Délmagyarország, 1919. április (8. évfolyam, 73-97. szám)

1919-04-01 / 73. szám

Ára 30 fillér. H Mí O S z c r k te » a t <"> » t (j: SZC&CD, ttARASi-UTCA SZAm. A »z«rk«szM*ta lelrioiití! WJ5. eiOFIZí:»£í»i AK«: cj>e»i évre 96— K. negyedévre 24- K. télévre . . 48.— K. epv tionspn ö.— K, Egyes szám óra 30 fillér.' K Itt O O ti < v d l o ' : SZEGED, MAKAS2-1/TCA H. SlAfr., A kiatíéíiíwjiai telefonja: 305. Szeged, 1919. VIII. évfolyam, 73. szám. Kedd, április L Hit és bizalom. A kapitalista túltermelés és kapzsiság .rászabadította a háború poklát a népekre. Hazug jelszavakkal és hamis célok hirdetésivel uszították egymás ellen a népeket a kizsákmányolók, az imperializmus hatalmasai. Egymást ölték, gyilkolták a proletárok hoszszu négy esztendőn át, ahelyett, hogy elnyomóik ellen fordították volna a fegyvert és életüket a világ népeinek felszabadításáért áldozták volna fel. Hogyan történhetett ez? Ugy, hogy a tőkés társadalmi rend 'hatalv sai a butítás és ámítás ezernyi módjával megakadályozták a proletáröntudat felébredését. Es ha valahol a proletárság szolidaritása veszélyeztetni kezdte a tőkések kizsákmányolási területét, vérbefojtották a proletárság mozgalmat, mint „a fennálló társadalmi rend*' ellen intézett merényletet. Ezért volt lehetséges — és történhetik meg, még ma is - hogy proletárhadseregek védik a tőkés társadalmi rendet. Pedig látjuk Oroszországban és diadalmas örömmel tapasztaljuk a magyar Tanácsköztársaságban, hogy egv szempillantásra elerőtlenedik a kapitalista társadalmi rend minden félelmesnek és •legyőzhetetlennek hitt hatalma, mihelyt a proletárok felismerik saját erejüket és mint a római plebejusok tették, nem hajlandók fegyveres segítséget adni az „uralkodó osztályoknak". A tőkés társadalmi rend kizsákmányoló rendszere, ime, felborul és összeomlik azonnal, ha a proletárok szolidaritása az uj világrend felépítésének szolgálatába áll. Az imperialista kormányok, a tőkés kizsákmányolók. akik a világháború borzalmait rázuditották az emberiségre, hoev ellentétes érdekeiket a proletárok vérével és életével egymással szemben megvédelmezzék, mert hogy a'győ&elmes proletárlobogó büszkén és öntudatosan szárnyal, menteni akarják a menthetőt és a tőkések szolidaritását helyezik szembe a proletárok szolidaritásával. Ki akarnak egyezni maguk közt, hogy egyesült erővel sújthassanak rá a felszabadult proletárterületekre. Az eilenség még erős. mert a világ proletárjai még nem egyesültek. A kiizde'em eredménye azonban nem lehet kétséges, ha a proletárok kitartanak és ingadozás nélkül, elszántan folytatják a felszabadító munkát, ame y a kommunista társadalmi rend boldog korszakát fogja megvalósítani. A harcnak a 'tőkés kizsákmányolókkal szemben két fő fegyvere van. A proletárok hadserege, a vörös hadsereg és a felvilágosítás, tanítás, agitáció. A vörös hadsereg szervezése jól halad előre, a felvilágosítást, tanítást megkönnyíti a proletárdiktatúra, az agiíációt pedig sikeressé feszi a régi társadalmi rend vérlázító igazságtalansága, amely csart most tárul elénk a maga rut és becstelen valóságában. amidőn felépülni látjuk a kommunista rendet, amelyben a legfőbb érték a munka és nyugodt, boldog élet vár arra, aki dolgozik. Nem szabad csüggedni, hinni és bízni kell a kommunista világrend diadalában. Csüggedésre azoknak van okuk, akik a régi világ romjai a a temetkeznek. A proletároknak hinni é5 bízni kell. mert évezredek szolgaságát és gyötrelmét tudták már is megszüntetni a -vrág egykét boldog szigetén évezredek hatalmi szervezettségével szemben. Hinni és bízni kell az u' világrend életképességében és örök xé\ a'óságában. hiszen az emberiséget megváltó jövendőben nem is lehet életképes rnás világrend, mint az, amelyet a proletárok testveri egyesülése épit fel. A szegedi népbiztos rendelete az ujjságok és ujságnyomdáklszocializálásáról." .űii&i A Forradalmi Kormányzótanács rendeletére köztulajdonba/ vesszük és az összprole táriátus vezetése s az államdó üzemek munkáságának .ellenőrzése alá helyezzük: 1. a Szegeden megjelent napilapokat; 2. a Szegüli Vörös Újság. Szegedi Napló. Szeged én Vidéke és a Proletár cimü lapok tulajdonában volt nyomdákat. A társadalmi vezetés alá vétel vagyoni zárlat, leltározás és vagyonkimutatás mellett történik. A zárlat foganatosítása- végett mindegyik vállalathoz biztost küldök ki, aki a munkások által választott háromtagú ellenőrző .Munkástanáccsal egyetértésbeín a vállalat eddigi tulajdonosától, vagy kezelőjétől a kulcsokat, a péilz- é« értékkészleteket és az. üzlet i, könyveket átvenni, a. könyveket lezárni és nyomban újból megnyitni, a dolgozó nép tulajdonába átment egész üzemi felszerelés s az anyagkészletek biztonságáról gondoskodni s a termelő munka folytatására a szükséges intézkedéseket egyelőre, megtenni tartozik. Az eddig leirt intézkedésekről 4 példányban jegyzőkönyvet kell felvonni s 2 példányt a folyó évi április 2-ik napjának d. e. 12 órájáig hozzám he kell küldeni. Egy példány az eddigi tulajdonosé, egy a kiküldöttnél marad. A biztonsági és a munka folytatására .irányuló intézkedéseket lehetőleg a vállalat eddigi tulajdonosa vagy meghízott ja. meghallgatásával s azzal egyetértésben kell megtenni. netáni tiltakozásuk a jegyzőkönyvben megemlítendő ugyan, de az eljárást nem gátolja. A jegyzőkönyvet a biztos, az ellenőrző Munkástanács tagjai és a volt tulajdonos meg hízottja irják alá, ha az utóbbiak az eljárást megtagadják, ezt a. jegyzőkönyvben meg kell említeni. Fizetéseket a zárlat, foganatosításától a biztos teljesít, az ellenőrző Munkástanács ellenőrzésével ® a népbiztos utalványára. A zár alá vételt nyomban kövesse a) a leltározás, b) a cselekvő és szenvedő vagyoni állapot kWuitatása. Ezeket a fent megjelölt szervek ugyancsak a volt vezetőség meghívásával s azzal lehetőleg egyetértően teljesítik. A. jegyzőköny vek s mellékleteik számára, kiállítására s továbbítására, nézve a Fentiek itt is állanak azzal, hogy a munkálatokat nem záros határidőben, de mielőbb kell elvégezni. A leltár é;s a ikimutatás a március 22-iki állapotot vau hivatva feltüntetni, ugy, hogy először azok a tételek kerülnek összeírásra, melyek március 22-ike óta változatlanok s csak ezek után kerülnek sorra azok a leltári, illetve vi\gyontételek (követelések, tartozások), melyek március 22 ike óta változtak, hiányzanak vagy újonnan keletkeztek. A leltári tárgyakat a leltárban ugy kell körülírni, hogy könnyen azonosíthatók legyenek, használhatóságuk foka s különösebb fogya ték osságaik i n egem! i tendők. Értékelésük végett, elégséges a beszerzés idejét s a pontos „vagy hozzávetőleges beszerzési árat felvenni, a mostani becsérték egyelőre mellőzhető. A vagyoni kimutatásba a. követelések és a tartozások veendők fel, az adósok és a hitelezők lakóhelye, a volt tulajdonoshoz való rokoni viszonya s a követelések behajthatósága, (hon.ifás) feltüntetésével. 1 Követeléseket a biztos időközökben is behajthat és erről a fizetőnek nyugtát ad, a behajtott összeggel a (népbiztos rendelkezik. A leltári: és kimutatásheli tételekre nézve a volt tulajdonos vagy megbízottja észrevételeket tehet, vagy igényt jelenthet be, ezt az illető tételnél röviden meg kell említeni. Oly vagyontárgyakat, melyek nyilvánvaló rendeltetésüknél fogva az üzemi' berendezés tekintete alá nem esnek (képek, kényelmi bútorok, tükör, dísztárgyak stb.) a biztos saját felelősségére a leltárijain való megemlítés mellett ,a volt tulajdonosnak kívánságára nyomban kiadhat, vitás esetekben azonban a népbiztos rendelkezését kérje ki. iBiztosokul kiküldőm a Szegedi Vörös Újság és nyomdája részére Lenem iGézát, a Szegedi Napló és nyomdája részére Bermamn Lajost, a Proletár és nyomdája részére Adány Pált, a -Szeged és Vidéke és nyomdája részére Halász Kálmán és a Délmagyarország részére Frank Józsefet. Az összes, a köztulajdonba átvett lapok és nyomdáik részére üzemi központot állítok föl, tagjai: Ablaka György, Engel Vilmos és Ligeti Jenő. Dr. Dettre János, népbiztos. Rendetet a nyomdai papirok igénybevételéről 1. Szeged- város területén minden, akár nyomdában, akár egyéb intézeteknél, akár pedig magánosoknál található, nyomdai célokra használható papírt, a köz céljaira igénybe vettnek mondok ki, a nyomdai célokra használható papírral mától kezdve kizárólag az egyidejűleg felállított lap és nyomdai üzemi központ rendelkezik. 2. Alinden az 1. szerint igénybe vett papír 48 óra alatt, bejelentendő és leltározan dó. A leltárt két eredeti példányban Weiman Antal kiküldött az igénybevétel helyén levő bizalmi férfiakkal s a tulajdonossal együtt > -0 <(j veszi fel. A leltárban a papirok szakszerű m®g.ie* lölése, mennyisége, beszerzési ára és fuvaro^ - - •• T VV 'tí>, '<ír / % vv . O, -r. zási költsége pontosan feltüntetendő.