Délmagyarország, 1919. március (8. évfolyam, 49-72. szám)

1919-03-02 / 50. szám

Szeged, Í9I9. március hó 2. ÖtíátótxioiSKÍi Tizennyolc milliós költséggel munkáslakásokat építtet a város. A lakásügyi bizottság értekezlete. (Saját tudósítónktól.) A lakásügyi bizottság szombaton délelőtt sok embert érdeklő, jelentős ügyben tartott értekezletet. Tizennyolc milliónyi költséggel munkáslakásokat akar épiteni a vá­ros, hogy a nagy lakásínségen enyhítsen. Az összeg harmadrészét a népkormány, a kereske­delemügyi miniszternek nemrégen kiadott ren­delete szerint, államsegélyként fogja folyósítani a városnak. Legnagyobb akadálya az építkezés­nek az anyaghiány, de ezt remélhetőleg sike­rül majd leküzdeni. Az értekezlet lefolyásáról az alábbi tudósítás számol be : Dr. Somogyi Szilveszter polgármester, el­nök megnyitja az ülést felolvassa az Orsz. La­kásügyi Tanács (O. L. T.) leiratát és felkéri Rainer Károly építész, kormánymegbízottat, hogy ismertesse az Ü. L. 1. programmját, amely szerint Szeged város lakásnyomoruságát, orvosolni fogja. Rainer Károly részletesen ismerteti azokat az irányelveket, amelyek szerint az 0, L. T. a legkiválóbb szaktekintélyek munkásságából le­szürődött tanulságok alapján nemcsak a fővá­ros, hanem az ország összes városainak lakás­nyomoruságán segíteni óhajt. Ennek érdekében az összes építési anya­gokat zár alá helyezik és csak oly lakásépítke­zések céljaira engedik azokat felhasználni, amelyek tervezésénei szem előtt tartották ama takarékossági elveket, amelyeket a csekély mennyiségben rendelkezésre álló építőanyag szab meg. Részletesen felsorolja ezután, hogy mik ezek a takarékossági elvek. Rámutat ama fel­fogás tévesjvoltára, hogy ily módon egészségtelen tömeglakások keletkeznek. Csupán arról van szó, hogy a régi építési szabályrendeletek túlzó szilárdsági, tűzbiztonsági és egészségügyi követelményeinek nem lehet többé megfelelünk. Semmi értelme sem volna, hogy a mai nagy széninség és az ebből folyó anyaghiány idejé­ben minálunk legyenek a legszigorúbb építési rendszabályok az egész kontinensen, különö­sen kiemeli, hogy a németek alacsonyabb szo­bamagasságokat fogadlak el mint mi. Előadja továbbá, hogy a budapesti tervezések alkalmá­val leszürődött tanulságok alapján Szegeden a honvéd-csapatkórház és az „Anna" lak telkével határos, a tisztviselő, telep mögötti 5 holdas területen 500 lakásból álló munkáslakótelepet tervez. Ezen a lakótelepen a következő háztí­pusok épülnének a) 3 szoba, konyha és meg­felelő modern mellékhelyiségekből álló épüle­tek, melyhez 60—100 négyzetméter kert csa­toltatnék, Ilyen lenne a lakásoknak körülbelül 20 százaléka, b) 2 szoba, konyha és mellék­helyiségekből álló lakások, melyek az épületek zömét alkotnák, c) egyszobás lakásokat nem terveznek, mert a nőtlen munkások hajlékait népszálló foglalja magában melyet 50 férfi és 50 nő számára terveznek. A népszállóban mun­kás kaszinót, közös étkezőt, és egyébb közös he­lyiségek is lennének. Ugyancsak a telepen he­lyeznének el gőzfürdőt, mosodát és csecsemő-, illetve napközt otthont. Budapesten 5 ilyen te­lep épült, egyenként 18 millió korona építési költséggel.Az állam a költség harmadát adja, viszont asváros köteles gondoskodni a telekről és összes közmüvekről, (vízvezeték, csatornázás világítás, "stb.) A város az amortizációt a befolyt házbér­ből fedezné, amely átlag lakásonkint 1000 ko­ronát tenne ki. Javasolja tehát, hogy 1) az eddig kombinációba vett Mérei- és Könyök­utcai telkeket, amelyek nem alkalmasak, ejtse el a bizottság és fogadja el az általa javasolt telket, melynek haladéktalan kisajátítása iránt intézkedést kér. 2) kéri a financiális kérdések tisztázását. Wallisch Kálmán az akció mielőbbi meg­valósulása érdekében kéri a polgármestert, ha­talmazza fel, mint a bizottság elnöke, Rainer műépítészt arra, hogy az itt előterjesztettek alapján az előmunkálatokat megtehesse. A pol­gármester kijelenti, hogy a kérelmet nem tel­jesítheti, mert erre egyedül a Néptanács jogo­sult, melynek haladéktalan összehívása iránt intézkedni fog. Wimmer Fülöp a dolog financiális részé­hez akar hozzászólni és azt ajánlja, fektessük az egész vállalkozást reális alapra, oly módon hogy a munkás a lakóházat tulajdonjogilag megszerezhesse. Majd indítványát a Sebestyén József által ajánlott örökbérleti szerződés alap­ján módosítja, mely szerint a város felépiti és 60—90 évre csak bérbe adja a munkásnak a házat. Wallisch Kálmán szocialista nézőpont­ból nem tartja helyesnek a proletár állandó lakhelyhez kötését. Fenyő Lajos mérnök javasolja, hogy az állam hozzájárulását a közmüvek költségeihez is kerüljük, mert valószínű, hogy a csatornát újra kell épiteni. Sebestyén József épitész arra kéri a kor­mánymegbízottat, hogy addig, amig a mun­kásság számára az akcióból kifolyólag munka­alkalmat nem biztosítottunk, ne fosszuk meg őket attól a lehetőségtől, melyeket a magánfe­lek lakásépítkezései már is biztosítottak. Kéri, hogy bizonyos mértékben, tekintettel a helyi viszonyokra, főleg a belvárosi magánépitkezés számára enyhittessék a rideg takarékossági elv. Ő inkább azt tartja anyagpazarlásnak, hogy a város nem tette rá idejében a kezét a katona­ság számára feleslegessé vált anyagokra és igy pld. a rókusi állomás melletti baraktábor faanyagának felét már feltüzelték. Kéri, hogy azonnali intézkedés történjék a barakkok lebontására és anyagának szétosztá­sára azok között az iparosok között, kik az építendő házak asztalosmunkáit mindjárt meg­kezdhetnék és igy a pesti gyártmányokkal is felvehetnék a versenyt. Kéri továbbá, akadá­lyozzák meg azt, hogy Szegedről vagon számra hordják el az építőanyagot. Rainer Károly, azt feleli, hogy ez a pol­gármester jogkörebe tartozik, az illetekes minisz­tériumok utján. A magánépitkezések számára való anyagkiutalást azonban nem helyezheti kilátásba mindaddig, amig azok az O. L. t. által adott irányelveket lényegében el nem fo­gadják, némi enyhítésről lehet szó. Schmidt főmérnök 600 máv. munkás nevé­ben kérelmet terjeszt elő, hogy ne blokrend­szerben, hanem egyedülálló családi házakat építsenek nagy kertekkel, mert csak ezek elé­gítik ki a munkások igényeit. A bizottság elismeri ennek ideális voltát azonban Wallisch Kálmán magáévá teszi azt a régebbi véleményt, hogy amig a vizes lakások százait ki nem lakoltattuk, arra kell töreked­nünk, hogy minél több lakást építsünk minél kevesebb anyagból. Biró Benő h. főmérnök, Regdon Károly dr, Ligeti Béla és Tóbiás László építészek szak­kérdéséket vetnek fel, melyek további tanulmány tárgyai lesznek. Ezután Wallisch Kálmán kijelenti a Mun­kástanács nevében, hogy a mult lakásépítő bi­zottsági ülés határozatatói eitérőleg a szellemi proletárok lakásnyomorán is enyhíteni óhajta­nak, anélkül, hogy a kasztrendszer kialakulá­sát óhajtanák előmozdítani, az épületek, illetve a lakások 10 százalékát a szellemi proletárok­nak engedik át. A tervezés kérdésében ugy dönt a bizott­ság, hogy azt szegedi és pesti építészeknek juttatják. Ezután a bizottság uj összeállítását olvassa fel az elnök, melynek tagjai: Villányi műszaki tanácsos, Berzenczey főmérnök, Fenyő mérnök, Sebestyén épitész. — Wimmer Fülöp, Tonnelli Sándor dr., Holló Jenő dr., Wallisch Kálmán, Kálmán József, Tóbiás László, Ligeti Béla épí­tészek, Rack Lipót tanácsnok. A Károlyi-párt vezetősége a szociáldemokrata párt elnökségéhez. — A véleményszabadság megóvása. — B (Saját tudósítónktól.) A Károlyi-párt sze­gedi vezetősége átiratot intézet a szociálde­mokratapárt elnökségéhez, amelyet arra kér, hasson oda, hogy a Károlyi-párti tisztviselők politikai függetlenségét sérelem ne érje és párt gyűléseit terrorisztikus eszközökkel ne zavarják. Hivatkozik az átirat a véleménynyilvánítás sza­badságra és arra, hogy a Károlyi-párt a szoci­áldemokratapárttal a forradalmi vívmányainak biztosításán együtt működik. A szociáldemokrata párt elnökségének, Szeged. A szegedi függetlenségi Károlyi-párt veze­tőségéhez tisztviselők több izben azzal a pa­nasszal fordultak, hogy politikai felfogásuk sza­bad gyakorlásában a szociáldemokrapárt kö­telékébe tartozó kartársaik és ezek szövetségei részéről bojkottrendszerü terror alatt állanak. Bármily hihetetlenül hangzik is ez a szem­rehányás, a Károlyi-párt legutóbb tartott tisz­tikari ülése szükségét látta, hogy azzal a poli­tikai erkölcs és a társadalmi béke szempontjá­ból foglalkozzék. A forradalmi Magyarország kiépítésén fá­radozó politikai pártok kormánya köztudomás szerint a szolidaritás megértő öszhangjával működik. A függetlenlenségi Károlyi-pártnak Hock János nagyszerű hitvallása mellett nemrégiben publikált programmja olyan szociális tartalom­mal gazdagon telitett, a mely a progresszivitás tündökletes fényében ragyog. Szembeszökő ellentétek a Károlyi-párt és szociáldemokratapárt között csak elvi sarkala­tosságu kérdésekben állanak fenn, de a mikor a forradalmi vívmányok megőrzéséről és a forra­dalmi szellem továbbszitásáról van szó, akkor a közös meggyőződés tüzében elválaszthat­lanul összekovácsolt egység erejével éreznek és dolgoznak. A Károlyi-párt vezetősége ilyen körülmé­nyek között megütközéssel kénytelen leszögezni, hogy egyrészt kitartó hűségű tisztviselőtagjainak politikai függetlenségét sérelem éri, vagy érheti, másrészt pedig amtnt ez már néhányszor elő­fordult pártunk elveit valló polgárok gyüleke­zési szabadsága rendzavarások áldozatául esik, vagy eshetik. Amikor a Károlyi-párt vezetősége teljes tárgyilagosságai megállapítja a fegyverba­rátság demarkácionális vonalának ezt az ön­hatalmú átlépését, ugyanakkor a szociáldemok­rata-párt példaszerű fegyelmezettségére és a tapintatot nélkülözni nem szokott erélyére hi­vatkozva, a legszubjektivebb fájdalommal fele­meli tiltakozó szavát a politikai véleménynyil­vánítás, mint lelkiismereti szabadságjog csor­bítatlan függetlenségét veszélyeztető terrorisztikus eljárások, valamint a gyülekezési szabadság i néptörvényileg biztosított jogával élő állam­polgárok szabad mozgását megakadályozó in­cidensek felidézése ellen. A kooperatív fegyverbarátság megbízható­ságába vetett hitünket rendítené meg az a fel­tevés, mintha ez a sarokbaszoritás és szétug­ratás az elnökség felbátoritására történnék, vagy helyeslésével találkoznék, éppen ezért az ennek ellenére mégis felmerült esetek és tények által lAlll&tflfl 15-ik pontja I Mindenkiszivarkahüvelyeketkizárólag vVlldUll a MÉDI SPÉCIrALITE szivarkahüvely főraktárába vásároljon Szeged, Jókai-utca 11. szám. • •••••••• Telefon 15—20,

Next

/
Thumbnails
Contents