Délmagyarország, 1919. március (8. évfolyam, 49-72. szám)

1919-03-06 / 53. szám

Szeged, 1919. március hó 6. DELIM AttY AKOftNZA H Az igaz papság hamis tükre. ,.A követendő példa." (Saját tudósítónktól.) Szegedi Katholikus Tudósító cimen havi folyóirat indult meg Szegeden. Első számát megkaptam és elolvastam. Az uj lap jelentkezése ellen semmi kifogást sem tehetünk. Ha Marmorek professzor agitálhat a cionizmus érdekében a zsidók előtt, akkor dr. Kramer Tamás káplán is írhat újságot a krisztianizmus érdekében Szegeden. Hancveniam damus petimusque vicissim. De lássuk az uj lapot! Beharangozójában ezt mondja a f. szerkesztő : „Nem akarunk politizálni, nem akarunk pártokat támadni, bírálni, egymás ellen uszítani." ' Nagyon helyes! A kereszténység a szeretet vallása, egy nagy demokratikus, sőt kommunista hit szülötte, a krisztusi gondolat világtörténeti ténye, ameiyben, mint az emberiség egyik legnagyobb értékét ismerjük el. E jóakaratú beharangozást. P. Zadravecz Istvánnak, az alsóvárosi ferencrendi szerzetesek nagytudásu, mély elméjű és ékesszavu spiritus rectorának nagyérdekü cikke követi, amely a katholikus autonómia megvalósítását sürgeti. Okos, világos, érdekes cikk, a maga igazában hivő és bizó férfiú hitvallása. Ezt az igazságot magam is vallom, hiszen jogos szabadságot kér, középkori bilincseket tördel, annak a reformációnak és reneszánsznak útját egyengeti, amelyet én magam is többször jövendöltem éppen mostanában és éppen e lap hasábjain. Már a dr. Krámer Tamás cikkéről, amely az iskolai vallásoktatás eltörlése ellen foglal határozott állást, kevesebb jót mondhatok. A jogát ez állásfoglalásnak is elismerem, sőt, mivel e cikket pap írja, igen természetesnek találom. Ez a kérdés ma a levegőben van, hogy ugy mondjam, szenvedélyes viták középpontjában. Nem lehet tagadni egyik részről sem, hogy ez elsőrendű hatalmi kérdés, lényegesen politikum, tehát aki vele foglalkozik, nem mondhatja immár, hogy „nem akarunk politizálni!" Igaz, P. Zadravecz cikke a katholikus autonómiáról is politikum, de, hogy ugy mondjam, a vallási belpolitikához tartozó kérdéről helyesen . és igazat ir. Ám a szerkesztő ur folytatásosnak induló cikkében ilyeneket találok: „Ha lesz tanítónk, ki ama úgynevezett szabadgondolkozóknak lesz apostola, kik pl. olyanokat hirdetnek: A hazugság ép olyan hőstett, mint a harctéren küzdeni az ellenség ellen! Kik a szülői szeretetet, a szülőkhöz való ragaszkodást a gyermekre hátrányosnak és károsnak mondják, mert ilyet is olvastunk a háború alatt a magyar szabadgondolkozók lapjaiban! Ezt mondja dr. Kramer Tamás f. szerkesztő, rókusi káplán, aki, saját igéi szerint „nem akar pártokat támadni, bírálni, egymás ellen uszítani." Nem gondolnám, hogy ilyen felelőtlen általánosságokba burkolt vádakkal és gyanúsításokkal ezt a célt szolgálná ! Mikor pedig azt írja, hogy: A papnál biztos a szülő még abban az esetben is, ha élete nem felelne meg teljesen azon elveknek, melyeket a .becsületes, jellemes embernek mindenkor követni kell, mondom, mikor ezt irja, kénytelen vagyok a szegény Nicolo Machiavellit rehabilitálni. De gyerünk tovább! Íme, egy hir, egy ártatlannak, sőt vallásosnak látszó apró hir a Szegedi Katholikus Tudósítóban: (Szeged, 1919. március hó.) Követendő példa. Szakolcáról irják: A cseh-szlovák nemzeti tanács egyik gyűlésén kimondotta, hogy a polgári anyakönyvvezetést a szakolcai kerületben megszünteti és ezután a házasságokat, halálozásokat és kereszteléseket a hitfelekezetek fogják nyilvántartani. Szabad-e hát hallgatnunk, hogy amig közvetlen szomszédainknál ilyen szabadságot kap az egyház, addig nálunk a vallás háttérbeszoritását kezdik követelni egyes körök! Nem, nem, soha, ilyet nem szabad és nem lehet ma felelősség nélkül mondani. Tudja az, aki ezt a „szakolcai" hirt igy leírta, hogy mit tett tulajdonképpen ? Hogy ez milyennek minősítendő cselekmény ? Hogy aki igy gondolkozik és igy beszél a magyar népköztársaság legnehezebb napjaiban, az mit müvei voltaképpen? Én nemcsak szabadgondolkozó, de keresztény és magyar vagyok, ám az ilyen kereszténységből és magyarságból, mint ami ebben a kis hírben meglapul, igazán nem kérek! Az uj lap egyébként hézagot is pótol. Közli, hogy hol és mikor lesznek szentbeszédek a szegedi templomokban. Például Szegedrókuson minden szombaton délután 3 órakor, szónok: Dr. Kramer Tamás, káplán. A követendő példa pedig maradjon csak Krisztus és ne a csehszlovákok! Igazam van ? (/'• gy) (Megjelent a nemzetgyűlési választásokról szóié néptörvény. — A szegedi választó-ke-ület kilenc képviselőt választ. — (Saját tudósítónktól.) A hivatalos lap szerdai száma közli az 1919. évi XXV. néptörvényt, amely az alkotmányozó nemzetgyűlési választásokról szól. Ugyancsak közli a hivatalos lap a választási kerületek részletes beosztását is. E szerint az ország 48 kerületre van felosztva. Budapest négy választási kerülete 36, Szeged, Csongrádvármegye, Hódmezővásárhely együttesen 9 nemzetgyűlési tagot választ. A törvény szerint minden választási kerület székhelyén választási hivatal lesz. A hivatal elnökből, ennek helyettessébői, négy ülnökből és két helyettes ülnökből áll. Az elnököt és helyettesét a népkormány nevezi ki, még pedig a választási kerület székhelye szerint illetékes Ítélőtábla területén működő birák sorából. A hivatal többi tagjait a választási elnök nevezi ki. A szavazás szavazatszedő bizottságok előtt történik. A szavazatszedő bizottság elnökét és helyettesét a választási hivatal nevezi ki. A választási hatóságok tagjai, valamint a választási hivatalnál alkalmazott szakértők, működésük megkezdése előtt esküt (fogadalmat) tesznek. A jelölési ajánlatot legkésőbb a választás napját megelőző tizenötödik napon, a választás elnökének Írásban kell átadni. Minden ajánlatban annyi jelöltet lehet ajánlani, ahány nemzetgyűlési tagot kell az illető kerületben választani. Az ajánlatban a pótjelöltek is felvehetők, ezek száma ötnél több nem lehet. Az ajánlásban a jelöltek és pótjelöltek pártállását meg kell nevezni. A jelölési ajánlatot legalább 500 oly választónak kell aláírnia, akinek az illető választási kerületben van választójoga. A választók csak egy ajánlatot írhatnak alá. Az ajánlott jelöltek és pótjelöltek az ajánlás elfogadását állami közjegyző, vagy községi elöljáróság által hitelesített írásbeli nyilatkozatban jelentik ki. A jelölt és pótjelölt csak egy választási kerületben fogadhat el jelölést. A jelöltek és pótjelöltek tíz nappal a választás előtt a választási hivatalhoz két bizalmi egyént, a szavazatszedő bizottságokhoz egy-egy ülnököt és ezek helyetteseit jelölhetnek ki. Ha csak egy lajstromot ajánlottak és a jelöltek száma a betöltendő mandátumok számát meg nem haladja, a választási hivatal az összes jelölteket megválasztott nemzetgyűlési tagoknak, a pótjelölteket pedig megválasztott nemzetgyűlési póttagoknak nyilvánítja. Ugyanaz áll, ha több lajstromot ajánlottak és a mandátumok számát az ajánlottak száma meg nem haladja. Ha a jelöltek száma nagyobb, mint a betöltendő mandátumoké, ugy választási eljárásnak van helye. A választás szavazólapok alapján történik. A választókat a szavazatszedő bizottságoknál reggel 8 órától este 8 óráig kell szavazásra bocsátani. Azokban a községekben, amelyekben szavazói igazolványok nem állíttatnak ki, a választói jogosultságot a szavazatszedő bizottság állapítja meg. Mindazokat, akik szavazásra bocsátattak, fel kell venni a választóknak a szavazatszedő bizottság á;tal vezetendő névjegyzékébe. A szavazás után a szavazatszedő bizottság felnyitja az urnát és megállapítja az abban elhelyezett, valamint a fel nem használt szavazólapok és borítékok számát és azt, hogy minden egyes lajstromra hány szavazat esett. A szavazási eljárásról három példányban jegyzőkönyvet vesznek fel. A szavazás eljárás iratait a bizottság elnöke, miután az iratokat lepecsételték, vagy a választási kerület járásbíróságához, vagy a választási székhelyen működő választási hivatalhoz viszi. A választás eredményét a beérkező szavazási iratok alapján a választási hivatal a lehető legsürgősebben köteles megállapítani. Miután az egyes lajstromokra eső érvényes szavazatok számát megállapították, következik annak a megállapítása, hogy az egyes lajstromokra (pártokra) hány mandátum esik. Ez igen bonyadalmas számítás alapján történik, amit jól meg kell majd tanulniok a választás vezetőinek. A szavazatszámlálás eredményét és a megválasztottak neveit nyilvánosan ki kell hirdetni. A megválasztott nemzetgyűlési tagnak a neki kiszolgáltatandó jegyzőkönyvi kivonat szolgál megbízólevél gyanánt. A törvény szigorú büntető rendelkezéseket is előir. Hamis adatokat tartalmazó ajánlások esetén az ajánlók két évig terjedhető fogházzal és nyolc ezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével sújthatok. Ugyanez a büntetés sújtja azokat is, akik a hivatalos szavazólapokat utánozza. Tilos a választókat ingyen szállítani, zászlókat kitűzni a választás megejtésére, vonatkozó rendelet megjelenése és a választás megejtése közötti időpont alatt. A szavazás napját megelőző nap délutánjának 6 órájától kezdve a szavazás befejezéséig szeszes italt árusítani, kiosztani, forgalomba hozni büntetés terhe alatt tilos. Fegyverrel a szavazás színhelyén nem szabad megjelenni. A fenti tilalmak elkövetői pénzbirsággal és fogházzal büntettetnek. A törvény március hó 5-én lépett életbe. A választásokat előreláthatóan április 10-e körül országosan megejtik. Amerikai magyarok memoranduma Wilsonhoz. Kopenhúga, .március 5. Washingtoni távirat szerint Newyorkban a magyar szövetségek 16 tömegtüntetést rendeztek, amelyen a magyar területek erőszakos bekebelezése ellen tiltakoztak. A tüntetéseket azért rendezték, hogy Wilsont felvilágosítsák a helyzetről, akihez memorandumot is intéztek. Ebben kifejtették, hogv 'Magyarország erőszakos szétdarabolása a világbékére nagy veszedelmei jelent. llJ| Is**15-ik pontja ! Mindenkiszivarkahüvelyeket kizárólag W II9UII a MÉD, SPÉCIALITE szivarkahüvely főraktárába vásároljon 219 Szeged, Jókai-utca 11. szám. Telefon 15—20.