Délmagyarország, 1919. március (8. évfolyam, 49-72. szám)

1919-03-07 / 54. szám

Szeged, 1919. március hó 7. DELMAttYjíÜfcOKStt. A » 5 A város b^tföldjei nem vehetők magántulajdonba. (Saját tudósítónktól.) Jelentettük, hogy Dettre János kormánybiztos több napig a fő­városban tartózkodott, ahol a város különböző függő ügyeiben járt el és különösen a közélel­mezési miniszter által elrendelt zárlat feloldása érdekében tett lépéseket. Ez, — mint azt már közöltük — már meg is történt. A kormány­biztos csütörtökön délután érkezett vissza Buda­pestről és a Délmagyarország munkatársa kéré­sére a következőkben számolt be budapesti utjának eredményérői: V Egyik legfontosabb eredményt a föld­rnivelekigyi minisztériumban értem el, ahol az összes földosztással foglalkozó államtitkárral tárgyaltam. Azt a kérdést akartam tisztáztatni, magántulajdonba vehetők-e a húsz holdig ter­jedő városi bérletek a jelenlegi bérlők által. Ebben az ügyben a miniszter elnöklése alatt ülés volt, amelyen a miniszter beismerte, hogy a törvény ebben az irányban tévesen rendel­kezik. Helytelenek tartja, hogy a törvény nem tesz különbséget a magántulajdon és a köztulajdon között. Megígérte, hogy a a végrahajtási utasítás ki fogja mondani, hogy azokat a húsz holdnál nem nagyobb földbér­leteket. amelyek köztulajdont képeznek, nem lehet magántulajdonba venni. Kijelentette a miniszter, hogy módot fognak keresni, hogy a szegedi jelentkezők igényei itt nyerjenek kielé­gítést, de ha ez nem tesz teljesen keresztül­vihető, akkor kénytelen lesz a jelentkezők egy részét telepítés utján az őket jogosan^ megillető földhöz juttatni. r\/ — A közélelmezési miniszter áprilisra ötven vagon lisztet utalt ki a város részére, ugyanennyit kapunk a többi hónapokban is. A közkórház részére sikerült 15 tonna szenet sze­reznem. — Megsürgettem a különböző fizetésrende­zési határozatok jóváhagyását. — A belügyminiszter utasította Szilárd államtitkárt, a rendőri ügyosztály vezetőjét, hogy, Fényes Lászlóval, a nemzetőrség parancsno­kával keressen módot arra, hogy a szegedi pótrendőrök véglegesítésének ügye, a város anyagi megterhelése nélkül keresztülvihető legyen. — Beszéltem az Egyesült Villamos Müvek R. T. igazgatójával, annak a trösztnek a veze­tőjével, amely a szegedi villamost átakarta venni. Az igazgató' kijelentette, hogy a vállalatnak közömbös az, hogy résztvesz-e a szegedi villa­mos megváltásánál, a részesedés aránya is mellékes, csak az a fontos, hogy az üzemet naggyá lehessen fejleszteni. Villamos üzemet egyesíteni szeretné a légszeszgyárral, közös áramfejlesztésre gondol, még pedig olyan nagy­szabásura, amely a környéket is elláthatná árammal. Közölte a kormánybiztos azt is, hogy megsürgette annak a közgyűlési határozatnak a jóváhagyását, amely a hárommilliós hadiadó­kivetés alapjául szolgált. ? ^ ' ^ i Tavaszi újdonságok női kalapok, toll, virág és szaíiag díszekben. Alakítá­sok és formázások legszebb kivitelben készülnek. liíi Iiriü .ÍÍhíHeEÍÍB hírek 210 . . . . Szeged, Horváth fóíhály-uica 5. sz. WSEI333 ooo A birák és ügyészek f zetésrenezése. A hivatalos lap csütörtöki száma közli az itélőbirák és az államügyészek fizetéseinek ren­dezését. A rég sürgetett fizetésrendezés a kö­vetkező méltányos megoldást nyerte. Az itélőbirák és az államügyészek hat fizetési csoportba soroztainak. Az első fizetési csoportba tartozik : a járásbiró (vezető járás­bíró), a törvényszéki biró, a telekkönyvi betét­szerkesztő biró és az államügyész (vezető ál­lamügyész) ; a második fizetési csoportba tar­tozik: az ítélőtáblai biró, a törvényszéki tanács­elnök, a törvényszéki elnökök kétharmada, a járásbirósági elnök és alelnök, a központi telek­könyvi hivatal' elnöke, a főállainügyészi helyet­tes, az államügyészségi elnök és alelnök; a harmadik fizetési csoportba tartozik: a kúriai biró, az ítélőtáblai tanácselnök, a törvényszéki elnökök egyharmada, a budapesti törvényszék másodelnöke, a budapesti büntetőtörvényszék másodelnöke, a budapesti központi járásbíró­ság elnöke, a legfőbb államügyészi helyettes, a főállamügyész, a budapesti államügyészség elnöke, az állami zárlati biróság elnöke és a közigazgatási biró,; a negyedik fizetési csoport­ba tartozik: a kúriai tanácselnök, az Ítélőtáb­lai elnök, a budapesti Ítélőtábla másodelnöke, a Budapesten elhelyezett három törvényszék elnöke, a budapesti főállamügyész, a közigaz­gatási bírósági tanácselnök és a szabadalmi tanács elnöke; az ötödik fizetési csoportba tartozik: a Kúria másodelnöke, a budapesti ítélőtábla elnöke, a legfőbb államügyész és a közigazgatási biróság másodelnöke; a hatodik fizetési csoportba tartozik: a Kúria elnöke és a közigazgatási biróság elnöke. Az I. fizetési csoportnak 9 fizetési soro­zata van : 7400, 8.000, 8.600. 9.200, 10.000, 11.000, 12.000, 13.000, 14.000 korona fizetés­sel. A II. fizetési csoportnak 6 fokozata van: 12.000, 13.500, 15.000, 16.000, 17.000. 18.000 korona fizetései. A III. fizetési csoport 4 fokoza • tában: 16,000, 18.000, 20.000, 22.000 korona fizetés van. A IV. fizetési csoport 22.000 és 24.000 korona. Az V. fizetési csoport 28.000 és a Vl-ik csoport 32.000 korona fizetéssel. A lakáspénz előzetes naptári negyedévi részletekben jár. Egyebekben az állami tiszt­viselők lakáspénzének folyósítására nézve álta­lában érvényes szabályok irányadók. _ ii • '' — Egy millió frank az amerikai zsirért. Budapestről telefonálja tudósitónk: A leg­közelebbi órákban 25 teherkocsiból álló sze­relvény indul a Józsefvárosi-pályaudvarról Triesztbe, hogy az amerikaiaktól megvásárolt zsírt Budapestre szállítsák. A 25 vagon csak első részlete annak a mennyiségnek, amelyet Amerikától vásároltunk. Lefelé a vonat értékes küldeményt visz magával. 1 miliő frankot, mert Amerikának idegen valutában kell fizetni a zsir árát. Természetes, hogy az értékes küldeményt megfelelő személyzet kiséri, a határrendőrség egy felügyelője és megfelelő számú fegyveres határrendőr. A vonattal utazik Montgomeri Haynes amerikai hadnagy, aki Baloghy Ernő közélelmezési miniszterrel megállapodott a szállítás részleteire nézve. A vonattal kurir is megy, aki Károlyi Mihály elnök és Baloghy Ernő közélelmezési miniszter levelét viszi a Triesztben időző magyar kiküldötteknek, mert amerikaiak nemcsak zsirt, hanem déligyümöl­csöt, rizst és makarónit is akarnak nekünk szállítani, de a szerb kormánnyal létesítendő kompenzációs tárgyalásokat elő akarják segí­teni és evégből látja el az elnök és a köz­élelmezési miniszter utasításokkal a kikül­dötteket. Minisztertanács. Budapestről telefonálja tudósítónk: A Politikai Híradó jelenti: A csü­törtöki minisztertanács délután 5 órától meg­szakítás nélkül II óráig tartott. A kormány tagjain kivül résztvett a tanácskozásorv Káro­lyi Mihály elnök is. A minisztertanács folyó ügyeket intézett. Ezek között elfogadták! Laehne Hugó államtitkár lemondását, akinek: eredményes és érdemes munkásságáért kö­szönetet fejeztek ki. A minisztertanácson Szende Pál pénzügyminiszter előterjesztett több adópolitikai javaslatot. Valutánk rendezése. Bécsből jelentik: Az Osztrák-Magyar bank tiltakozott a bank­jegyek lebélyegzése ellen. Beck Lajos kor­mánybiztos kijelentette, hogy az Osztrák­Magyar bank likvidációja a csehek lebélyeg­zésével kezdődött meg. Beok álláspontja az, hogy egy antantbízottság rendezze a monar­chia pénzügyeit. Ha megmaradnak Magyar­ország jelenlegi határai, akkor mi vagyonel vétellel rendezzük valutánkat, ha azonban megcsonkítják országunkat, akkor ki kell tol­ni a valuta rendezését. — A fővárosi kávéházi alkalmazottak sztrájkja. Budapestről telefonálja tudósitónk : Szerdán éjszaka, mint ismeretes, a kávéházi al­kalmazottak szakszervezetének bizalmi testületei elhatározták, hogy miután nem tudnak meg­egyezésre jutni a főnökökkel, valamennyi ká­véházi alkalmazott csütörtök reggel sztrájkba lép. A kávéházak és vendéglők egész nap zárva voltak. — Katonagyülés. Ismeretes, hogy a sze­gedi katonák közt nagy elégedetlenséget kel­tett a zsoldos hadsereg felállításának terve. E tárgyban már gyűlést tartottak a katonák, amelyen tiltakozásukat fejezték ki a 24 évnél fiatalabb katonák leszerelése ellen. Csütörtökön délután a színházban ujabb gyűlés volt. Doj­csák István, a katonatanács főbizalmiférfia ismertette a helyzetet. Igyekezett megnyugtatni a katonákat arról, hogy a hadsereg átszerve­zése nem az eddigi katonák leszerelését jelenti. A szociáldemokrata párt vezetősége részéről dr. Kállai Emil, Fürtös Sándor és Nemes Lajos szólaltak fel. A felszólalások során a kommu­nista katonák közbekiáltásokkal fejezték ki elégedetlenségüket. A katonák többsége azon­ban megnyugvással fogadta a felvilágosításokat. Remélhető tehát, hogy az a felzudulás, amely a hadügyminiszternek rosszulértelmezett rende­lete körül támadt, le fog csillapulni. A katona­gyülés minden incidens nélkül fejeződött be. — Sztrájkra készülnek a dorozsmai köz~ alkalmazottak. A nagy kun község alkalma­zottai még január hó elején memorandummal fordultak a község elöljáróságához, Csondrád megye kormánybiztosához és a Közalkalmazot­tak országos szövetsége utján a népkormány belügyminiszteréhez, amelyben tarthatatlan hely­zetüknek a megélhetési viszonyokhoz mért ren­dezését kérték. A jómódú község volt elöljáró­sága ugyanis a háború alatt, sőt ma is, egye­temet és középiskolát végzeft tisztviselőinek át­lag napi 7"K-t, kisebb tisztviselőinek, altiszt­jeinek pedig átlag napi 4 kor. 33 fillért jutta­tott fizetés és javadalmazás cimén. Panaszos soraikra, a magasabb hatóságoktól a mai na­pig még választ sem kaptak, a község volt ve­zetősége pedig az illetmények rendezését a majd megválasztandó néptanácsra bízta. A régi szűkkeblű elöljáróságot az időközben a nép által megválasztott Komáromi Ede községi fő­bíró — aki az alkalmazottak súlyos helyzetén kétségkívül szociális és megértő jó szívvel akar segíteni — időközben népellenes működése és irányzata miatt feloszlatta s miután a képviselő­testület helyettesítő néptanács még mindig nem neveztetett ki: Nincs ma a községnek olyan fó­ruma, amely az alkalmazottak illetményeit ren­dezhetné. A türelmüket vesztett közalkalmazottak megunva a huza-vonát, február 27-én bejelen­tették a Közalkalmazottak Szegedi Egyesületé­nek, hogy március 10-én, amennyiben addig a köz­ség vezetősége illetve a magasabb hatóságok a a kérdést el nem intézik, munkájukat az összes községi alkalmazottak, tisztviselők, altisztek be­szüntetik. Az ultimátumot a szegedi egyesület javaslatára a budapesti szövetség jóváhagyta és a határozatról Dorozsma nagyközség főbíráját és főjegyzőjét, Tóbiás Mihály a szegedi egye­sület titkára szerdán a helyszínen, személyesen értesítette; a bizalmi férfiakat a szükséges teen­dőkre kioktatta s egyidejűleg biztosította a kér­désben a dorozsmai Munkástanács teljes tá-

Next

/
Thumbnails
Contents