Délmagyarország, 1919. március (8. évfolyam, 49-72. szám)

1919-03-01 / 49. szám

ELŐFIZETÉSI ARA: egésx ívre 72.— K. negyedévre 18.— K. félévre . . 36.— K. egy hónapra 6.— K. Egyes szám ára 24 fillér. Kiadóhivatal: SZEGEO, KARASZ-UTCA 9. SZAm. A kiadóhivatal telefonja: 305. ><j> VIII évfolyam szám. Szombat, március I. A nép tehát szintén nem a hatalom (érdekéből kivánja a nemzetgyűlési választásokat, mert ha olyan hatalmat akarna, aminőt jogtalanul az oligarchák és grófi zsellérek bitoroltak, akkor nem változtatna a mai állapotokon, hanem meghagyna mindent ugy, ahogy van, mert abból széditő magasságig csak egy fórum emelkedik ki, amelyet a nép alá a forradalom épitett. Ámde a magyar nép ép olyan önzetlen és belátó, mint az a kormány, amelyet maga választott. A magyar nép tudja, hogy az alkotmány nem üres formalitás, kell az a rend miatt és kell azért is, mert nem elég, ha mi tudjuk, hogy a törvény ereje _ alatt állunk, tudni kell azt a külföldnek is. És a külföld, amely még nem gondolkodik olyan forradalmian, mint a magyar nép, a törvény megszentelését s a törvényes állapot elismerését sokféle feltételhez köti, leginkább ahhoz, hogy a törvényt oly parlament alkossa s a törvényes állapotot olyan törvényhozás biztosítsa, amely az ő gondolkodásának legjobban megfelel. Hát ez a népképképviselet, mely a választások utján alakul. De nem hallgathatjuk el, hogy ennek a parlamentnek életrehivatását éppen a külföld akadályozta meg. E népkormány már kormányzásának első óriában foglalkozott a nemzetgyűlés összehívásának gondolatával, de a külföld bizalmatlansággal fogadta ezt a szándékát és akkor el kellett ejteni. Aztán jöttek a megszállások és akkor már itthon okozott komoly aggodalmakat a választás gondolata, mert a csonka parlament összehívása a jogfeladás látszatát keltette volna azokban a körökben, amelyeket ellenségeink sugalmaznak ellenünk. A külföld bizalmatlanságát le tudta győzni a népkormány. Az a nagy energia, amellyel az idegenből behurcolt eszmékkel és a demokráciát veszélyeztető áramlattal szembeszállott, őszinteségéről és megbizhatóságáról győzte meg az antantot. Jogaink mellett való szilárd kitartása pedig szomszédainkat győzte meg arí ról, hogy a kormány semmit sem ad fel a nemzet jogaiból s a csonka parlament nem "jelent még csonka nemzeti önérzetet, csonka jogérzést és csonka felelősséget sem. Ezer feladat vár a magyar népre. A békekötés nagy müve a nyár elején talán már tető alá jut és akkor azt csak a nemzetgyűlés ratifikálhatja. Ideiglenes törvényhozásra nem [bíznák Jezt a békeszerző hatalmak. Aztán el kell következnei a belső nagy renaissencenak. A következő évszázadok fejlődése függ az uj Magyarország dologtevésétől és ennek a felelősségét is csak a nép által választott nemzetgyűlés erősítheti. Ezért kell a nemzetgyűlés és ezért sóvárgunk utána. Mert az más lesz, mint a korrupciós mult parlamentje. Szűz fogantatásra várja a népköztársaság első szent hevüléseit a nemzeti akarat. JKagyarország meghívása a békekonferenciára. - Német-Ausztria, Törökország és Lengyelország is meghívást kap. - Németország később vesz részt a tárgyalásokon. Az ellenséges hatalmak meghallgatása nélkül döntést nem hoznak. A szerb király lemondott a trónról. Szerkesztőség: SZEGED, KARASZ-UTCA Ö., SZAM. A szerkesztősé® telefonja: 305. Szeged, 1919. A nemzetgyűlés. Irta: Újvári P£ter. Áprilisban megint képviselőket választhat az ország. De más képviselőket, mint a régi rendszer alatt és a választás is más lesz, mint azelőtt. Ami korrupciót, piszkot és erőszakot az aulikus gondolkodás abba belegyömöszölt, a népmérgező förtelmek mind kipusztultak már a választás fogalmából. A forradalom kormánya nem fog vesztegetni és a forradalom népe nem fogja megvásároltatni magát. A néphangulatot nem fogja többet megbecsteleniteni az alkohol és a szolgabirák tisztátlan zsarnoksága, szűz fogantatásra várja a népköztársaság első szent hevüléseit a nemzeti akarat. Ez a most megválasztandó nemzetgyűlés lesz az első igazi népképviselet ebben az országban. A rendi világban és később, az úgynevezett alkotmányos világban is, nem a nép akarata jutott szóhoz a törvényhozásban, hanem az uralkodó osztályoké csupán. Voltak ugyan néha kisebbségek, amelyek a néppel éreztek, de azok rendszerint erőtlenek és jelentéktelenek voltak. Rabszolgafelügyelők háza volt a régi parlament, a szabadság temploma lesz abból, ha a nemzetgyűlés vonul be abba törvényt alkotni. Azzal az elhatározással, hogy a nemzetgyűlési választásokat elrendeli, igen súlyos problémát oldott meg a népkormány, a népköztársaság minden problémája között a legsúlyosabbat talán. Külső és belső vonatkozások tették bonyolulttá ezt az egyszerűnek látszó kérdést és százféle akadályt kellett legyőznie, amig odáig jutott a kormány, hogy már a választási módozatok fölött is határozhatott. A kormány elhatározásáról helyes ítéletet ^csak ugy alkothatunk magunknak, ha megállapítjuk, hogy kinek az érdekében határozta el magát a választások kiirááára. Hát állapítsuk meg. Nem volt még kormány ebben az országban, amely a kormányzó hatalomnak nagyobb teljességét birta volna, mint a mostani kormány, amely a forradalomból jutott az ügyek élére. Az akarata szentebb, megmásithatlanabb, mint a királyi kormányok akarata, szurony, kaszárnya és börtön nélkül is. Hatalmas, mert tiszta szándékú és csak a népre támaszkodik. Ez a kormány nem szorul pártkegyelemre és feddhetetlenségéről akkor is meg van győződve mindenki. A nép ráruházta a teljes hatalmat és megtarthatta volna még sokáig, de nem tartja meg, hanem visszaadja a népnek. A politikai önzetlenségnek olyan lenyűgözően szép példája ez, amilyenről keveset tud a magyar história. Mindebből pedig megállapítható, hogy nem a maga érdekeiből sürgeti a népkormány a választásokat. Fölületes szemlélődés a nép érdekére utal. Ámde a nép legfőbb érdeke, hogy a kormányzásban osztatlanul az ő érdeke érvényesüljön és minthogy ezt az osztatlanságot a parlament nélküli kormányzás jobban biztosítja, mint a parlamenti, hát nem állitható, hogy a nemzetgyűlést azért kell összehívni, mert ezt a nép érdeke kivánja. A nép hatalma ma hasonlíthatatlanul több és a hatalommal való élése közvetlenebb, mint amilyen akkor lesz, amikor szuverenitását a nemzetgyűlésre ruházza át. Az alkotmányos élet szükségessége pedig forradalmi időkben nem olyan eminens, hogy a nép kénytelen volna feláldozni érte hatalmának teljességét és beérni azzal a hatalommal, amelyet nem közvetlenül ő maga, hanem megválasztott képviselői utján gyakorol. Rotterdam, február 28. Párisból jelentik: Most már a párisi békekonferenciának második fázisa vége felé közeledik és a központi hatalmak képviselőinek meghívására is gondolni lehet. Mindenekelőtt Német-Ausztria, Magyarország, Lengyelország és Törökország képviselőit, majd később Németország képviselőit hívják meg a konferenciára. A képviselők Párisba utazása Wilson megérkezése után 10 nap múlva fog megtörténni. Hága, február 28. Amerikai körökből a következő jelentés érkezett: Tévedés lenne azt hinni, hogy a központi hatalmakat csak a békeszerződés aláírására hívják meg és velük részletesebben nem tárgyalnak. Meghívásuk azonban mindaddig lehetetlen, mig a szövetségesek egymásközt legalább a fő kérdésekben megállapodásra nem jutottak, mert különben az a veszedelem áll elő, hogy különce intrikák még jobban késleltetik az ügyet. A mostani előzetes béketárgyaláson nem teremtenek befejezett tényeket. Wilson, sőt Anglia sem akar olyan békét, amelynek alapját egyedül a nagyhatalmak diktálják. Budapest, február 28. (A Délmagyarország tudósítójától). A békekonferenciának Magyarország sorsára nézve is nagyfontosságú döntését jelentik Párisból. A gazdasági konferencia amerikai delegációja ugyanis a német-cseh bizottság meghallgatása után azt indítványozta, hogy Német-Csehországnak a