Délmagyarország, 1919. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1919-02-15 / 38. szám

2 DÉLM.AGYAROESZAG Szeged, 1919. február hó 15. A minisztertanács határozatai. — Néptör kény készül a szlovák és román népönrendelkezési jogáról. — Ötszáznál több tisztet nyugdíjaznak. — Budapest, február 14. (A Délmagyarország tudósítójától.) A mai minisztertanácson, amely délután 4 órakor kezdődött és esti fél 10 óráig tartott, dr. Berinkey Dénes miniszterelnök elnökölt. A tanácskozáson hosszabb ideig résztvett Károlyi Mihály köztársasági elnök is. A minisztertanács foglalkozott a Magyarországon élő szlovák és román népek önrendelkezési jogának kérdésével. A minisztertanács megbízta a minszterelnököt azzal, hogy a szlovák és román népek önrendelkezési jogáról a wilsoni elvek figyelembe vételével törvényjavaslatot terjesszen a minisztertanács elé. A minisztertanács Böhm Vilmos hadügyminiszter előterjesztésére elhatározta, hogy a tisztek létszámát a lehetőséghez képest erősen apasztani fogja. A már megtörtént nyugdíjazások után most azok a tényleges tisztek kerülnek sorra, akik a négy és féléves háború folyamán egyáltalán nem teljesítettek harctéri szolgálatot. A minisztertanácsnak ez a határozata egyelőre 500-nál több tiszt nyugdíjazását tekinti. Ugyancsak a hadügyminiszter előterjesztésére elhatározta a minisztertanács, hogy ezentúl a legénységi állományból is lehet tisztekké előléptetni, természetesen a legénységi fokozatok betartásával és igy ezentúl őrmesterből lehet alhadnagy, majd hadnagy. ft roKKantaÜ elmozdítottál! a Moudozó #jyatal tisztviselőit. Budapest, február 14. (A Délmagyarország tudósítójától) Ma délelőtt 9 órakor körülbelül 200 rokkant jelent meg a Hadigondozó Hivatal Vilmos császár-uti helyiségében, kikergette a hivatalnokokat és saját embereit ültette a hivatali szobákba. Az elnöki ügyek vezetését dr. Balassa vette át, akit az osztály tisztviselői I biztosítottak szolidaritásukról az Országos Rok,kantszövetség és a bizalmi férfiak akciójával. Peidl Gyula népjóléti miniszter magához kérette Horowitz Jenőt, a Rokkantszövetség elnökét, akivel tárgyalásokat folytatott a rokkantügyek intézéséről. A villamosvasút megváltása. — Egy budapesti részvénytársaság a várossal együttesen akarja megváltani a szegedi villamost. — A kormánybiztos és a polgármester nyilatkozata. — — Az az álláspontom, hogy addig, amig részletes ajánlatot nem kapunk, — olyat amely mellett a társulás megtörténhet — érdemlegesen nem foglalkozhatunk a kérdéssel. Abban az esetben, ha a társaság a részvények minimális, de feltétlen többségét hajlandó a város részére biztosítani, az ajánlatot megfontolandónak tartom. Ha a városnak megvan a kizárólagos joga az üzem vezetését intézni és a tarifát megállapítani, akkor a társulást nem tartom helytelennek. Meg kell jegyeznem, hogy a megváltás időpontja, az üzem szünetelése és a felszerelés hiányos volta jelenleg nem teszi csábitóvá az átvételt és ez csak azért történnék meg, mert a közüzemek községesitése fontos érdek. Ha ilyen körülmények között, — minimális részvénytöbbség birtokában — társulnánk, az csak előnyös lenne ránk nézve, mert megóvna bennünket az esetleges tetemesebb ráfizetéstől. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester a társulásra vonatkozólag a következőket mondta: — Az a nézetem, hogy magunknak kell megváltanunk a villamos vasutat, bár két szempontból előnyös volna a társulás: A társaság ugyanis kiváló szakemberekkel rendelkezik, kiterjedt összeköttetéseinél fogva pedig a szükséges üzemcikkeket olcsóbban tudja beszerezni, mint egy elszigetelt társaság. Ezekkel az előnyökkel azonban szemben áll, hogy a társulás esetén nem rendelkeznénk a villamossal és a hasznot is megkellene osztani. Különben is a haladó kor megköveteli az ilyen üzemek községesitését. Ugy a tanácsnak, mint nekem az a nézetem, hogy a villamost meg kell váliani. Megállapodásunk van a szegedi villamos társasággal arra, hogy még a jövő héten megtartandó Néptanácsi ülés előtt közli velünk a részletes ajánlatot. Ha a Néptanács a megváltás mellett dönt, akkor a megváltás és átvétel hamarosan megtörténik. (Saját tudósítónktól.) A budapesti Villamos és Közlekedési Vállalatok R. T., amely a Magyar Általános Hitelbank égisze alatt áll, szegedi jogi képviselője, dr. Weisz Gyula utján ajánlatot tett a városnak arra, hogy a város a társasággal közösen váltsa meg a szegedi villamos vasutat. A városi tanács foglalkozott az ajánlattal és ugy határozott, hogy érdemileg csak a társaság Írásban beadandó, részletes ajánlatának az áttanulmányozása után fog állást foglalni. A tanácsülésre a polgármester dr. Weisz Gyulát is meghivta. Dr. Weisz előadta, hogy a társaságnak 26 közlekedési vállalata és villanytelepe van az országban. Vázolta, hogy milyen nagy előnyök származnak a társulásból, amelyre a társaság rendkívül nagy súlyt helyez, mert csak igy válhat a szegedi villamos jövedelmi forrássá. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester meggondolandónak tartja a társulást, bár ismeri azokat az előnyöket, amelyek ebből származnak. Szerinte a városnak most ki kell használni a kedvező alkalmat arra, hogy a villamost megváltsa. Bokor Pál h. polgármesternek az a véleménye, hogy a tanács csak akkor foglalkozhat ezzel a kérdéssel, ha a Néptanács előzőleg már állást foglalt benne. Dr. Szekerke Lajos nem szeretné, ha a város a társulás által lemondana a haszon egy részéről és megösztaná az irányítás és vezetés jogát a társasággal. Nem kötheti le magát a város a társaságnak, amikor mindenütt az üzemek községesitését sürgetik. Dr. Weisz Gyula közölte a tanáccsal, hogy amennyiben a társaság a várossal nem tud megállapodásra jutni, közvetlenül fog a szegedi villamos társasággal az átvételre vonatkozólag érintkezésbe lépni. Kijelentette, hogy ebben az esetben konkurrense lesz a társaság a városnak, mert nagy súlyt helyeznek a' szegedi villamos megvásárlására. Dr. Somogyi Sziveszter erre vonatkozólag kijelentette, hogy a város ebben az esetben ragaszkodna a szerződéshez és nem engedné meg a tarifa emelését, már pedig a jelenlegi viteldijak mellett a társaság feltétlenül ráfizetne a vállalatra. A Délmagyarország munkatársa a Villamos és Közlekedési Vállalatok R. T. ajánlatára vonatkozólag kérdést intézett dr. Dettre János kormánybiztoshoz, aki igy nyilatkozott: A beSügyminisster Erdélyi Jánoshoz. — Ha román követ, nem lehet magyar ügyvéd. — Budapest, február 14. (A Délmagyarország tudósitójától.) Nagy Vince belügyminiszter a mai nap folyamán a következő hivatalos iratot intézte dr. Erdélyi Jánoshoz, aki mint ismeretes, tulajdonképen budapesti ügyvéd, de hetek óta mint a román királyság köúete szerepel Budapesten. Ez a levél igy hangzik: Dr. Erdélyi János ügyvéd urnák Budapest. Ügyvéd ur a magyar kormányhoz intézett irataiban a román királyi kormány követének mondja magát. Hivatalos levelezéseiben ennek megfelelő pecsétet használ. Hivatkozással a magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről szóló 1879. L. tc. XXX. szakaszában foglalt rendelkezésekre, szives tudomására hozom, hogy ha az idegen kormány szolgálatából a jelen felszólítás kézhezvételétől számítandó 8 napon belül ki nem lép, ügyvéd úrra nézve az idézett törvény paragrafusa alkalmazást nyer Budapest, 1919. febrnár 12-én. Nagy Vince belügyminiszter. Az állampolgárságról szóló törvény szerint Erdélyivel szemben az lehet a legközelebbi szabály,, hogy felfüggesztik az ügyvédség gyakorlásától, sőt egy idegen állam szolgálata miatt elveszti a magyar állampolgárságot is. A debreceni katonatanács határozata. Debrecen, február 14. (A Délmagyarország tudósítójától.) A debreceni helyőrség katonatanácsa ma ülést tartott, amelyen foglalkoztak Pogány kormánybiztos ismeretes vádjával. A katonatanács kimondotta, hogy tiltakozik az ellenforradalmiság vádja ellen, de a kormánybiztos egyes intézkedéseivel szemben bizalmatlan. A határozatról értesitik a miniszterelnököt és a kormánybiztost. Kedélyes rablók. Budapest, február 14. (A Délmagyarország tudósitójától.) Ma este Hartyánból Gosztonyi földbirtokos telefonon jelentette a budapesti rendőrségnek, hogy rablók törtek be kastélyába, akik Budapestről automobilon érkeztek. A rablók vezetője, egy katona azt mondotta, hogy kommunizálni jöttek. Gosztonyi 10,000 koronát és értéktárgyakat adott át a ráblóknak, akik erre kézfogással távoztak. Ezután a rablók Budapest felé vették utjukat. A rendőrség letartóztatta őket. Fegyveres erőt kérnek a zsilvölgyi bányászok — Nem tűrhetik tovább a román kegyetlenkedéseket. — Budapest február 14. (A Délmagyarország tudósítójától.) A hadügyminiszternél ma megjelent a zsilvölgyi bányászok öttagú küldöttsége és Böhm Vilmos hadügyminisztert kereste. A miniszter nem volt az épületben és igy nem fogadhatta a küldöttséget. A miniszter helyettesének a bányászok előadták, hogy a zsilvölgyi bányászok összeségének nevében jöttek azzal a kéréssel, küldjön a hadügyminiszter fegyveres erőt a Zsilvölgy felszabadítására, mert a bányászok a románok erőszakosságait, embertelenségeit tovább nem tűrik. A leghallatlanabb kegyetlenséggel járnak el a bányászok ellen. Mindennapos dolog, hogy a Zsil hideg vizébe hajtják őket, asszonyokat, gyerekeket ütlegelnek, rézdrótokkal összekötik őket és fegyveres katonák kísérete mellett hajtják őket a bányákba. 12000 dollár a magyar c-s csehszlovák amerikai követségnek. Prága, febrár 14. Washingtonból jelentik: Wilson elnök kívánságára a pénzügyi hivatal a cseh-szlovák köztársaságban és a Magyarországon létesítendő követség céljaira 12.000 dollárt engedélyezett. Az antant ultimátumot intézett Németországhoz ? Berlin, február 14. Genfből táviratozzák: Párisból ideérkezett hir szerint az antant kormányok Németországhoz szigorú hangú jegyzéket intéztek, amelynek ultimátumszerű jellege van. Az antant a jegyzékben a német kormányt felszólítja, hogy a lengyelek elleni offenzívát azonnal szüntesse be, ellenkező esetben az antant haladéktalanul felmondja a feg erszünetet.