Délmagyarország, 1919. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1919-02-09 / 33. szám

/ Szeged, IftlS. február Ö. templomban ne politizáljon. E hely fölszentelt csarnok, hová bármely lelkész csak azzal a hivatással léphet, hogy a hit és erkölcs örök törvényeit hirdesse, Isten közös tiszteletét megtartsa, a gondviselés kegyelmét leesedezze s minden isteni és emberi erények gyakorlására c« egymás közös szeretetére buzdítsa a népeket. Ide nem valók és nem érhetnek el a napi és pártpolitika hullámai. De hát mi baj van ? Történt tényleg politizálás? Konkrét dologról nem hallottam semmit. Talán valamelyelszólást, kicsinységet nagyra fújtak ? Én, amennyire a szegedi katolikus papságot ismerem, róla alig bírnám elhinni, hogy a tőkések a királyság mellett, a köztársaság és vívmányai ellen templomában prédikáljon. Van ezek közt radikális és szocialista is, de valamennyi köztársasági. Mint ti is tudjátok, a szegedi papság alapította meg az országos radikális papipártot olv egyházi reformpontokkal, melyek párjukat ritkítják a világon. A radikális papipárt küldöttségét Berinkey miniszterelnök elé én vezettem s a köztársaság és kormány iránt hűségünket fejeztük ki. Ha azonban történt volna mégis valamely politikai hátterű kijelentés a templomban, figyelmeztetem minden felekezetbeli paptársaimat, hogy a hely szentsége miatt ettől tartózkodjanak. Mert egyházilag is egyszerűen tilos. A templom küszöbén kivül azonban a politikai és társadalmi tevékenységhez a papnak is, mint a köztársaság szabad polgárának éppen annyi joga van. mint bármely más polgártársamnak. A néptörvényeken belül, melyek a szervezkedés. szóás, egyesülés és sajtószabadságát mindenki részére, a jogegyenlőség alapján, megengedik, szabad az elvek érvényesítése. S azt hiszem, a dolog nyitját itt, a társadalmi téren és nem a templomban fogjuk megtalálni. Engemet mindég bántott, mint ideális szocialistát. hogy az internacionális szocializmus a vallást és papot, különösen a katolikust, sanda szemmel nézte és ócsárolta. — Le a csuhával 1 — hangzott uton-utfélen. — Minek a vallás? Lámpavasra a pappal! — Gyárat a templom helyett! Hát én mindezt megértem. Elkeseredésük és ellenszenvük forrását igazolja a történelem. Midőn a szocializmus, mint a társadalmi átalakulásért küzdő jogtalanok tábora, küzdelmét megkezdte, egy egész világgal állott szembe. A hatalmasok, gazdágok és előkelők megrémültek, a proletárság eszméi elterjesztése ellen hatalmuk letörésére kivezényelték őrségeiket. Fájdalom, az őrök ellen küzdött első soraiba majdnem mindég s talán legtöbbször akarata ellenére a katolikus papságot rendelték ki. Minden felekezet egvháza, de különösen a katolikus, tanítja a felsőbbség iránti engedelmességet. A szolga engedelmeskedjék a gazdájának, a gazda a szolgabírónak, ez az alispánnak, az alispán (vagy polgármester) a főispánnak, a főispán a" kormánynak, a kormány a magyar királynak, a magyar király az osztrák császárnak. A káplán hajtson fejet a plébánosa előtt, különben meneszthetik; a plébánps a keresztény vagy zsidó kegyúr, valamint a püspök előtt, mert különben jnvőiét eltemeti; a püspök bókoljon az őt kinevező kormány és uralkodó (olykor a főhercegnők) előtt, hogy 100—200.000 koronás szegényes helyéről 400—600.000 koronás tűrhetőbb helyre juthasson. Ezek mellett a politikai és uralkodó hatalmaknak a bankokkal; gyárosokkal, nagyvállalkozókkal, földesurakkal és grófi méltóságokkal mindég jóban kellett áliniok — saját hatalmi érdekükben. Ezek egymást támogatták a jólét, kényelem és hatalom érdekében/ Védöseregük a nép és a népközt élő, érte dolgozni hivatott alsó papság volt. Bármi mozgalom volt, mindég csak ezek! Es jött a szociálizmus vörfjg zászlóval, jogainak követelésével, egy uj világ épitésére, a régi eltemetésére. Rendszerük kezdetben nem volt vallástalan és papgyülölő, de taktikából csakhamar az lett. És ez olyan természetes is! Az áradat föltartóztatására,' a fenti hatalmak, elsősorban kirendelték a néplelkészeket. Ezek jogot, jólétet követelö híveikkel kerültek szembe az egyház, a hivők, a haza és papság legnagyobb crkölcsi kárára. Fájdalom, a' papság yjQ—tti) százaléka mindég be yolt állítva a mindenkori hatalmak ilyfajta uszályhordozóivá és védőseregévé. Tragikus az. hogy nemeslelke és meggyőződése ellenére. A haladó kor szavát megértő kisszámú mártír ebben nem engedelmeskedett, megértelte népe szivének emberibb dobogását, tűrte a magas hatalom nyomását s ketté tört karrierjével és összezúzott szivével odakerült vagy kerül a nagy mellőzés sirgödrének gvászos hantjai alá. Higvjétek meg, szervezett testvérek, a ti eszméiteknek, melyeknek nagy része kincsét képezi a nagy emberiségnek, mint nekem, barátotoknak is, tudtotokon kivül sok katolikus papmártiria van már. » De most már a szabadság szellője lengedez: a zsarnokság ledőlt, áll a magvar népköztársaság d népjogok alapján. Közös munkára és testvériségre proletár és pap nyújtson egymásnak kezet. Olvasátok, hogv az országos papi gyűlésen, csekély dolgozó alsópapság tultöbbsége beleakar illeszkedni az uj demokratikus társadalmi rendbe, nősüléssel, stóla eltörlésével stb. . . Az első kapavágást a világon mi magyar papok tettük meg! Utánunk fognak jönni a nemzetek. Magvar szocialisták 1 Csináljátok meg ti is a magatok földjén az első kapavágást, hogy ebben az összes nemzetek követhessenek: a vallás- és papgvülőlet jelszavait és szellemét, mint avult taktikai eszközt, hadiátok ki emberileg nemes és jogos tanításaitokból. A papság nagy tömegét tőletek főkép ez tartja távol és ezért kell, mert oltárát e's önmagát védi szembeállni veletek. Meglássátok, nagy fordulat lesz Legyen béke és egyetértés ! ?H, / : , , Beszélgessünk. * "A fahonvéd: Mióta elzárták tőlünk, azóta minden nap, minden órán Újszegedre goraddlök. A kertekre, a sétányra, a rózsaligetre. a csupasz Iákra, amelyek az ég felé meredeznek. fin: Bánatos szomorúsággal, mert nem ismerős szemek selymes tekintete simogatja őket. A fahonvérí: Hasonlót érezhet <a lány is, amikoT elszakítják a szerető kedvesétől. De talán nem tart soká, az akaratlan válás és mielőbb összekerülünk njjna. Én: .Hisszük az Istent, hogy nekünk fog rügyezni odaát minden faág. nékünk fos: virítani az ablakok párkányán a. muskátli és nyári naplemente után: amikor szétteríti fátyolát az este. bennünket fog csípni minden szúnyog. A fahonvéd: Mo-wt a szemünket csipi a, könny. Térül-fordul azonban az idő, felragyog a mi napunk is és mire megkezdődik a vízi élet az innenső partról a tálsó parfr^ vonulnak át, a -szerelmes párok. 'Éli M, 55IELLA TER, Telefonszám 608. t Vasárnap f. hó 9-én nagy bűnügyi dráma 3 részben. A kisorsolt vőlegény kacagtató vígjáték 2 felvonásban. Byönyürü tájfelvételek. Előadások: hétköznap d. u. fél 5. 6, és fél 8órakor. Vasárnap d. u. fél 2, 3, tél 5, 6 és fél 8 órakor. Én: A strandon pedig a modern faunok és nimfák űzik időszaki, kisded játékukat. A fahonvéd: lElőbb -azonban farsangolunk Bálázunk, táncolunk és beje,buja haj, vigan él'jiik világunkat. Én: Erre éppen most van alkalom. Sose jobbkor! IA ihéten is bálát, akartak rendezni a mulatósra készek. A fahonvéd: Készen a báli ruba, -meg a e.jpő és ké«7>ok a lábak is, amelyek ugyancsak szeretnék ropni már a táncot Mindennek meg kell a'd'ni a magáét., A szemünk a kétségbeeséstől táncot a keserűség táncoltatja minden idegszálunkat, a két kezünk ökölbe szorulva táncol az elfojtott düibtől, miért ne táncoljon a lábunk is? Én: Táncoltassa az, akinek táncra van kedve, de négy 'fal között otthon ée Shu kikiváultozik a családi körből, lépjen föl a szír liazban, ahol megfagyhat, ha nem 'táncol és aíliol most a táncos operettek kultuszát űzik. A fahonvéd: A színházát így ne emlegesse, mert vi&szaemlegetik és az csuklással jár. A csukláls pdrlig mosit kezd divatos -betegség lenni, mint hónapokkal ellőtt volt a spanyol. Én: Mégis csak igaza volt az öreg Ibsennek, bogy az egyedüláBó embernek van a legjobb dolga, az a legerősebb. Egyedül állok, nincs se cserepes tanyám, se csűröm, se subám. senki sem emlegethet, A fahonvéd: Ebben a csuklós világban pék se szeretnék lenni. Az áremelési törekvésük miatt ugyancsak emlegetik őket. Én: Állják, mint t«hén a. fejést és a kenyerük ram b\sz feketébb, se nyúlósabb. A fahoméd: Az már iga?,, thogy még fes leni se hihetne feketébbre. A festésről jut eszem-be, hogy a festőművészek moídell irtán készült inert-rét festettek a kwlfurszená torról. Én: -Rajonganak érte, mint a. szenátor a lila színért, aki sok képet látott, anég festve is. A fahonvéd: Ha helyibe vitték. Nincs is szebb valami, mint fáradság nélkül, kényelem ben élvezni a, művészetet. Én: Dk'xffli. Lajos szerint, a ihajsütés us szép művészet és mester lehet, ki nagykorú. A fahonvéd: Mester és mészáros is. kétszer resen taz mostanában, metrt a tatárakat mesterségesen Ihajtja. . Én: A'z a"1-baj. hogy nincs, aki a jószágot hajtaná. Aiíhajtó azonban van és szinte csodálatos is, hogy el nem fáradnak a nagy bajt ásban. A fahonvéd: Minden, ami tilos, azt uzovál iák ezekben a s.zomomt napokban. Aa italt felhajtják a garatra és ha józan ember annyi volna, mint részeg, kevesebb koponya repedezne meg mostanában. Én: Hajdanában feijibe ittak az emberek, mostanában pedig ha. egyiknek-másiknak fejtbe megy a bői-, a más feijibe ereszti a bicskát. A fahop.v.ésd: A tudományt ha nem eresztheti, azt ereszt, amit 'irt. va.tr>' ami a keze ügyébe kerül. éh: -A bús,velárisomba nem. csak a „szemem elé került, a héten az uj ti'zecsres bankó, amely sziure lila. A fahonvéd: A magunkfajta embereknek lilái játszik a szemük, ha ráesik az ilyen nae\ jtómzre a tekintetük. 'Nem jó ezt. nézni, mint a miás asszonyának a szikrázó szemét Én: Nehogy megki-vánjuk. -Szikrázó, vágy teli szemeket még láthatni, de az uj nagy ban kőt mái' csak sátoros ünnepen, -vagy olyan rit kán, mint sót mostanában. A fahonvéd; A sók mindenféle hiányhoz (most. hozzájött a sóhiány. Ugyan mit is nyalhatnak-.majd az öreg •kecskék'? . . . Rövidáru üzletemet 190 Feketesas - utca 17. szám (Aus)íinderórás mellé) helyeztem át. .v Teíetonll 79 Tisztelettel: BOCKRft FERENC kötéláru Z

sineg, sák, ponyva Hesaer és Buchwald cégnél, (TiszaLajoB-körut, az uj ref. palotában) a legjutányosabban szerezhetők be.