Délmagyarország, 1919. március (8. évfolyam, 49-72. szám)

1919-03-20 / 65. szám

4 DELM A Q Y AEOSSZ A® Szeged, 3910. március 20. Hol van a Bánát? Megint lenyelhetünk egy keserű piíulát, amit szintén még a régi, átkozott szolgarend­szer boszorkánykonyháján raktároztak el a számunkra. Amikor a párisi konferencián rnosi a román határ kérdése került megvita­tásra, Lloyd George áljtóag ezt mondatta: - Ugyan mutassák meg nekem, hol van a Bánát és Temesvár. Konzíliumot ülnek gyötrelmes beteg" ágyunknál, kezükben könyörtelen pengéjű mü­íőkéssel azon tanakodnak, liogv országrésze ket amputáljanak-e Magyarország vergődő 'testéről, vagy a magunk egészében állitsa­nak>e talpra? Sorsunkról, jelenünkről, jövőnk­röl készülnek dönteni s akkor ennek az izgal­mas várakozásnak a csendjébe az utolsó .pil­lanatban, mint a lélekharang balekondul An­gija níniszterelnökér/ek hangja, hogy még nem ismeri Magyarország térképét. Recrudescunt gentis Hungáriáé, vulnera ... Újra föltakadnak hát a magyar nemzet se­bed. Régi sebek, mesterlségesen, elköltözött agyon kuruzsolt, régi, mérges' kelevények. Agyonhallgatni Magyarországot, a magyar nemzetet és népet, a kiiilfö d előtt eltitkolni nemzed ősefőnkét, meghamisítani nemzeti jellegünket, érzületünket a külföldi nemzetek .irányában érzett vonzalmunkat, vagy anti­•patliiánkat, elbujtatni az csszmonarchia agyagkeretei közé szorított térképünket, leta­gadni állami önállóságunkat és ilehazudni in­kább még a napot is az égről, csak a külföld észre ne vegyen valahogy bennünket, hogy nini, hiszem ebben a rothadó osztrák biroda­lomban még egy szabadságszerető és fejlett kulturáju, életképes nemzet vár a megújho­dásra. A messiást várja, az uj márciust, ke­zén, ilábán uemzetiszinüre mázolt béklyói de majdba jön a népek tavasza, a béklyókról le­pattogzik a máz s a teketevas és sárga rézbi­lincsek összetörve bulinak a mult porába. Nem. A sötét Habsburg-koponyák abba szü­lettek beile és abban szűntek meg élni, hogv a külföldnek nem szabad megismernie az igazi Magyarországot. Hü porkolábjaik, a magyar politika és játékparlament vezérei, mágnásai, bankárjai, kurtanemesei és csatlósaik, ki tu­datosan. ki maga som sejtve talán, hogy mi­csoda irtózatos bűnt követ el a hazája ellen hűséges rövidlátással!, sorra bedűltek uralko­dóik bornírt gonoszságának s mialatt itthon nagy garral folyton hii angol utánzatnak igye­keztek föl tüntetni a mi angol-kóros parlamen­tarizmusunkat. azalatt gyáva meghunnyász­kodással tűrték, hogy politikai gazdasági. Az angol munkásmozgalom. i Rotterdam, március 19. A Daily Chro­Mide i''ja. hogy Angol országiam a uinnkás­Ikérdés igen komoly. A legközelebbi napok határozataitól nagy jelentőségű dolgok függ­nek. A munkásvezérek elhatározott számié­ka, hogy a rettenetes bonyodalmat elhárítsak. A megegyezés sarkpontja n szénbányák ál­lamosítása, ez a munkások legfőbb követelé­se. A bér és munkaidő kérdése csak másod­rendű. Csütörtökön döntésre kell vinni dol­got. vagy minden követelésüket teljesítik, vagy általános sztrájkra lépnek, ami az an­gol ipar teljes .szüneteléséi jelenti. A bolsevizmus amerikai megítélésben. Newgork, március t9. Az Eremng Af nek jelentik: Tieavatott körökben mind süté­si ebben ítélik meg .'Európa helyzetét, és a bol­sevizmus elleni küzdelem kilátástalanságát. Hir .szerint hatalmas és jól megszervezőit (bolsevista hadseregek állanak Lemberg és Odessza előtt, alionuwn líománia ellen fing­nak vonulni. tiraUann főleg azért jött Pa­risba. hogy lőszert és hadianyagot kérjen Itaiiiáuia részére a szövetségesektől. A Kher­soin körül harcoló csapatoknak vissxa kellett vonulniok a bolsevikiek elől. Padero-irxsky kereskedelmi képviseletünk, „dölyfös', „kö;­Zös" nagykövetünk, követségeink és konzulá­tusaink állandóan és rendszeresen mindenütt •meghamisítják, eldugdossák, sőt ahol csak lehetett, valósággal fölrúgták Magyarország legelemibb jogait és degéietbevágóbb érde­keit. Es íme most aztán kiujultak a- régi se­bek, az örökös angol példára való üres hivat­kozásokra most tárul csak igazában elénk a vá­lasz: Anglia miniszterelnöke a konferencia döntő perceiben lázas sietséggel keresi a mappán a Bánátot és Temesvárt. A Bánát­ban, a Bácskában, a elvidéken a szerb évS a cseh katonáik kezében napok óta suhog a bo't. A mi drága Erdélyünkben; hü magyarok és hii szocialistáink eleven sebeit sózzák be. „Nagyrománia" vad katonái, meggyalázzák asszonyainkat, leányainkat, lelövik, mint a kutyát, iskolás gyermekeinket egy himnuszért földönfutóvá teszik, vagy elhurooíják hü hiva­talnokainkat, a megszállőtt országrészeket .mindenükből kifosztják. És akkor a béke­konferencián valószínűleg több jóindulattal, mint rosszakaratból megszólal Lloyd George angol miniszterelnök hangja, mint a lélekha­rang: Hol is van az a Bánát? az a Temesvár! A Bánát ott van Lloyd George, ahol minde­nünk legjobban fáj, Temesvár is ott van. Ott van Pécs is és ott van Pozsony. Arad, Ko­lozsvár. Ungvár, Zilah, mind. mind, ami kivül esik a demarkációs vonalon . . . Ott az élés­tárunk, a bányánk, gabonánk, szenünk, sónk, földgázunk, márványunk, aranyunk . . . His­tóriánk, jövőnk, jelenünk, életünk, becsüle­tünk . . . Ne térképen keresse Llovd George a megszállott területeinket, hanem keresse szivünkben . . . Fogja meg az ország ütőerét, milyen kihagyósan, szinte elhalóan ver. Néz­zen az arcunkba, milyen halvány, a szemünk­be, milyen lázasan fénylik és ha akkor meg­kérdez. hogy mitől ez az aggőnia, az ezeréves magyar história és az ország területének gazdasági egysége majd megmondja rá ne­ki a választ, hogy a Bánát... és Temesvár., s Erdély és Bácska s a felvidék s mind, ami ezer esztendő óta mindig, változatlanul meg­maradt egységes Magyarországnak. Nem szabad azonban kétségbe esni. Ey a keserű pilula a mult öröksége. De a sötét Hábsburg-koponyák' már hiába vicsorognak felénk, fé:tve dugdosott, lefojtott uj Magyar­ország itt van, megszületett és mi bízunk benne.-hogy most már Anglia miniszterelnö­ke is ismerni és tisztelni fogja Magvarország ezeréves térképét. Zsoldos László. kormányát is komolyan veszélyezteti a len­gyel holsevikiek lázadása. Ha a gyors ame­rikai élelmezési segély nem érkezik meg, a holsevikiek fognak felülkerekedni. A spartacusok általános sztrájkot akarnak. Berlin, március 19. A spartacus-szövet­ség röpiratot oszt szét, amelyben közli, hogy az általános sztrájk ezúttal nem juttatta ke­zébe a politikai hatalmat, mert nem érkezett el az ideje mindaddig, amig Berlinben, Lip­csében, Westfáliában vagy Brémában fölvált­va, vagy egymásután sztrájkolnak, hanem csak akkor érkezik el a proletariátus hata­lomra jutásának ideje, amikor egész Német­országban egyszerre mondják ki az általános sztrájkot. A spartacus-szövetség a legutóbbi harcokban nagy lépésekkel jutott közelebb CL. iához Egyenruhák cikkek legkedvezőbb beszerzési forrása. SZEGŐ ÁRPÁD hadferszerelésí intézete. 167 Szeged, Kölcsey-utca 10. sz. Telefon 291. f\ radikális-párt nem kooperál a Károlyi-párttal (Saját tudósítónktól) Azok*után az ese­mények után, amelyek a Károlyi-párt tiszti­karának legutóbbi ülésén történtek, nyilván­való volt, hogy Szegeden is, mint az ország legnagyobb részében, aligha tud a Károlyi­párt a radikális-párttal a választási koope­rációra megállapodni. A radikális-párt a sze­gedi Károlyi-párttól különösen két dolgot sé­relmezett, azt, hegy a jelölő-lista összeállítá­sánál nem .hallgatta meg véleményét és igy befejezett tények elé állította, azonkívül azt„ hogy a lista kilenc helye közül a legutolsót, a kilencediket tartotta fönn a Károlyi-pírt a radikális-párt számára. Amint a 'egutóbbi bi­zalmas ülésen, ugy az azóta tartott sziikkör-ii megbeszélésen sem tudott megállapodás lét­rejönni, aminek következménye, hogv a sze­gedi radikális-párt elnöksége a következő le­velet intézte a Károlyí-párt elnökségéhez: A Függetlenségi Károlyi-Párt T. E nökségének Szeged. Pártjainknak a nemzetgyűlés! választásom kon való együttműködése kérdésébet! a tény­állást ugv látjuk, hogy a szegedi választóke­rület Károlyi-párti szervezeteinek eddigi és a továbbiakban órinthetlen megállapodásai bennünket túlságosan feszélyeznek. Akár­mennyi barátsággal és rokonszenv vei figyel­jük a szegedi függetlenségi Károlyi-párt vá­lasztási akcióját, nem tudunk olyan közös alapot találni, amely az .adott időpontban és az igen kényes személyi és politikai bizalmi kérdésekben pártunk elvi alapjait födné. Ezért és még azért is. mert az ; rszágos központi pártok politikai magatartása telje­sen tisztázatlan és az utóbbi napokban a mi kiindulási pontunkhoz képest jelentős eltérést mutat, szorosabb együttműködésijük kérdését ezidőszerint megoldhatónak nem tartjuk. Állásfoglalásunkat különösem megnehezí­ti az a tény. hogy a szegedi Károlvi-pár.tnak általunk is uagyrabecsült elnöké, dr. Dettre János az első jelöltségi helyen áll, aki iránt mi is teljes politikai bizalommal és ragasz­kodással viseltetünk. A szegedi radikális-párt Elnöksége. A Károlyi-párt tisztikara szerdán tartott ülésén ezt a levelet tudomásul vette, ami vei hivatalosan is megpecsételődött, hogv Sze­geden a két polgári párt nem kooperálhat a választások idejére. A radikális-párt most a központtal tárgyal. 2—3 -napon belül eldől, hogv ál 11 t-e. jelöltet. Ezidö szerint annak van nagyobb valószínűsége, hogy igen. Szerda délutáni tiszti ülésén összeállította a Károlyi­párt a végleges választási listát. Dr. Becsey Károly, aki a negyedik helyre került volna, nem vállal jelöltséget. Így a negyedik hely Vajas yőzsefnek jutott. A 6. hely szintén Sze­gedé. itt Pálfy Dánielt jelölték. A 9. helyet fölajánlották dr Pap Róbertnek, aki azonban a jelöltséget nem'vállalja. A 9. hely a Károlyi­párt listáján tehát még mindig betöltetlen, egyébként a végleges névsor a következő: 1. Dr. Dettre János, 2. Kun Béla (Hód­mezővásárhe'y), 3. dr. Nagy György (Szen­tes—Csongrád), 4. Vajas József. 5. Bodrogi János (Hódmezővásárhely), fi. Pálfy Dániel, 7. Reök Iván (Tápé). 8. dr. Nagy Józser (Mindszent—Szegvár). A 9. hely betöltet­len. —. Óráját és ékszereit javíttassa elsőrangú óra- és ékszer­üzletemben. Szolid árak! Órákban és ékszerekben nagy raktár. .\v. FISCHER K. ./..­154 Korzó-kávéház melleit.

Next

/
Thumbnails
Contents