Délmagyarország, 1919. március (8. évfolyam, 49-72. szám)

1919-03-06 / 53. szám

Szerkeiziéseg: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA SZÁM, A szerkeszliség teidenja: 305. ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 72.— K. negyedévre 18.-— K. félévre . . 36.— K. egy hónapi* 6.— K. Egyes szám ára 24 fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZAm. A kiadóhivatal telefonja: 305. Szeged, 1919. VIII évfolyam 53, szám. Csütörtök, március 6. iX Földet a szegedi népnek! Irta: Domokos László. A földosztó bizottságok az ország minden részén kiszálltak munkájuk színhelyére és meg­kezdték a forradalom első nagy szociális reform­jának végrehajtását. A földet át kell adni a földművelő népnek és pedig saját tulajdonába és birtokába. Egy ilyen nagyfontosságú törvény­ről külön előadásokat kellene tartani, hogy a nép jól megértse a benne lefektetett elveket. Ehelyett azt látjuk, hogy sok helyen félrema­gyarázzák a törvény rendelkezéseit vagy annak agyonhallgatásával azt a látszatot igyekeznek kelteni, mintha egyáltalában lehetne még mód a földreform végrehajtásának meghiúsítására. Ugy látszik, hogy ugyanez a tendencia nyilvánul meg Szegeden is. Legyen résen tehát a szegedi nép és ne engedje törvényben lefek­tetett jogait elsikkasztani! Ezt a törvényt nem a régi parlament csinálta, az urak parlamentje, amely mindig csak a saját maga érdekeit szol­gálta, hanem maga a forradalom. A forradalmi hangulat és az ezzel párhuzamos szociális gon­dolkodás kivánja meg, hogy ne legyen többé nagybirtok Magyarországon se grófnak, se fő­papnak, se városnak, sem semmiféle jogi sze­mélynek korlátlan birtokában. Igen is, Szeged város földjeit át kell adni a népnek és ez a kényszerhelyzet csupán azokra rejt veszélyt, akik még ma is görcsösen kapaszkodnak egy elmúlt urhatnámság cifra nyomoruságába. Szeged város pénzügyi helyzete és köz­gazdasági élete azért volt oly végtelenül szegé­nyes és kicsinyes, mert roppant nagy birtoká­val rosszul gazdálkodott. Az uj korszak minden reménye a birtokreform alapos végrehajtásához fűződik. Ha a parlagon heverő földek családi kisbirtokokká fognak átalakulni és ugy a város, mint az állam tervszerű többtermelési mezőgaz­dasági politikát fog folytatni, remélni lehet, hogy Szeged város már néhány év múlva be­fogja tölteni hivatását, amely abban áll, hogy elsőrendű mezőgazdasági értéktényezővé emel­kedjék. A birtokreformról szóló törvény szerint mindazoknak, akik földet igényelnek, a birtok­rendező választmánynál kell jelentkezniük. Min­den jelentkezőt fel kell jegyezni és még akkor is, amikor a birtokrendező választmány már megkezdette működését, a közhirrététel napjától kezdve három napig minden uj igénylő jelent­kezhetik. Jól teszi tehát a város hatósága, ha a jelentkezőket már most összeiratja, hogy az Országos Birtokrendező Tanács tisztán láthassa, milyen igényeket kell kielégítenie? Első sorban családi kisbirtokok alakításá­ról lehet szó. Hozzávetőleges számítás szerint a városnak 71,000 holdjából mintegy 10,000 hold esik erdőségekre, mocsarakra és termé­ketlen területekre, 6—7000 holdra lehet tenni azt a területet, amelyet a város mintagazdasá­gai foglalnak le, vagy amely terület ilyen célra a városnak meghagyható^ Tehát mintegy 54,000 hold körül van az az ingatlan, amelyet felosz­tásra ki kell jelölni. Ebből körülbelül 40,000 holdat tesz ki a mezőgazdaságilag müveit te­rület, amelynek legnagyobb része már most bérbe van adva kisgazdáknak. A jelenlegi ha­szonbérlők feltétlenül jelentkezhetnek tulajdoni igényeik kielégítése végett és pedig ugy, hogy minden bérlő az általa bérelt területből csak 20 holdra érvényesítheti igényét, viszont az 5 Jiolddal vagy ennél nagyobb területtel rendel­kező haszonbérlők igényelhetik, hogy családi kisbirtokukat 20 holdra egészítsék ki. Mivel azonban előreláthatólag sokkal nagyobb lesz a kereslet, mint amekkorát ki lehet elégíteni, va­lószínűnek tartom, hogy az Országos Birtok­rendező Tanács a családi kisbirtokok mértékét a szegedi területen 5—10 hold terjedelemre fogja redukálni. A lényeg az, hogy minél több jelentkező hozzájuthasson igénye kielégítéséhez. Még a szomszéd törvényhatósági és községi területekre is ki lehet terjeszteni a szegedi földmivelő nép igényeit, aminek folytán remélni lehet, hogy a sándorfalvai, algyői, mindszenti, kisteleki, pusz­sztaszeri és egyéb lakosok igényeinek kielégí­tése után a Pallavicini-féle földbirtokból is jut­tatni fognak a szegedi nép számára. De nem csak a tanyai, hanem a városi népet is ki kell elégíteni. Eltekintve attól, hogy a törvény 10. §-a érteimében erdő- és legelő­területeket is ki lehet sajátítani, az irtványföl­dek, vadaskertek és mindazok a területek, ame­lyek azelőtt mezőgazdaságilag müveive nem voltak, feltétlenül a nép rendelkezésére bocsáj­tandók, ha több igénylő jelentkezik, mint amennyit egykönnyen ki lehet elégíteni, külö­nösen nagy súlyt kell helyezni a szegedi tala­jon a homokos földnek megfelelő családi kis szőlőbirtokok létesítésére, ezenkívül a bolgár és német kertészet meghonosítására alkalmas kerti kisbirtokoknak is igen nagy fontosságuk van, Például az egész gyálai rét kiválóan alkalmas kerti kisbirtokokra, mert a Tisza mindkét ágá­nak felhasználásával igen könnyen öntöző mü­veket lehet rajta létesíteni. Ez a 4000 holdnyi terület mintegy predesztinálva van arra, hogy a városi lakosság rendelkezésére bocsájtassék s villamosjárattal könnyen hozzáférhetővé tétessék. A gyálai réten tehát 2—5 hold nagyságú kerti kisbirtokokat kell létesíteni, aminek folytán ott nagyszerű kerti kultura fog keletkezni, amely néhány év múlva nemcsak az egész város pia­cát láthatja el, hanem óriási exportra is beren­dezkedhetik. Különösen fontos továbbá a kisebb java­dalmazásu közalkalmazottak, önálló kisiparosok és gyári munkások kielégítése, igényeiknek megfelelő házhelyek és családi kiskertek át­engedése utján. Ezek részére a város közelében fél holdas családiház-telkeket kell engedélyezni. Tekintettel arra, hogy az igénylőknek ez a cso­portja rendkívül nagy számmal fog jelentkezni, ajánlatos lenne, hogy a város a maga mérnök­sége utján már előre elkészítse ennek a tiszt­viselő- és munkásnegyednek egész tervrajzát, kidolgozza csatornahálózatát, közlekedésügyét és mindazokat a terveket, amelyek szükségesek, hogy egy ilyen uj városrész a városiasság min­den feltételét bírja. Az érdeklődőknek elsősorban szövetkeze­tekbe kellene tömörülniök és pedig a mező­gazdasági termelőknek termelőszövetkezetekbe, a kerti kisbirtokosoknak értékesítő szövetke­zetekbe és a családiházhelyet igénylőknek tiszt­viselő- vagy munkásszövetkezetekbe. Manapság, mikor a tömegek a maguk szervezettségükkel óriási erőt képviselnek, minden siker a tömö­rülésben rejlik. Szocializálni kell minden elavult intézményt és különösen szocializálnt kell a termelő és alkotó munkát. Legyen résen a szegedi nép, mert minden lépésénél szembe fogja magát találni régi előítéletekkel és a ma­gántulajdon tüskés korlátjaival. Szívós akarat kell hozzá, hogy a törvényben lefektetett elveket Szegeden keresztül lehessen vinni és én ennek az akaratnak vagyok folytonos élesztgetője és szószólója. De bizonyos, hogy a nép akaratának érvényesítését a felső fórumok és mindenek előtt maga a népkormány, amely a birtokreform végrehajtásának leghivatottabb őre, feltétlenül kifogja csikarni mindenféle helyi mahinációkkal és konzervatív erőlködésekkel szemben. Sok mindent lehet ma csinálni, csak azt nem, hogy a társadalom legalsó rétegeinek ezer és ezer kisembere kizárassék a forradalom legnagyobb vívmányának áldásaiból. Anglia Magyarország területi integritásáért. — Hírek a békekonferenciáról. ­Bécs, március 5. Hágából jelentik, hogy a magyar kérdésnek a békekonferencián va­ló tárgyalása a csatornán tul is élénk visz­hangot vált ki. A területi integritást, nwk elkerülhetet­len!. gazdasági feltételt emlegeti az erősen ptjotestáns érzületű Anglia, azonban ezenfelül a felekezeti egyensúly fel­borulásától is tart. Hetek óta nagyszabású előadásokat tartanak Londoniban „A protes­tantizmus veszedelme" cftnen, amelyeken fejtegetik azt a veszélyt, amely a protestan­tizmust fenyegeti arra az esetre, ha Erdélyt Romániához csatolják. Az egyházi vezetőkön kívül a politikusok és a nőmozgalom vezetői emelik a népgyűlések nívóját. A mozgalom eredményeként több mint 30 memorandumot nyújtottak át a különböző küldöttségek Lloyd Georgenak ebhen az ügyben. Ezek a memo­randumok, amelyeket a miniszterelnökön kí­vül a kormány többi tagjai is megkaptak. Err délyt mint a vallásszabadság töÁtértelmi leté­teményeséi is a pfpté$t(tnfizmus védőbástyá­ját aposztrofálják. A londoni eseményekkel kapcsolatban mo^gcépm Andidé még Amerikában is ugyan­ilyen irányban. Prága, márius 5. Budapestről Bécsbe ér­kező hirek szerint az élelmiszerkészletek telje­sen kimerültek. A munkátlanság egyre fokozó­dik és egyre nő a tömegek száma, amelyek az általános felfordulásra várnak, hogy rabolhas­sanak. A szövetségesek különösen Csehorszá­gotiigyekszenek élelmiszerrel ellátni, mert félnek a bolsevizmus felülkerekedésétől. A szerbeket hi­vatalos jegyzékben figyelmeztetni fogják, hogy ha az Olaszországon át érkező vasúti szállít­mányoknak útját állják, ennek komoly követ­1

Next

/
Thumbnails
Contents