeteknél az igazolás. A személyazonossági igazolások ked­den kezdődtek ínég a szegedi 'pénzintézeteik­ben. A nagy munka csigalassúsággal halad, mert a munkától elszokott idősebb napibiz­tosok végzik, akiket a pénzintézetek a saját részvényeseikből rendeltek ki ,a gyorsaságot és pontosságot igénylő munkára. Már az „első napon zavar volt észlelhető a szernél yazot nossági munkábain és a felek egész délelőtt állva és szorongva voltak kénytelenek várni a pénzintézetek várakozó szobáiban és a vára­kozók tömegének még fele sem kapta meg a betétkönyvét a szükséges aláírásokkal és bélyegzővel ellátva. A közönség érdekében kivánatos lennie, ha fiatal és munkabíró em­bereket bíznának meg a személyazonossági igazolások munkálataival. — Útlevelek kiadása. A francia parancs­nokság csütörtöktől kezdve az útleveleket a Szantháromság-utea 2. számú ház földszinti helyiségében ál!Hja és adja ki. — Átjárási igazolványok Újszegedre. A francia parancsnokság, mint ismeretes, meg­engedte az átjárást Újszegedre azoknak, a kiknek ott földjük van. Az arcképes igazol­ványokat a bérletkönyvek felmutatása mel­lett a városházán állítják ki. Eddig a Belvá­rosból 200-iain, az Alsóvárosból 800-an, a Fel­sővárosból 200-an jelentkeztek. A rendőrsé­gien összeírják azokat is, akiknek földje nem Újszegeden, hanem a Holttiszámál, a lü-yáiai réten van megszállás alatt A francia parancs­nokság engedélyével ezek részére is kiállít a ­nak átjárási igazolványt. — Megszűnt a hustilalom. Csütörtöktől fogva megszűnik a hustilalom. Hogy hus lesz-e, az más kérdés. 'Mint értesülünk, a marhahús árát a hatósági husmérő is föl­emelte. A marhahús elejét 15, hátulját 17 ko­ronáért fogja árusítani A sertéshús árát az ármegállapitó bizottság 20 és 21 koronában állapította meg. — A piac és a tanyaiak. A szerdai heti­piacon alig árultak mást, mint hagymát, meg káposztát. Egv árva libát kínáltak 296 Koro­náért, 48 koronáért kilóját. A tanyaiak sem­mit sem hoztak be. Az alsótanyaiak nem jö­hettek be. a felsőtanyaiak pedig, akik kevés áiut hozta,nem térhettek vissza, mert a francia őrség feltartóztatta őket. A polgár­mester Tarián összekötő tiszt utján kérte a francia parancsnokságot, hogv a tanyákkal való szabad forgalmat állítsa vissza, mert kü­lönben teljes kiéheztetés előtt áll a város la­kossága. A ielsötanyaiakat hazaengedték, de a forgalmat illetően még folynak a tárgya­lások. A francia parancsnokság megígérte, hogy a lehetőséghez képest segíteni kiván a város élelmezésén. A közélelmezési hivatal ré­szére útban van husz vagon liszt, azonkívül hat tonnás autó ment Szabadkára húsért és zsírért. — Szociáiisták gyűlései. A paprikakikészi­tők csütörtök délután 3 órakor a Munkásott­honban, a festőmunkások délután 5 órakor, a borbélysegédek vezetőségi ülése este 7 órakor a -Munkásotthonban lesz. Pénteken délután 2 órakor a népzenészek tisztújító közgyűlést tartanak a Munkásotthonban. A műkedvelők vigalmi bizottsága este fi órakor ülést tart a M un k ás o t thonb an. — Trambulin (Vigh Jenő első könyve.) Egy uj, fiatal poéta veti bele magát álmai és vá­gyai trambulin járói a végtelen lehetőségek, a költészet világába. Egy kicsit fanyar ez . a fiatalság, megérzik rajta, az az ötödfélév, a melyet nem lehet elfelejteni annak, aki vé­gigélte. Vigh Jenő azonban, reméljük, inevé­• nek megfelelően kiábrándul még ebből a ko­rai fanyarságból, mint ahogy a korai dér is megkíméli az erősebb zsenge palántákat. A Trambulin versei és prózái egyelőre ígére­tesek. Határozott, egyéniség arca még nem bukkan föl belőlük, a hatásoknak is nyoma vau bennük, -de ezeket Is kihevert és kinövi a tehetség, amelyet Vigh Jenőtől nem lehet •elvitatni. A verseiben több a kiábrándultság, a prózáiban az érzelmesség. Viszont mind a két műfajban hiányos még a komponálás ereje és biztossága. Egy verse, egy régi ma­gyar népdalok hangját stilizáló, határozottan szépen biztat. A poéta jövőjére: ez kész,egész, igaz vei®. A formát még inkább nyűgnek érzi, mint szárnynak, viszont a szabad vers sajátos belső ritmusát még nem érzi. Ha majd fanyarsága humorrá vagy legalább i> szatírává érik és több lesz a mondanivalója, mint az akarása: akkor talán kevesebbet, de több pozitívumot mondhatunk Vigh Jenő már is várakozást keltő Írásairól A csinos uj könyv ízléses fedőlappal .Szegedéin jelent meg és minden könyvesboltban kapható. ércfényező, mázoló és festő ipartelep SZEGED, Londoni­körút 14 sz. Telefon 527. A mázoló munkákat csakis valódi tiszta lenolaj kencéből készült olajfestékkel készítem. Elvállalok e szakmába vágó mindennemű fa- és vas­butorok, portálok, üzletberendezések és épületek fes­tését, mázolását és zománcfényezését a legmodernebb és a legjobb kivitelben, a legmesszebbmenő felelősség mellett." . 273

Next

/
Thumbnails
Contents