Délmagyarország, 1919. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1919-02-02 / 27. szám

0 azerkcsilAsig: SZEGED, KARASZ-UTCA SZAm. A szerkesztőség telefonja: 305. ELŐFIZETÉSI ARA: egész évre 72 — K. negyedévre 18.— K. fétévrt . . 36.— K. egy hónapra 6 — K. Egyea szám Ara 24 fillér. Szeged, 1919. VIII évfolyam 27. szám. Kiadóhivatal: SZEGED, KARASZ-UTCA 9. SZA/n, A kiadóhivatal telefonja: 305 Vasárnap, február 2. Holnap... Irta: Juhász Gyula. Ó Juppiíer, ne vért! — kiált a oda imperátori gőggel) fegyvert ragadó fiának Volumnia, a nemes római matróna Shakspere Co riolanusában. Ó, magyarok, ne vért! némán is w kiálthat ma a nemes, szegény, vérvesztes Hunnia, mikor némelyek, bármily nemes céllal és buzgalommal, fegyverre szólitiák és hadba küldik még megmaradt, meggyérült és megcsa'ódott fiait. Én megértem például a székelyek fájdalmát, keserűségét, szent haragját. Nemcsák megértem, de általérzem! Ösztön és öntudat egyaránt tiltakozik ezeréves otthon, haza, kultúra, élet, öröm és bánat, önkényes, erőszakos és jogtalan megrablása, megtiprása, meggyalázása ellen. Ám az első fájdalom és keserűség vihara nyomán kell, hogy eszünkbe jusson; mivé lettünk, hová jutottunk, mit tehetünk és mit nem tehetünk! Ötödféléves háború után vagyunk, amelynek tanulságai unokáink idegein is át és át fognak remegni még. Négy oldalról támadó, mohó és győztes imperialisták gyűrűjében, mint a legnemesebb vad a rengetegben, szorul és szűkül ma a kifáradt, a legyöngüli, az elszegényült és kiéheztetett magyarság. Pacifisták lettünk, mert legyőzettünk, pacifisták lettünk meggondolásból és megfontolásból éppen ugy, mint kényszerűségből és önkényteienségből. Ne áltassuk magunkat: nincsen az a hadseregünk, amely volt és én azt mondom, nem is kell az többé, ne is legyen! Mikor az őszintén és becsületesen pacifista Linder kikiáltotta az őszirózsás napokban, hogy nem akar több katonát látni, akkor már a katonák végrehajtották a Piave táján ezt a programot: egyszerűen otthagyták a régi ármádiát, szó nélkül eljöttek a vágóhidról, ötödfél év irtózatos szenvedésének^ nélkülözésének és embertelenségének mincJen terhét eldobva, mint egy végképpen tönkrement hátizsákot. A militarizmus, amelyet néphadseregnek csúfoltak, meghalt Magyarországon, hogv a belső rendre ügyelő miliciának helyet adjon. Károlyi Mihály pacifista, a magyar forradalom a pacifizmus jegiyében született, ne akarjuk tehát ezt az eddig szeplőtelen, tisztán megőrzött nagy emberi elvet most föladni, egy reménytelen, egy áldatlan és lehetetlen vállalkozás kedvéért megmásítani. Magyarország, az egész ország, minden magyarjával hiába menne tna ellenségei ellen, a kilátások még a negyvenkilenees világos előtti kilátásoknál is szerencsétlenebbek, fis ha ez igy van az egész magyarságra nézve, annál inkább áll az egyesek kalandos kísérletére! Ha a hősi halál 1918. őszén reménytelen yolt, 1919, elején még reménytelenebb! Mit van mit tenni? Kemény Zsigmond tanácsát kell megfogadnunk: Várni kissé mit se tesz! Megvárni, míg a hódító éhség csillapul, inig a győzelmes mohóság enyhül, mig a fölszabadult rabszolga észretér. Megvárni, mig a versaillesi békeszerző haditanácson a katonai mámor helyére a polgári józanság települ, mig a nagv és kis nemzetek — les vcanqueivs! — kiveszekszik magukat, mig Clémenceau és az olasz, szerb, cseh, oláh Clémenceauktól Wilson veszi át a szót, igen, ha lehet, Wilson és a méltányosság, Wilson és az okosság, Wilson és a demokrácia és ha kell és ha ugy fordul a kerék, hiszen a század viselős és születni fognak nagyszerű napok, hát akkor talán maga Lenin és Trockij fog az asztalra ütni, nem a karddal, hanem a világforradalom kalapácsával és akkor arról a zöld asztalról ugy le fog repülni minden imperialista és militarista rongy, minden hazug érdek és önző hazugság, mint ősszeLa hulló •falevél! Megvárni, igen, ezt kell ma tennünk, megvárni, amig a dolgok javunkra fordulnak, hiszen kárunkra már tovább nem fordulhatnak. Megvárni, ám nem ölhetett kezekkel, de serény és kemény építő munkával, alkotó •••••••••••••••••••••••a munkával, a magyarság sok rombadőlt, öszszelőtt, Déva várát épitve hittel, szeretettei, bizalommal, lankadatlan lelkesedéssel. Gondoljunk, magyarok, emberek, arra a világtörténelmi breszti tárgyalásra, ahol a legyőzött és lealázott diisíi-. Oroszország népvezére a biztos Holnapra appellált a gőgös győző ellenében. A Holnap eljött és hol van ma, micsoda ma a gőgös győző, a nyomorúságos? Hol van Hoffmann, a tábornok és Vilmos, a császár? Hol van a tavalyi hé? Erre gondoljunk, mialatt komor honfibú ködlik és siirü honfigond havaz a magyar horizonon . . , I....................••.It.*......................... Magyar területről vitáznak a békekonferencián. A románok és szerbek alkusznak a Bánáton. Ideiglenesen rendezik a lengyel kérdést. Megegyezés Olaszország és Magyarország közt. Páris, február 1. A nagyhatalmak 10 •képviselőjéből álló bizottság tegnap délutáni, elfogadta azt a határozatot, mely szerint a szövetségesek megbízottakat küldenek ki Teschenbe, akik a békés forgalmat a csehtótokkal és lengyelekkel egyetértésben biztosítani fogják a békekonferencia területi döntéséig. A konferencia bizottsága ezután a balkáni problémák vizsgálatára tért át és eközben a Bánáira és Temdsvár Váitfarál vdríatkozó szerb-ronwn véleméitdkiilöiibségget is foglalkozott. Ez idő szerint francia csapatok tartják megszállva ezt a vidéket. Néprajzti tekintetben a lakosság igen vegyes. A bánáti kérdés az egyetlenegy, amelyben a románok és szerbek között egyenetlenség van. Bratianu és Misu az egész Bánátot követelik és az 1915. évi augusztusában Franciaországgal, Angliával és Oroszországgal kötött szerződésre hivatkoznak, amely Románia háborúba lépésének feltételeként a Tisza és Marois kőét fekvő egész területnek Romániához való csatolását állapította meg. A másik álláspontot Veznics képviselte, aki a nemzetiségi elv alapján a Bánátnak azt a részét követelte, ahol a szerbek többen vannak, mint a románok. Veznics biztos határt kívánt a Duna és Maros között és a lakosság kívánságát tekintetbeakarja venni. Feltétlenül szükséges bizonyos határjavitás a Morava völgye megvédése érdekében, amelyen keresztül 1915-ben Szerbiát megrohanták. Kétségtelen, hogy a két álláspont között sikerül majd valami közvetítő megoldást találni, amely egyúttal a néprajzi okokat is tekintetbe veszi. Végleges döntés még nem történi A konferencia bizottsága holnap a román delegátusoknak Besszarábiára vonatkozó követeléseit fogia méghallgatni. Páris, február 1. A lengyel ügyek megvizsgálására (kiküldött bizottság Lengyelország, valamint a estek-szlovák állani kiküldötteinek jelenlétében megkezdte a tesdheni medence kérdésének vizsgálatát Elhatározta, hogy jelentést készít, amelyet előterjeszt h békekonferencián. A javaslat elkészítésével Nulenst bizták meg, aki jelentését a bizottság délutáni ülésén már be is terjesztette. A jövő héten több 'bizottságot hivnak össze. A munkásügyii bizottságot hétfőre, a kártérítéseket megállapító bizottságot pedig keddre. Páris, február 1. Wilson elnök, a brit birodalom, Franciaország és Japán képviselői tegnap délután 3 órakor ülést tartottak. A nagyhatalmaik ama delegátusait, akik a lengyel ügyekkel és a tescheni .medence kérdésével foglalkoztak, meghallgatták. E jelentések alapján elhatározták a miniszterek, hogy delegátusokat küldenek fflesohenbe, akik a területi kérdéseknek a konferencia által való szabályozásáig biztosítják a csehszlovákokkal és lengyelekkel együtt ennek a medencének békés üzentét, A delegátusok meghallgat ták azután a szerbek és románok fejtegetéseit a temesi bánságra vonatkozólag. A román kormányt Bratianu és Misu, a szerb kormányt Pasics, Vesznics és Trumbics képvise li. A legközelebbi idés holnap délután les-/.. Bécs, föbruár 1. Lugánóból táviratozizák: A Corriere della Sera londoni jelentése szerint a Times tokiéi táviratot iközöl, melynek alapján az antant rövid időn belül visszavonja csapatait Oroszországból. Páris, február 1. A fiumei kérdésben Ame íúkának az az álláspontja, hogy Magyarországot semmiképen sem lehet a tengertől elzárni. Akár Olaszország, akár Jugoszlávia kapja meg Fiumét, mindenesetre biztosit a ni (kell a tengerihez vezető utat Magyarország számára. Páris, február 1. Orlando kijelent ette. hogy Olaszország hajtandó Mdtgyarofazággal megegyezést léteslténl és hogy ennek a megegyezésnek a létesítése nem lesz nehéz do iog.