Délmagyarország, 1919. április (8. évfolyam, 73-97. szám)

1919-04-24 / 92. szám

SzefkiesiS.öajégí 5ZEGEO, KÁRÁSZ-UTCA ».. SZA/ft. A ttzgrkesztdség teíefsnfaí 3S5. íj rU>fíZ£TÉbi AKAi || tg'ess évrs 96 — K. negyedévre 24.— ; féít»r« , , 48.— K, 19" bónapri*. í| Egyes szám ára 30 fillér. SZEGED, KAífAisZ-UTífi 9. SZAft. A kiadóhivatal ielefonjs: 305. Szeged, I9ia Vili. évfolyam, 92. SÍÉÜL Csütörtök, április 24. A Íakáshívaial A városban annak a hire terjedt e!, hogy legilletékesebb körök a lakáshivatal megszüntetésének gondolatával foglalkoznak. A terv nyilvánvalóan félreértésből származhatott. Senkise sietett, tudomásunk szerint eddig, hogy a félreértést eloszlassa, ami bizonyára nem csupán egyéni vagy osztályönzésből, esetleg a kötelességteljesítés elmulasztásából történik. Bizonyosak vagyunk például abban, hogy a kormányzóbiztos és a polgármester osztják azt a véleményünket, hogy a lakáshivatalt, ha megváltoztatott szervezettel is, fenn kell tartani. És ezen a véleményen lesznek a polgárság vezetői közül azok a mértékadó tényezök'is, amelyek tovább látnak osztályönzésük görbe, ma megnyúlt orránál. A lakáshivatal megszüntetése könynyen azt a hitet kelthetné, hogy Szegeden olyan közéleti szellem kapott lábra, mely nem törődik azokkal, akik, bármi okból lakás nélkül vannak vagy egészségtelen lakásokban kénytelenek kuporogni. Ez káros és veszedelmes lenne, annyival inkább, mert ilyen tendenciák azok közül, akik a város ügyeit irányítják, senkit se vezetnek. Ép azért meg kell mondani nyiltan és kertelés nélkül: a lakáshivatalra szükség van. Mindenki, aki viszonyainkkal ismerős, aki elfogultság nélkül nézi a most torlódó eseményeket, akinek igazságérzetét, ha egyáltalán volt, semmi el nem homályosította, ezt fogja mondani. Képtelenség, hogy családos emberek egy szállodai szobában kuporogjanak, amig mások, esetleg sokan 6-8 szobában kényelmeskednek. Irtóztató elgondolni, hogy mennyien laknak Szegeden ma is nedves pincelakásokban. Rettenetes lehet, ha valaki feleséggel, három-négy gyermekkel kénytelen Szegedre jönni és itt nem talál egy intézményt, egy hivatalt, mely számon tartja a nagy lakások nélkülözhető szobáit. A lakáshivatal a proletárdiktatára előtt is működött. Nem állt osztályok vagy osztályérdekek szolgálatában és legfejebb egyesek fényűzési vagy túlzott kényelmi igényeit háborgatta. Ez pegig igazán nem drága ár azért, hogy akár jó! szituált polgárok, akár szerényebb viszonyok között élő munkások — mert a lakáshivatal mindenik ügyével foglalkozott — fedél alá juthassanak. Ugy volt, hogy áprilisra Szegeden nagy épitkezések indulnak meg. Együtt volt és van a pénz két és három szobás lakások építésére. A munka megkezdése :elmaradt. Sorsunk tragédiája bonyolódik tovább. Építeni, se igy, se ugy, még nem adatott meg nekünk. De valahogy azt ne higyje valaki botor, hogy a régi, korhadt építmények még időtállók. Legyen annyira nyitva a szeme mindenkinek, hogy meglássa omíadozásukat. Ami volt, soha többé vissza nem térhet. Aki ezen erőlködik, a saját és a polgárság tragédiáját erőlteti. Lehet, hogy a most elindult uton mérsékelni kell majd járásunk tempóját. De csak erről lehet szó, a tempóról és nem az irány megváltoztatásáról. Jóhiszemű, józan gondolkodású, bölcs belátásu, tetteiért és szavaiért felelősséget érző embert ennek mimelésére, vagy erőszakolására nem fognak találni. Ez az irány pedig a legmélyebb emberszeretefet, a megéihefés és boldogulás feltételeinek lehető egyenlősítését, sok feleslegről való lemondást, a munka pénzben is megmérhető megbecsülését, a régieknél általában sokkal, de sokkal tisztességesebb társadalmi, gazdasági és politikai viszonyokat jelent. Meg kell mondani nyíltan és őszintén : szegény és kis Magyarországon sok minden történhetik, de reakciós itt többé senki ne merjen lenni és meg ne kísérelje a viszonyokat konzerválni. Haladni akarunk az igazságosság, a jólét, a béke, a jog, az egyenlőség sóvárgott állomása felé. Haladni. E haladásunk egyik szerény, de sorssujtotta emberek szempontjából fontos eszköze a lakáshivatal, Ezért van szükség rá. ha jól működik. •laaewBvaHsnciinaaiiKBansaaaiiiiiesiiiKiiiastaaitBaiiaiaBliXiisaitiiincBaBaiitBasBBaaiBiiHasiiaa jaaaaBa»aaaiia£ii:xei«iKast»a«B eglkezdik a mtiükágiakásek építéséi — Egyelőre 1-2 emeletes házakat építenek. — Ligeti Béla a következő javaslatot olvasta (Saját tudósítónktól.) A szegedi kislakások épitése ügyében annyi ülés, kisebb és nagyobb értekezlet volt már, hogy belefáradhatott a közönség a róluk szóló tudósítások olvasásába. A lakásínség azonban olyan aggasztóan nagy, a munkanélküliség annyira elterjedt, hogy az építkezés kérdése még mindig számos szegedi embert érdekel. A vagyonos polgárság sok tanácskozás, sok huza-vona után tudvalevően aláírások utján összeadott nagyobb bérház építésére két millió koronát, atni a mai viszonyokhoz és a szükséges lakások számához képest valóban nem mondható tekintélyes összegnek. A pénz talán még meg van a bankban. Az építkezés gyorsan torlódó nagy események, nagy változások során nem indult meg. Ezután következett a munkáslakások építésének ügye, amelyet a nagyobb városokban országos, egységes terv szerint akartak megvalósítani. Szegeden a Kálvária-utca végén lévő telepen kellene az épitést megkezdeni, részint városi telkeken, részint olyanokon, amelyeket magánosoktól kell kisajátítani. Nagyobb bérházak, kisebb kertes házak épülnének az Országos Lakásügyi Tanács által megállapított terv alapján, 18 millió korona költségen, amihez hat millióval járulna hozzá az állam. Ez a terv megakadt azon, hogy nincs rá pénz. Most azután szegedi építészek javaslattal állottak elő, hogy a tervből még a mostani súlyos viszonyok között is valósítsák meg azt, ami megvalósítható. A munkanélküliségen valamennyit is segíteni parancsoló szükség. "Szerdán délután értekezlet volt a városházán, amelyen összegyűltek a lakásépítő-bizottság tagjai. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester, később dr. Dettre János kormányzóbiztos elnökölt. Dr. Somogyi az ülést megnyitó szavaiban azt emelte ki, hogy most főleg az anyag- és pénzbeszerzésről lesz szó. föl : Javaslat a szegedi kislakásépítési munkák sürgős folytatása tárgyában. 1. Mondja ki a bizottság, hogy a budapesti Országos Lakásépítési Tanács által kezdeményezett szegedi kislakásépitést sürgősen végrehajtani szükségesnek találja, annak különös hangsúlyozásával, hogy ezen tanács által megállapított és általa hosszabb időn át beható tanulmányok eredményeként leszűrt irányelveket és utat betartani elengedhetetlenül szükségesnek tartja, annál is inkább, mivel az állami 6 millió korona összegű hozzájárulás mindenekelőtt ezen feltételhez van kötve. Az építkezés egyenlőre azon épületcsoportra szorítkozzék, a melyeknek tervei az 0. L. T. által megbízott szegedi tervező építészek által már elkészíttettek és Budapesten a nevezett hivatal által az ottani irány elvek szerint helyesbítettek, mi álta! 226 lakás létesülne. Ezen építkezés költségei mintegy 6 millió K-t tesznek ki. 2. Ezen építés végrehajtásához szükséges pénz részbeni előteremtése akként történjék, hogy az állam tulajdonát képező volt katonai építési és egyéb anyagok (kivévén azokat, melyek az építésnél felhasználhatók) a katonai építési osztály által elárvereztessenek s a befolyó összeg kizárólag az építésre fordíttassák. Ezen művelet végrehajtása végett a szegedi katonai építési osztály a város tanácsa által haladéktalanul megkeresendő. Az árverésnél a szegedi kisipar előnyben részesítendő, hogy magát nyersanyagokkal jutányossan elláthassa. A befolyó összeg mintegy 2—3 millió K-ra tehető, mellyel a rendelkezésre álló nyersanyagokat is tekintve, a munkák folytatása több hónapra biztosítva volna. 3. Mondja ki a bizottság, hogy az 0. L. T. által átvizsgált és a tervező építészek által