Délmagyarország, 1919. március (8. évfolyam, 49-72. szám)

1919-03-16 / 62. szám

6 DlLHlÁ G Y AÜtOBSZ A.9 Szeged, 1919. március 16. Kommunista agitáció a fa- és festőmunkások körében. — Elégedetlenség a munkanéíküH segély megvonása miatt. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi szociáldemokrata párt egyes szakszervezeteiben, a fiatalabb tagok között elég időtlenség mutatkozik, amely végső okon a munkanélküliségre vezethető vissza. Nyilt kifejezésre jutott ez a famunkások és a festőmunkások szakszervezeteinek legutóbb tartott taggyűlésein. Az ifjú munkásság körében vannak és agitálnak a kommunisták ós ezek a festők és mázolok szervezetében határozatot akarnak provokálni arra, hogy az egész szakszervezet, csatlakozzék a kommunista párthoz. A festőmunkásclk taggyűlései két napig tartott s azon hosszas, szenvedelmes viták hangzottak el. Többen a pár tveze tőséggel szemben való elégüktlénségüknek adtak kifejezést. Kifogásolták azt, hogy a vezetőség szerintük letompítja az osztályiharcot, hogy mind több teret enged a pártban a betóduló burzsoáziának, sőt nagytőkéseknek. (Szerintük a pártban csakis a proletárságnak van helye, még pedig tisztán a fizikai, kézimunkás proletároknak. Ugyanezt hangoztatták a kommunista gyűléseken is, amelyeken az egyik szegedi kommunista vezér, Udvardy Ferenc állandóan hangsúlyozta, hogy a. szellemi munkások, az intelliktuálisok csak rontják az osztályharcot, mert a burzsoá ideológiától szabadulni nem birnak. Nem a szegedi kommunista vezetők, vagy ifjú munkások uj találása ez, .mert a munkásmozgalmak során számtalanszor lehet ráakadni, de sarkalatos pontja a fiatal munkásság körében folyó agitációnak. S ér dekes, hogy ugyanakkor, amikor a szellemi munkások ellen beszélnek, a következő szavukkal már ,Marxra hivatkoznak (akira hivatkozni minden szónok szinte kötelességének tartja). Pedig Marx, mint a szociális mozgalmak sok más kiválósága, nem volt fizikai munkás. Az ifjúmunkások több elmeéllel, .mint tudással vitatkoznak. S a mi" valódi lényege a vitáknak — melyekben •egyébként többkevesebb igazságuk is van, — az a munkanélküliség és az államsegély. A kormány hir szerint áprilisban a munkanélkülieknek folyósított, napi 15 koronás segélyéi be akarja szüntetni. Ez egyik főoka az elégületlenségnek. A vezetőséget vádolják azzal, hogy lanyha az osztályharc irányításában s ezzel együtt a munkaalkalmaknak a gazdagoktól való kikényszerítésében. Minthogy pedig — mint egyik különösen 'heves szónokuk mondotta — a vezetőség eltávolítását nem SÍ kerül elérniük, nekik kell a pártot elhagyniuk s az energikusabb, szélsőbb kommunistákhoz csailakozniok. — De mi les/, akkor a munkanélküliek segélyével? kérdezték többen. A segélyeket tudniillik a szakszervezetek utján folyósítja a kormány. — A szakszervezetek felelte a szónok, gazdasági szervek, mi tartozhatunk a kimmunista párthoz, amely hiszen szintén szocialista párt, de azért megmaradhatunk a szervezetekben, a politikai különállásunk mellett is. Különbe«i is a segélyeket nem a szociáldemokrata párt adja, hanem az állam. Erről indult meg aztán végtelen vita. Az idősebbek sorra cáfolták a szónok okoskodásait. Azzal érveltek, hogy a bontó törekvésekkel szemben a proletárságnak gazdaságilag és politikailag a legszorosabb öszszetartásra van szükségük. Egyik szónok fölhozta példaképpen azt, hogy mi történnék akkor, ha a munkásságnak' valami fontos, közös érdekéből sztrájkot rendelne el a szociáldemokrata párt, de ehhez a kommunisták nem csatlakoznának. Ekkor proletártestvéreik ellen harcolnának esetleg, mint sztrájktörők. Némely fölszólaló igazat adott, az ifjabbaknak abban, hogy tőkések fölvétele a pártba, káros hatással lehet a kollektív szerződések megkötésére, mert ha nagyvagyoni munkaadókat is fölvesznek a pártba, akkor, talán akaratlanul, az ő érdekeiket is respektálni kell. íDe valamennyien megegyeztek a megfontoltabbak abban, hegy féltékenyen óvakodni kell a szociáldemokrata párt egységének a megbontásától. Ha a vezetőség ellen kifogások vannak, akkor azokat a párt kebelében kell elintézni. A festőmunkások taggyűlésének második napján, a péntek esti ülésen nagy beszédet mondott Wallisch Kálmán. Elmondotta, hogy mikor a háború alatt ismét és ismét fölszólította az itthon volt munkásokat, hogy járjanak el a szak zer .-ezetekbe, mikor külön meghívásokat is küldött, száz közül eljött busz—harminc. Pedig csakis a párt keretében, csakis a maga szakszervezeteiben orvosolhatja minden baját a proletárság. A pártot erősíteni, terjeszteni ke'!. Nem árt, hanem a legnagyobb mértékbt i hasznára van a pártnak, ha a köztisztviselőket, a magántisztviselőket, törpebirtokok gazdáit, a kiskereskedőket és kisiparosok it a maga kebelébe befogadja. Hiszen ez erőt jelent. — liát nem más eredménye van ma bizonyos munkás-szakma sztrájkjának — mondotta, — ha azt egy kiterjedt, minden foglalkozásukat magában foglaló, hatalmas, párt támogatja? Ha fölvettük is a burzsoáziából a nálunk jelentkezőket, azok a vagyonosabbak csak kevesen vannak és semmi befolyásuk sincs a párt ügyek intézésére. Nekik is tudniok kell, hogy a szociáldemokrata párt célja igenis a kommunizmus, amit progr inamul az úgynevezett kommunisták tőlünk kisajátítottak. Beszólt arról, hogy a szoeiáld un )krata párt szakszervezetei, ig^iz, hogy gazdasági szervezetek, de mások, mint az angol Trade Union-ok, amelyekben pártra való tekintet nélkül minden munkás helyet foglalhat. Hová vezetne az, mondotta, lia nálunk Károlyi, vagy kisgazdapárti munkás, szociáiista és úgynevezett kommunista is a szakszervezetekben együtt volna? Ez fölrobbantana, mindent, amit a magyarországi hatvanéves szociáldemokrata párt annyi küzdés árán megteremtett. !Arra figyelmeztette az ifjúmunkásokat, hogy ne üljenek föl üres jelszavaknak. A kommunizmust nem gyilkolással kell megteremteni. A szociáldemokrácia is a kommunizmusra törekszik s ha azt szép szerével, a törvényes kereteken belül el nem érheti, kész drasztikus eszközökhöz is nyúlni. De erre a mostani idő nem alkalmas, most rablás és gyilkolás volna az úgynevezett kommunistáktól sürgetett harc a kommunizmus azonnal való megteremtéseért, amelynek hatalmas erők állnak útjában. Szegeden tudatlan emberek 'állanak a kommunizmus élén, akik részegen vágtató huszárokkal álhírekeí terjesztettek, akik csak fölfordulást akarnak, anélkül, hogy aztán rendet tudnának teremteni. Tanulni kell; S ha majd tanulnak az úgynevezett kommunisták, meg fognak győződni arról, hogy a szociáldemokrácia jó utón halad. Az ifjúmunkások körében, ha nem szü nik. is meg a kommunista agitáció, remélhetően győzni fog a jobb belátás. Cavaszi csemegék. A lakodalom, a béres, meg a hős. Minden forradalom vérözönből; született és minden forradalom a vér özönét szülte. A forradalom előtt, a nagy vesztett csata után lelkek olyan csüggedtek voltak, ugy vergődtek, mint az átlőtt szárnyú fehér galambok. A béke helyett-az emberek a hadimilKomosokra akadtak, a nagy szegénységre és még nagyobb drágaságra. A statisztikusok ijesztő adatokkal reflektorozták a világra, hogy az elhullott milliók nyomában elnéptelenednek a nemzetek. Hajrá csecsemővédeem. hajrá normál butor-ármegállapitás. otthon-berendezés, nem lesz lakodalom, senki sem bolond, hogy nősüljön akkor, amikor a hímen lánca nem rózsákból, hanem nyomorúságból, drágaságból fonódik. Hogy felrúgja az elet ezeket az aggodalmakat, hogv kikacagja a statisztikusokat. Nézz csak körül elvtárs, polgártárs, hogy a boldog időknek nevezett múltban volt-e annyi házasságkötés, mint most, azóta. amióta bizonytalannak mondod a megélhetést. A mult évi statisztikával szemben 48000-rel több pár kötött házasságot szeptembertől mostanáig; az országban és volt. olyan hónap az utoisó három közül, amelyikben 10800 pár kötött házasságot. Pedig egv kis egyszerű számvetés és meggyőződhet elvtárs, Tvelgártárs. hogy nem olcsó mulatság a nősülés és nem is egészen könnyű dolog. A polgári házasságkötés alig kerii! valamibe. Ha nagyon hozzátapadtál a szegénységhez, nem kerül semmibe. -Bútor csak mégis kell. Egy, vagy két ágy. Egy szekrény, egy asztal, négy szék, tányér, kés villa, pohár, kislábos, nagylábos, fakanál és igy tovább. Az ágyba ágynemű kell, a szekrénybe ruhanemű és minden, járj utánna elvtárs, polgártárs, most a legegyszerűbb keretben annyiba kerül, hogy háború előtt igen. szép hozomány volt az az összeg. Egzisztenciát keríthettél magadnak belőle. Most képjelei el, mibe kerül egy olyan lakodalom, a hol a külsőségre is adnak valamit? A napokban tizenhat íiakkert láttam lakodalmi menetben. Négyben koszorúslányok intek, a koszorúslányok kezében egy-egy gyöngyvirágcsokor volt. Nem számolok sokat. A tizenhat kocsi tizenhatszáz koronát kapott, egy-egy szál gyöngyvirág három koronába került és a négy csokorban legalább ezer szál volt. És a többi? Háború előtt ha ezer koronába került egy fényes esküvő. Régi1 nóta, kedves magyar nóta, amelyet bojtárlegények olyan boldogan énekeltek: Fizetésem tíz forint liusz krajcár . . . Mulatunk rajta elvtárs, hogy valamikor a nótába is bele lehetett idealizálni a nyomorúságot és a nótával el lehetett altatni a sziveket. Ma már a szivekben emberi érzések, a munka után tisztes ellátás iránti igények, jogok követelése gyúlt és a tulipános ládák lecsukódtak. Juhászlegények 240 korona* havonSport cikkeimet Football gummik és tennis verők javítása .elváílaltatik. Ugyanott tootbat belsők legmagasabb árban megvétetnek. u. in. football-labdák, cipők, rakettek, dressek, gummi harisnyák, térd- és bokavédők, fűző, pumpa, ragasztó, biró sipok, valamint mindennemű sport-cikkek, üzlethelyiség hiánya miatt ideiglenesen lakásomon Honvéd-tér 8., I. em. ajtó 1. alatt árusítom. használt 2C6 Komlósi Géza.