Délmagyarország, 1919. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1919-02-14 / 37. szám

2 DÍ5LMAGYABOBSZA0 Szeged, 1919. február hó 14. nem csak szárnysegéde ufján érintkezik velük, Barecca tegnap kimerítő jelentést küldött Olaszországba, amelyben leirja a csehek visszaéléseit és túlkapásait és kéri az olasz kormányt sürgősen intézkedni, hogy a csehek mielőbb legalább a legelső demarkációs vonal mögé húzódjanak vissza. Három olasz tiszt, akik tegnap átutaztak Ligetfalun kijelentették, hogy a esetiek ki fogják üríteni Pozsonyt és Barecca a csehek helyett olaszokat kért, ha kívánságát nem teljesitik, lemond parancsnoki állásáról. Juriga Nándor ellen, aki tót irredentát szervez a csehek ellen, a csehek elfogatási parancsot adtak ki. Szombaton a 71. gyalogezred táncmulatságot rendezett Pozsonyban, amelyet azonban a csehek szétvertek, mert nem hivták meg őket a mulatságba. A sztrájk egész Felsőmagyarországon tovább tart és a tótok erőteljesen támogatják a sztrájkot. A tótok nyíltan tüntetnek a csehek ellen és követelik, hogy a csehek vonuljanak ki Felsőmagyarországból. A tótok ligát alapítottak, hogy a cseh invázió ellen küzdjenek. Hir szerint ez a Liga tO millió korona készpénz felett rendelkezik. Pozsonyban a csehek erőszakkal rekvirálnak maguknak lakást. Srobár miniszter gróf Csáky egész palotáját lefoglalta magának. Zoch zsupán és Brummer rendőrkapitány Pálfy Erzsébet grófnő palotáját fogtalták le. Bécs. február 13. Pozsonyból jelentik: A sztrájk még tart, sőt átterjedt a gazdasági élet minden ágára, a hivatalokra. Az egyetem is csatlakozott a munkások sztrájkjához. A püspöki kar 50 milliója ellenforradalmi célokra, ják törni és ebben az irányban utasítást is adott dr. Vass János vallásügyi miniszternek. Egyébként grót Batthyányi Vilmos nyitrai püspöknek átpártolását is ugy magyarázzák, mint elővigyázatossági lépést, mert a nyitrai püspöknek igy módjában állt egyházvagyonának épségét a csehekkel szemben biztosítani, amit a magyar kormánnyal szemben nem remélhetett volna. Gróf Mikes János szombathelyi püspök pedig nyíltan megüzente Persián kormánybiztosnak, hogy a mai kormány politikájával nem ért egyet és az ellen minden eszközzel küzdeni fog. Budapest, február 13. (A Délmagyarország tudósítójától) Persián Ádám, a katholikus ügyek kormánybiztosa a tegnapi nap folyamán sürgönyjelentést terjesztett a kormány elé, amelyben előadta, hogy a püspöki kar 50 milliós alapot akar létesíteni az alsópapság szervezkedésének meggátlására. Az akciónak állítólag az a célja, hogy a papság kellő erővel lépjen fel a köztársasági kormányzás ellen, ha ennek a fellépésnek idejét elérkezettnek látják. A katholikus ügyek kormánybiztosának jelentése a tegnapi minisztertanácsot is foglalkoztatta, amely elhatározta, hogy a főpapok esetleges ellenforradalmi agitációját kíméletlenül le fog•••••••••••iiaiamiNHan Megalakult a szegedi városi rendőrség szakosztálya. — A városi alkalmazottak szakszervezetétől függetlenül fognak működni. — (Saját tudósítónktól.) Viharos lefolyású volt csütörtök délután a rendőri alkalmazottak gyűlése a Kass-szálló nagytermében. A gyülé sen majdnem teljes számban jelent meg < rendőrtisztikar, a detektivtestület, a segédhivatali- és őrszemélyzet. A gyűlés tárgya annak a kérdésnek az eldöntése volt, kiváljon-e a rend őrség a városi alkalmazottak szakszervezetéből és mint önálló szakosztály intézze ügyeit. A gyűlés nagy többsége a különválás mellett döntött. Ez a kiválás természetesen ifém érinti a rendőrség politikai meggyőződését, amely természetesen változatlanul a szociáldemokrácia mellett nyilatkozott meg. A gyűlésen megalakították tehát a Városi Rendőrség Szakosztályát és megválasztották annak 23 tagját. Elnököt is választott, a tisztikar többi tagjait pedig a 23 tagu vezetőség választotta meg. Elnökké nagy lelkesedéssel, — egy-két szavazat kivételével — dr. Temesváry Géza h. főkapitányt választották meg, alelnök dr. Dreyer József, titkár dr. Papp Menyhért, jegyző Tóth Ferenc, pénztáros Kosztra Lajos, könyvtáros Rozner Zsigmond lett. A gyűlésről, amelyen Wallisch Kálmán, a szociáldemokrata párt titkára is megjelent, a következő tudósításunk számol be: Ferenczy Mátyás korelnök üdvözli a megjelenteket és a gyűlést megnyitja. Felkéri dr. Dreyer József előadót, ismertesse a gyűlés tárgyát. Dr. Dreyer József mindennemű félreértés elkerülése céljából mindenekelőtt azt kivánja kifejezésre juttatni, hogy továbbra is tűrhetetlenül ragaszkodnak a köztársasághoz és a szociáldemokrata párthoz. Előadja, hogy többek részéről az a kívánság hangzott el, hogy meg Icell alakítani a rendőrtanácsot. Beszél arról, hogv Budapesten megalakult az Országos Rendőr Szövetség, amely azonban politikai álláspontját egyelőre függőben tartja. — Elég szégyen I — szólnak közbe. Elmondja Dreyer, hogy a szerdán megtartott bizalmi értekezleten az a nézet alakult ki, hogy meg kell alakítani a rendőrtanácsot és be kell lépni a most megalakult országos szövetségbe. Nem akarja a városi alkalmazottak szakszervezetét birálni, de leszögezi, hogy az a rendőrök ügyeinek intézésére nem lehet hivatva. Az értekezleten kétféle nézeb alakult ki. Az első az volt, hogy váljon ki a rendőrség a városi alkalmazottak szakszervezetéből, marad jon a szociáldemokrata párt tagja és lépjen be az országos szövetségbe. Többen annak a véleményüknek adtak kifejezést, hogy maradjanak meg továbbra is a V. A. Sz.-ben, de mint szakosztály, függetlenül intézzék ügyeiket. A tárgyhoz elsőnek Tóth Ferenc szólalt fel. Szerinte az volna helyes, ha a V. A. Sz. keretén belül alakitanának külön szakosztályt. Kunszt György, utána <Rozner Zsigmond a pótrendőrök nevében szólal fel. Szükségesnek tartja a rendőrtanács megalakítását és kijelenti, hogy a pótrendőrök továbbra is testestől-lelkestől szociáldemokraták maradnak és ezt a hitvallásukat, ha kell, fegyverrel is megvédelmezik. A gyűlés tagjai tapssal fogadták Roznernek ezt a kijelentését, amely után Kosztra Lajos arról kér felvilágosítást, alakithatnak-e külön szakosztályt a szociáldemokrata pártban, ha kiválnak a V. A. Sz.-ből. Hérány József szólalt fel ezután, de mert a próbarendőrökre sértő kijelentést tett, a korelnök a szólás jogát megvonta tőle, Bácsy Zoltánnak az a véleménye, hogy csak akkor lehet majd a különválásról beszélni, ha államosítják a rendőrséget. Külön csoport alakítását nem helyesli, mert az súrlódásokra adhat okot. Ha különválunk, — mondta — akkor annak az a színezete lesz, hogy a V. A. Sz.-vel nem vagyunk megelégedve. — Nem is vagyunk ! — hangzott több oldalról. Gál János : Forradalmárok vagyunk és maradunk addig, mig az ország sorsa rendben nem lesz. Eszünk ágában sincs a szociáldemokrata párttól elszakadni, csak azt akarjuk, hogy a rendőrség maga intézze a sorsát. Gera Péter a rendőrtanács megalakítását szeretné. Donáth Miksa szerint a rendőrségnek mindaddig, amig a város a munkaadó, a V. A. Sz.jen van a helye. Helytelennek tartja, hogy gazdasági érdekből akarnak kiválni, amikor éppen az fedi gazdasági érdekeiket, ha tömören együtt maradnak. Szól az Országos Rendőr Szövetségről, amelyet szerinte valószínűleg felelőtlen egyének alakítottak. Kijelenti, hogy a rendőrség nemcsak addig forradalmár, Jamig a rend helyreáll, hiszen akkor az uj forradalom kezdődik, mert csak igy lehet az igazi szociális célt elérni. Védelmébe veszi a V«. A. Sz.-t és azt állítja, hogy az a központi pártvezetőség Szegeden járt tagjai is elismeréssel nyilatkoztak a városi alkalmazottak szakszervezetének a működéséről. A különvállás" ellen van és azt szeretné, ha ehelyett a V. A. Sz. rendőri szakosztályát alakítanák meg. Az egyesülésben van az erő annál is inkább, mert tudomása szerint a pártvezetőség nem engedné meg, hogy a rendőrség sztrájk utján javítson a helyzetén. Kérdi, hogy akarnak tehát kedvezőbb helyzetet teremteni, amikor a sztrájk fegyvere nincs a kezükbe, ha nem a tömörüléssel. Lajkó János után Wallisch Kálmán szólalt fel. Kijelenti, hogy a pártnak elvileg nincs kifogása a rendőrtanács, vagy a külön szakosztály megalakítása ellen, mert fontos, hogy azok, akiknek azonos érdekeik vannak, együtt maradjanak. (Éljenzés és taps.) A nemrégen megalakult O. R. Sz.-gel szemben bizalmatlansággal viseltetik. Azt a tanácsot adja, hogy válasszák most a középutat, alakítsanak külön szakosztályt és állapodjanak meg a vezetők személyében. Rendőrtanács alakítását nem tartja helyesnek, mert semmi szükség nincs fióktanácsokra. — Kiakarunk válni a városi alkalmazottak szakszervezetéből! — Kiabálták főbben, — mire Wallisch felkérte a jelenlevőket, hogy ha konkrét panaszok vannak a V. A. Sz. ellen, adják elő. Felemlíti Wallisch, hogy a Donáth felszólalásában emiitette, hogy a pártvezetőség nem engedné most meg, hogy a rendőrök sztrájkoljanak. Nem tudja honnan veszi ezt Donáth, mert ő ezt másként tudja. Szerinte, bár nem hiszi, hogy a rendőrsztrájkra sor kerülhet a pártvezetőség a sztrájk jogát senkitől, még orvosoktól sem veszi el. A sztrájk fegyerét nem hagyják megrozsdásodni. Gracza - János mint a V. A. Sz. főtitkára kér szót és a városi alkalmazottak szakszervezetének a vezetőségét veszi védelembe. Felszólalása kapcsán fülsiketitő zaj támad a teremben, ami csak akkor ül el nagynehezen, amikor a gyüiés egyhangúlag kimondja, hogy megalakítja a Városi Rendőrség Szakosztályát. Ezután az elnökválasztásra került a sor. — Éljen Temesváry I Temesváryt akarjuk ! — hangzott minden oldalról. A korelnök felszólította azokat, akik Temesváryt kívánják a szakosztály elnökénekrtartsák fel a kezüket. Majdnem minden kéz a levegőbe emelkedett, amiből Ferenczy megállapította, hogy a gyűlés túlnyomó többsége dr. Temesváry h. főkapitányt óhajtja elnöknek. A korelnök átadta az elnöki széket dr. Temesvárynak, akit meleg szavakkal üdvözölt. Az üdvözlésre az elnök keresetlen szavakkal válaszolt. Megköszönte a megnyilvánult bizalmat és bár sohasem tolta személyét előtérbe, elfogadta a megtisztelést. (Általános éljenzés.) Ezután a választásokat ejtették meg. A fogalmazói karból dr. Dreyer Józsefet és dr. Papp Menyhértet, a felügyelői karból Gróf Dezsőt és Bózsó Antalt, a detekfivtestiiletből Vecsernyés Istvánt és Koszta Lajost, a segédhivatali személyzet közül Tóth Ferencet, Bácsy Zoltánt és Kalmár Jenőt, az őrsparancsnokok közül Gál Jánost és Csordás Györgyöt, a ren- • őrlegénység bői Csaté Józsefet, Acsay Andrást, Tatár Sándort, Taray Józsefet, Vlasits Jánost, Pein Kuzmant, Bitó Ferencet és Kazi Andrást, a pótrendőrök közül Rozner Zsigmondot választották be a szakosztály vezetőségébe. Pénteken a pótrendőrök, akik az ülésen nem lehettek jelen teljes számban, még egy tagot választanak a vezetőségbe. Belekerült még a vezetőségbe a kézbesítők részéről Hérány Boldizsár. A választás után Gál János alelnöknek Dnnáth Miksát ajánlja, Gróf Dezső pedig dr. Dreyer Józsefet. Dreyer kéri, tekintsenek el az jelölésétől, mert Donáth szociális tudását oly nagyra becsüli, hogy azt szeretné, ha Donáth lenne az alelnök.