Délmagyarország, 1919. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1919-02-11 / 34. szám

-"mii, Szerkesztős eg: SZEGED, KARASZ-UTCA 9. SZAm. A szerkesztőség telefonja: 305. ELŐFIZETÉSI ÁRA: egesx évr* 72- K. negyedévre 18.— K. félém . . 36.— K. eev hónapra 6.— K. Egyes szám ára 24 fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KARASZ-UTCA 9. SZAift., A kladóhlvjtal telefonja: 305. Szeged, !9I9 VIII évfolyam, 34 s*ám :Kedd, február II. fi berni konferencia határozata a hadifoglyok hazabocsátásáról. - Elfogadták a magyar delegáció javaslatát. - Állást foglaltak a területi kérdésekben. - A bolsevízmust is tárgyalni fogják. ­A berni konferencia gyorsan halad céljai felé. És mintha a Wilsoni békének, az igazsá­gos tartós világbékének ott raknák le az alap­jait, nem Párisban, ahol pedig Wilson maga is részt vesz a tanácskozásokon. A magyar delegáció uj errősséget nyert Kunfi közoktatás­ügyi miniszterben. Az imperiáiista kis államok képviselői nehéz helyzetben vannak a szociálista konferencián. A hadifoglyok embertelen vissza­tartása ellen — Buchinger javaslatára — állást foglalt a konferencia, amely a területi kérdé­sekben is megállapodott az alapelvekben és a bolsevizmusról is tanácskozni fog. Legújabb jelentéseink a következők: Bern>., február 10. A nemzetközi szociálde­mokrata konferencia vasárnap délutáni ülésén egyhangúlag és változatlanul elfogadta a terü­leti kérdések bizottságának mára közzétett ha­tározati javaslatát. Kunfi Zsigmond indítványát játját kívánságára áttették az állandó bizottság­hoz. Az összülésen, amelyen a hadifoglyok sorsáról tárgyaltak, Buchinger Manó röviden megokolta javaslatát és kifejtette, hogy 400,000 magyar hadifogoly van Szibériában és más országokban. Megállapították, hogy Magyaror­szágon a hadifoglyokkal és az internált polgári személyekkel jól bántak és hogy a népkormány első kötelességének tartotta hazabocsátásukat. A szónok kérte a következő indítvány elfoga­dását : A magyar delegáció ráakarja irányítani a nemzetközi konferencia figyelmét arra, hogy több százezer magyar hadifogoly sínylődik részint Orosz-Szibériában, részint pedig olasz hadifogságban várja a szabadulás és hazatérés óráját. A magyar delegáció kéri a szövetseges országok jelen lévő delegátusait, hassanak oda kormányuknál, hogy a magyar hadifoglyokat engedjék vissza hazájukba. Aláírások: Buchin­ger, dr. Kunfi, Gáthy, Biró. A konferencia egyhangúlag elfogadta a javaslatot, amely követeli az összes hadifoglyok hazaengedését minden országból. Bern. február 10. Az Est berni tudósítója irja. A kongresszuson magyar szociáldemokrata kiküldőitek rendkívül népszerűek. Buchingernek a legszebb szónoki sikerei voltak. Kunfi Zsig­mond megérkezése valóságos szenzáció volt. Amerikai hirlapirók részéről azonnal felkértek, hogy mutassam be őket a magyar közoktatás­ügyi miniszternek. Kunfinak azonnal interjúkat kellett adni a Newyork Tribüné, a newyorki Sun és a Neues Wiener Tageblatt számára. Kunfi megérkezése után nemsokára hosszas tárgyalásokat folytatott Longuettal. E beszélge­tés más tárgyalások után, -amelyekről ma még nem időszerű beszélni, a magyarországi ese­ményeket megvilágította a francia szociálisták előtt. Sikarült felvilágositani és az ügy érdeké­ban megnyerui az angol és különösen ameri­kai hírlapírókat és politikusokat is. A propa­ganda általában nagyon erősen dolgozik a kongresszuson, ahol különböző országok uj és régi diplomatái résen vannak, a román propa­ganda vezérének, Conneno-nak bosszús arccal kellett látnia, milyen felháborodást idéz elő a románok erdélyi kegyetlenkedéseiről beszámoló táviratok felolvasása. A román megbízott állan­dóan résztvesz a konferenciákon, folyton fel­jegyzéseket készit és jelentéseket küld. Bern, február 10. A berni szociálista kon­ferencia a legközelebbi konferencia napirend­jére kitűzte a bolsevizmus kérdését, de már most rá kell mutatni, hogy annak a nyomorúságnak és ínségnek, amely az egész világra és főleg a legyőzött országokra a háború következménye­képen rászakadt, okvetlenül elő kell idéznie a társadalmi bomlást. A konfergicia meginti a hatalom mostani birtokosait, akik kezükben tartják a világ sorsát, hogy óvakodjanak az imperiáiista politikától. Macdonald szerint a le­győzött központi hatalmak állandó büntetésének gondolata, amelyet ma Párisban kívánnak, valóságos anarchiát teremtene ezekben az orszá­gokban. Egyetlen kormány se tudná megaka­dályozni, hogy ne következzenek be az orosz állapotok. Ezért óvjuk a Párisban egybe gyűlt kormányokat oly határozatoktól, melyek bolse­vista mozgalmakat vonnának maguk után. Bern, február 10, Az este 8 órakor meg­nyitott harmadik ülésen Kunfi is felszólalt Hangsúlyozta, hogy a jövőnek alakulása első­sorban attól függ, hogyan oldják meg Párisban a világpolitikai kérdéseket, mert ha egyik ha­talmi csoportnak a másikkal szemben elért győzelmét kihasználják, annak az lesz a közvet­len következménye, hogy a legyőzött országok munkásosztályai a legsúlyosabb nyomorúságba jutnak. Az internacionálé szép elvei nem segítenek rajtuk, ha Párisban bizonyos országok imperia­lisztikus eszméi győznek, mert akkor például Magyarország teljesen lehetetlenné válik az ál­talános munkásvédelem elveinek megvalósítására, mert a magyar nép koldusok és kalandorok népe lesz. Magyarországon ugyanolyan állapo­tok keletkeznének, mint aminők a háború előtt voltak a Balkánon és a politikai zavarok Eu­rópa részéről föltartóztathatatlanul átterjednének Nyugateurópára is. Magyarország ama részein, amelyek román megszállás alatt vannak, az idegen szoldateszka bevezette a botbüntetést és meggátolja á munkásokat gyülekezési joguk gyakorlásában. Magyarország védelmet kér az iniernacionálétől, francia és angol elvtársak nem válhatnak hallgatásukkal a huszadik század szé­gyenletes tetteinek pártfogójává.' A szónok in­dítványozza ezért, hogy a konferencia fogadjon el a munkásvédelem programjához határozati javaslatot, amely szerint addig, amíg a béke­konferencia véglegesen nem dönt a területi kér­désekben, a törvényes mánkásvédelem intéz­ményeit nem szabad erőszakos intézkedésekkel megakadályozni hivatásuk gyakorlásában. Dinasztiaéilenes tüntetések Romániában. — A munkások megakadályoz fák a királyi család elmeneküléséf. — Ferdinánd király megsebesült. ­A golyók összezúzták a királyi palota néhány ablakát. Egy go­lyó Ferdinád király arcát érte és könnyű sebet ejtett rajta. Bécs, február 10. A Morgennak je­lentik Bukarestből: Az északi Besszará­biában és Bukovinában történt esemé­nyek miatt egész Bukovinában kihir­dették a statáriumot. Brassó, február 10. Bukarestben ja­nuár 26-án a tüntetések megismétlődtek. A királyi pár' félelmében Cotrocénit és automobiloíi Jasiba akart menekülni. A tüntető munkások azonban mindenütt ellálták utjukat és arra kény szeritették a királyi családot, hogy visszatérjenek Bukarestbe. A rendőrség fegyveresen lé­pett fel a tüntetők ellen, de eredmény­telenül. Egyszerre több lövés dördült el. Andrássy Londonba érkezett — Magyarország helyzetéről tanácskozik az illetékes körökkel — Budapest, febsuár 10 Bernből érkezett I Magyarországról. Hir szerint Andrássy angol jelentés szerint gróf Andrássy Gyula Londonba J útlevéllel utazott Londonba, angol tisztek kisé­érkezett, ahol az illetékes körökkel tárgyal | retében. Jobb hirek érkeznek Párisból. — Revizió alá veszik a kis államokkal tötött szerződéseket. — Hága, február 10. Alapos remény van arra, uralom bűnei miatt. Különösen a Bánát dolgá­hogy Anglia Magyarország iránt bizonyos jó- ban lesz jobb helyzet Magyarország javára, barátot mutat. De a francia sajtót is kezdi ke- Angliának az a nézete, hogy Szerbiával és Ro­resztülhatni az a gondolat, hogy az uj Magyar- mániával történt megállapodásokat revizió alá országot nem lehet bűnbaknak állítani a régi kell venni.

Next

/
Thumbnails
Contents