Délmagyarország, 1919. április (8. évfolyam, 73-97. szám)

1919-04-26 / 94. szám

2 W&LMAGY Szeged. 1919. április 26. A mészárosok küldöttsége a vágómarha beszerzésének meg­könnyítését kérte a polgármestertől, /(/ss Oyulla mészáros ipartestületi elnök kérte, hogy a testület részére öt utazási (igazolványt esz­közöljön. ki a Bánátba és a Bácskába a pol­gármester. Eddig ugyanis egészen rendszer­telenül történt a bevásárlás. A vásárlók egy­másra licitáltak a vágó jószág árának fölhaj­tásában.. Egyik -mészárosnak sok jutott, a má­siknak semmi. Azok, akik drágábban vásárol­tak, a (költségtöbbletet természetesen a fo­gyasztókra háritották. Most ez ellen szervez­kedni akar az ipartesület. Megbízattak 'vásá­roljanak be, átlagban előre megállapított áron. Az árut igazságosan akarják elosztani, hogy minden husiparosnak legyen megélheté­kedni akar az ipartestület. Megbízottak vásá­rol és árusít, az bírságot fizet, amire előre de­ponálják a bírságpénzeket (fejenként .100 ko­ronát) az ipartestületnél. Ezenfölül a vásárolt jószágot is elkobozzák tőle, amint ez már meg történt. A polgármester azonnal gondoskodott az öt igazolvány kiállításáról. Hozzájárulását ad­ta a mészárosok kívánságaihoz, csak az el­len tiltakozott, bogy maguk a mészárosok él­jenek az elkobzás jogával. Ott van a rendőr­ség, ha valaki vétséget, kihágást követ el, for­duljanak oda. A küldöttség imég egy fontos kérdést tett szóvá. Nevezetesen azt, hogy milyen módon válthassák be pénzeiket olyan pénzekre, ame­lyeket a Bánátban is elfogadnak, szégedi, vá­rosi pénzeket, továbbá ujabb nyomású 20 ko­ronásokat, az uj 200 és 25. valamint a 10,000 koronás bankjegy ekeit nem fogadják el A bankok ezen, nem tudnak segíteni. A polgármester kijelentette, bogy sajná­latára, ezen ő sem segíthet. Természetes, hogy a jobb pénz azokba az országrészekbe ván­dorol, amelyekben van anyag, .amelyekben fo­lyik a termelőmunka. Nálunk, sajnos, nem dolgoznak, csak gyűléseznek s ezzel is múlik a pénzünk értéke, eltekintve egyéb szomorú okoktól, amelyek a munkát megnehezítik. a Várszínházban kopogtatott akkor a Thália, az ódon budai .hodályban, mint Hilda az öreg Soliness ajtaján, Strindberg Apáját adták, a nemek harcának egyszerűen nagy tragédiáját. Kürti József volt a kapitány, micsoda esz­közök nélküli nagyszerű férfiasság és puritán­Ság, amint a kény&zerziibbürtvba bujtatva a meleg asszonyi ölbe temetkezett, haldoklő oroszflán, ahogy utójára felsűvit, emlékei és vágyai meddő pusztaságán. (A nő Judik Etel volt, Karinthy felesége, először és utoljára lát­tam éeltemben, soha sem felejthetem) Egy­szer osak, később, pár éve. olvasom, hogy Kürti József elméje e'borult, kényszerzub­bonyban vitték el a színházból., aha! dúlt, fult. Keresd az asszonyt! Agyamban átvillant a budaii színházi este emléke és átborzongott rajtam a kísértetes érzés: mikor a játékból viafóság lesz! A derék, jó Kürti József csak­hamar fölépült, vma nagyobb és crösehb, mint valaha. Durch Leiden Freude! — -mondja Beethoven., aki megsüketült, mire az isteni ki­lencedik szimfóniáig eljutott, de az Öröm himnuszát inéglis, mégis csak elzengette. A Tháliát. pedig üldözték, bezárták, be­szüntették, a múltkor olvasom, hogv megint föl fogják éleszteni. Hogy is.mondja Nietz­sche? Csak ahol sir ok domborulnak, ott van fdMámadás! A fuhvágók és a malommunkások küldöttségeit is fogadta dr. Somogyi Szil­veszter. Az előbbiek azt kérték, hogy az ő megbiizottaiikati is vegyék föl abba a bizott­ságba, amely a Bánátban és a Bácskában élelmiszereket akar bevásárolni. A kérést tel­jesíteni fogja a polgármester. — A malom­munkások megköszönték, hogy a Budapestről járó segélyük kiutalását a polgármester meg­könnyítette. Kérték továbbá, hogy a Bánátban necsak lisztet, hanem gabonát is vásárolja­nak, mert ennek őrlése munkát adna a szegedi munkásságinak és mal.am>rnuinkásoknak, akik. közül sokan kenyér nélkül vannak. A polgár­mester azt felelte, hogy amennyiben lehetsé­ges, gabonát is fognak vásárolni. A megszállott Szabadka a békekötés előtt. (Saját tudósítónktól.) Szabadkát a szerb megszállás óta a belgrádi'központi kormány teljesen ugy kezeli, mintha véglegesen a sze rb—h o rvá í—sz 1 ové n ki rá! y s á g terű le tél te z tartoznék. A békekonferencia döntését még nem hozták nyilvánosságra, azonban a sza­badkai berendezkedések mindenkép azt a lát­szatot keltik, hogy a szerbeknek biztos kilá­tásuk van az egész Bácska birtokbavételére. Szabadkán a közelmúlt nsípokban már eltávolították az összes latin felírású üzleti cégtáblákat, a középületekről tűzoltóiéira se­gítségéve! leszedték, vagy levakarták a felira­tokat és ma már csak ciri'lbeíűs cég és hiva­taljelző táblák vannak. A közigazgatásra tel­jesen berendezkedtek a szerbek, a vasútvona­lakon azonban a forgalom és az ezze' kap­csolatos üzletvitel legelsőrendü föltételei előtt i . teljes bizonytalanságban, állanak. Arról van ugyanis szó. ihogY á világháború előtti Szer­bia összes területem sem volt 'a szerbeknek annyi vasútvonaluk, minit a szabadkai üzlet­vezetőség ailá tartozó megszállott területén végigfutó magyar vonalak. Személyzetük te­hát nincsen a szerbeknek, Ezze! teljesen tisz­tában vannak és így a szabadkai üzletvezető1" séget hivatalosan meg is keresték, hogy kik lennének hajlandók átlépni a jugoszláv vas­utak szolgálatába. A vasittasok ügyét a Ma­gyarországi Vasutasok Szövetsége irányítja és amint értesülünk, a magyar vasutasok kö­zül eddig senki sem jelentkezett sem a sza­badkai, sem a pécsi üzletvezetőségnél az át­lépésre. A megszállott területek belső forgalmára és a kereskedelemnek szabaddá tételére most jelent meg Szabadkán egy főispáni rendelet. Ennek 'értelmében: a kereskedelem teljesen­szabad. Az összes központok kirendeltségét megszüntették, úgyszintén az áruk záralávé­telét és komt ingen tálasát. Ily irányú intézke­désekre a hatóságok minden 'joga megszűnt. A kereskedelmi jog ujabb szabályozásig az egyes fennálló törvények szerint érvény­ben marad. A demarkációs vonalon túlra sem­leges áíamokha a békekötésig árukat csak az ipari és kereskedelmi miniszter mellé szerve­zett központi igazgatósági, ellenséges álla­mokba pedig csak a minisztertanács engedé­lyével lehet szálilitani. Szabadkán a városi tanács mindenféle rekvirálás! beszüntetett, árujával mindenki szabadon rendelkezik. A szabadkai közélel­mezési hivatal május elsejétől kezdve a vá­ros közönségét nem látja el, a rendelkezésére álló hsztmeniiyíségböl is csak az abszolút szegények és. rokkantak kaphatnak. Az állami és városi tisztivisielők élelmezését azonban továbbra is a város látja el. " """ ""' "290 Pl! tt íirU Értesítem a t. vevőimet és a n. é. közönséget, hojy üzletemet uj-ból megnyitottam. Tisza Lajos-körut 46. Hír Németország mozgósításáról. M Páris, április 24. A „Matin" azt a feltű­nést keltő hirt közli, hogy Németország 'ti­tokban mozgósít. Ezt a hirt a cseh-szlovák de­üegáció hozta Párisba. A lap jelentése szerint Broda, a cseh delegáció elnöke németországi tartózkodása alatt meggyőződött arról, hogy ott titkos sorozó irodák működnek. Jelentése szerint egyedül Zittau környékén 30 parkra kész üteg van eldugva, épp igy Keletporosz­orszí%ban„ az Odjetia mefóetít Frank)furtbat\ stb. Broda jelentése szerint mintegy 50 so­rozó iroda működik egyedül Poroszország­ban, amelynek mindegyike naponta mintegy 500 újoncot soroz. A mozgalom élén a nagy­német egyesületek állanak. Hindenburg, Gal"­witz és a többi német hadvezér ezen moz­galom kezdeményezői és keresztül vivői. A kaszárnyák üresek, az újoncokat pedig a nagybirtokok terményrakeVtraib6! átaJakitcttt kaszárnyákban helyezik el. A német kormány, .amelynek nincsenek vagonjai az élelmiszerek szállítására, az uj hadsereg részére és hadi­szerek szállítására számos vagont szolgáltat. Autókat is csak ott lehet látni, ahol az uj had­sereg búvóhelyei vannak. Oroszországban fennmarad a szovjstkormáng Helsingfors, április 24. A Severnája Commune cimü lap az antant és Oroszország közötti megegyezésről többek közölt ezeket árja: — Mindamellett, hogy az imperialázmuis­nak -kénytelenek leszünk engedményeket ten­ni és Oroszország drágán fizette meg a békét, mégis Otícszország marad a forradalom vi­lágító sugara. Ha az összes többi országok­ban lehetetlenné is volna téve az agitáció ést propaganda, mégis tény, hogv a világon léte­zik egy szovjetköztársaság. Olaszországban terjed a forradalmi mozgalom. Lugano, április 24. Milánó egyik külvá­rosában a rendőrség fel akart oszlatni egy szabad ég alatt tartott népgyűlést, amiből nagy zavargás támadt. A tömeg megszalasz­totta a rendőröket. Mindkét oldalról lövések estek, aminek következtében többen meghal­tak és sokan megsebesültek. Páris, április 24. Olaszországból kedve­zőtlen hírek érkeznek. A helyzet mindinkább komplikálódik. A*reakciós politika és a kor­mány imperialista, szándékai mindjobban iz­gatják a lakosság amúgy is elkeseredett baw­gulatát. Milanóban általános sztrájk van. Min­denütt- a forradalom előjelei észlelhetők. Kun Béla a tanácskormány külpolitikájáról. Temesvár, április 25. A temesvári délszláv sajtóiroda jelenti: Kan Béla, a magyar szov­jetköztársaság külügyi népbiztosa beszélgetést folytatott az Arbeiterzeitung munkatársával, a melynek során kijelentette, hogy a magyar kor­mány nem igyekszik befolyást gyakorolni a bécsi eseményekre, mert az az álláspontja, hogy nem avatkozik bele más államok belső ügyeibe. Tanácskormányok alakulnak Németországban. Páris, április 24. A francia lapok jelen­tik, hogy a német független szocialisták kon­gresszusa a következő határozatot fogadta el: A kongresszus elhatározza, hogy az nj Németország egész politikai és gazdasági szervezetét a tanácsrendszerre kívánja alapí­tani. Elismeri a munkástanácsokat, mint a né­met népnek minden politikai téren való kép­viseletét. Páris, április 24. A „Malin" Zürichből jelenti, hogy Szászország és Braunschwefg! valószínűleg elszakadnak a német központi kormánytól és tanácskormányokat fognak alakítani. fl

Next

/
Thumbnails
Contents