Délmagyarország, 1919. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1919-02-08 / 32. szám

Sfeeged, 1919. február 8. DKLMAO Y AlíOKSZAO Szegedi francia csapat szállta megRöszkét — A lakosság atlól félt. hogg szerb csapatok jönnek. — <S<WU; kidósitórMól.) Reggal .bél óra. „Majd megveszi az embert a hideg, a csípős eze beiurakszik a télikabát ujjába, keresz­tültör a vedőpokrócdkoii, szinte csonttá fa­eyasztja a vért az erekben. A Tisza-szálloda etól elindulunk. Elől egy bukott kocsi, a [polgármestert és Menczer ,Ervin főhadnagy összekötő tisztet viszi, a másik, — .nyitott — ifeoesiban dr. Temesváry Géza h. főkapitány -és szerénységem foglalt helyet. A közvágóhi­dig még csak istenes, de azután. — a Röszke leié vezető utón — nem embernek való a ko­csikázás. Szentmilhály,telek után kisüt a nap, olyan jól esik az a kis melegség. A vasúti so­rompón feltartóztatás nélkül haladunk át. Ki tudja, mikor járt erre vonat 'Egy lelket se látni az utcán. Mintha ki­halt. vdin a Röszke. Beállóink a kocsikkal Már M Balázs tanyai kapitányhoz, ahol már két rendőr várakozik ránk. A főkapitány utasí­tást ad nekik, hogy értesítsék a lakosságot, begy a polgármester szeretné, ha tizenegy órára összegyűlnének a fcfeő iskolában, mert be •szelni akar velők. Alig rnaiük el tiz perc, két látogató is érkezik. Az egyik elmondja, hogy hétfőn lakodalom volt Részkén, a vacsoránál két szerb katona is megjelent, persze hivatla­awl Horgosról jöttek, szó nélkül letelepedtek az asztalhoz, megvacsoráztak, aztán elszedték a- vőfélyek virágját, a sapkáikhoz tűzték, majd — amikor már beszedtek egy keveset — borral locsolták végig a nekik tetsző fehérsze­mély eket. A lakodalmas nép tréfának vette a szerb katonák kötődését és kitért a veszekedés elől. Amikor a szerbek látták, hogy a magya­rok nem hajlandók egy ki.s parázs verekedés­re, eltávoztak, de feltétlenül szükségesnek tar­tották előbb néhány .puskalövést a levegőbe 18 adui. Ugyancsak hétfőn egy négy főből álló szerb járőr érkezett Rőtekére és szállást akar Uik csinálni az állításuk szerint kedden érke­ző megszálló csapat részére. Az egyik gazda nagy ravaszad közölte velük, hogy ni késtek, inert a franciák már megszállták Röszkét. A szerbek elhitték ezt és nyomban • eltávoztak. Állítólag azóta is jártak szerbek Röszkén. sőt »y. éjszaka is voltak ott, de mindeddig türbe­töen viselkedtek. Kimondta Márki kapitány két vendége azt is. hogy a röszkeieknek nagy az örömük, hogy nem szerb, hanem francia megszálló esapatot kapnak annál is inkább, mert ,tűd­iák, hogy a franciákat Szegedről fogják élel­mezni. A szerbeknél ez uem igy lett. völna, azok mindent (^szedtek volna a lakosságtól anélkül, hogy fizettek volna érte. Egymás után érkeztek a gazdák Márkihoz. Mindegyik megörült, amikor megtudta, hogy nemsokára megérkeznek a franciák. Ha szerbek szállták volna meg Iíöszkét, akkor onnan és a fekete­széli tanyákról nem hozhattak volna be élel­miszert Szegedre, igy azonban nincs semmi akadálya annak, hogy — ugy, mint eddig —• minden szerdán és szombaton be ne jöjjenek a hetipiacra. Nagy baj volna ellenben, ha a szerbek a gyáilai rétet elzárnák; mert. ott mint egy ötezer hold földjük van a röszkea gáz­dáknak. Veszélyben forogna ekkor a város bo rlonn-réti kouyHiakert&^zete. és baromfitelepe, is, a miáltal súlyos veszteségek érnék a várost. Tizenegy órára mintegy két-három százan gyűltek össze az iskolában, ahol a megszállás röl mondták el egymásnak a véleményüket. A polgármester, a főkapitány, meg dr. Mayán Béla, az ottani orvos és Szoniora József ta­nító, akik az iskola felé haladtaikban hozzánk csatlakoztak, ezalatt a franciák elszállásolá­sát intézték. A kérdést nagyszerűen oldották meg: a gazdasági körben 50, Széli Gergő kocs­mája mellét't levő tágas táncteremben 50, az egyik óvodában pedig 40 francia katona ré­szére találtak helyet. Márki Balázs egy tiszt­nek, az orvos pedig két tisztnek kínált fel la-­kást, amit a polgármester természetesen öröm i«el fogadott. ííusz ló részére i,s hamarosan akadt hely Röszkén, ahol ,a szerencsétlenség­ben valóságos szerencsének tartják, hogy fran eiákat kaptak és éppen ezért biztositatták a. polgármestert, hogy magyaros vendégszeretet tél fogadják' a megszálló csapatot. Amikor a szállás-kérdés elintézést nyert, az iskolába mentünk, ahol dr. Somogyi Szil­veszter polgármester a következő felvilágosí­tásokat adta az egybegyűlteknek: — Polgártársaim. — mondotta. — a szer­bek hétfőn azért jártak itt, hogy Röszkét meg szállják. íHh'hez a fegyverszüneti szerződés ér tőimében jogink van. .Ha Röszkét szerbek száll nák meg, ugy járnánk, mint Újszegeddel jár­tunk, ahová, csak külföldi útlevéllel mehetünk át. Amikor meghallottam, hogy Röszkét a szerbek akarják megszállni, megkértem a francia parancsnok urat, hogy Röszkét, mi­ntán Szegedhez tartozik, iha már muszáj meg­szállni, inkább ők szállják meg. Tettem ezt azért, mert a szerbek, ha valahová bemennek, mindjárt véglegesen rendezkednek be. Bírót választunk, beszedik a földbéreket és főként semmiért se fizetnek. A kormánybiztos úrral együtt kértük erre a franciákat, akik mindig a lelhető legszebben viselkednek, Ok megenge­dik a közlekedést, nem avatkoznak a belső ügyeinkbe, mert nem ellenséges indulattal jöt tek hozzánk, ihanem csak kötelességüket telje­sítik. Természetes azonban,Ihogy ez csak addig marad igy, amíg nem provokálják őket. Ok, ha nem bántják őket, senkit so fognak bán­tani, sőt a rendőrökkel karöltve fogják a ren­det fen tartani és ngy fognak viselkedni, mint a meghívott vendégek. Ez«j't kértünk franciá kat. Röszkére, „ A fegyvereket folytatta a polgármes­ter — valószínűleg össze fogják szedni, de a mikor elvonulnak, mindenki visszakapja. Ez is csak elővigyázatosságból történik, nehogy valaki bajt csináljon, aminek kimondhatat­lan következménye lenne, mert feltétlenül' boszut állnának. Nem tudom eléggé a lelkükre kötni, hogy ne virtniskodjanak, ne provokál­ják őket, ha azt akarják, hogy a lakosságnak jó dolga legyen. Nekünk mindig jó barátaink voltak a franciák. Rákóczi Ferenc is a fran ciákhoz ifordulí segítségért, amikor leverték, Tvossiutih Lajos a szabadságharc után francia segítséggel akart bennünket felszabadítani. Az. hogy a (háborúban nem az oldalunk mellett kilzdötünk, kizárólag onnan van, hogy aka­ratunkon kívül össze voltunk házasodva az osztrákokkal. .Most, hogy hosszabb idő óta köztünk élnek, ők is rájöttek, hogy félre vol­tak vezetve. A mi régi kormányainkat nagy bűn (terheli azért, hogy a külföldet nem vilá­gosították fel a hazgi állapotokról. lEzért vol­tak etídig abban a téves hitben, hogy mi kul­turátlan, félvad emberek vagyunk. Most azon ban rájötiteik, hogy csalódták. | — Legyenek velük jó viszonyban — fejezte •be beszédét a polgármester — megértéssel érintkezzenek velük, fogadják őket barátsá­gukba, akkor m-m lesz Részkének semmi baja. Amikor a polgármester befejezte beszé­dét, egy öreg magyar felállott az iskolapad­ból, amelyből bizony már jói de j e kinőtt, tisz­tességtudóan mfy?emelte a süvegét és mind­nyájuk uevében megköszönte a polgármester nek, hogy felvilágosította őket. Amikor az iskolából távoztunk, érkeztek meg a •francia előőrsök. Tarján -Ezsef had­nagy. összekötő tiszt vezetése alatt. Tiz em­ber és egy liszt jött vele. A tiszt megkérte Tarjánt, tudja meg, litil a kocsma, mert meg­éhezett. Márki Balázs nem tud franciául, de azért mindjárt, kitalálta, hogy miért keresik a kocsmát. Szó nélkül rámutatott a házára. — az előtt, álltunk és meginvitálta, őket vil­lás reggelire. Aki ismeri .Márkit, az tudja, hogy nála egy „kis ti/órai*' valóságos lako­dalmi ebédet jelent. * Hazafelé indultunk. Szent mihály teleknél .szembejött velünk a megszálló csapat: 3 tiszt, ;40 ember és 20 ló. A lovak megrakva élelmi­szerekkel. Még tábori konydiát is hoztak ma­gukkal. Jóval egy óra után érkeztünk vissza a vá­rosba, akkor a franciák már bizonyára az ut fáradalmait .pihenték ki uj állomáshelyükön... Egy értesítés szerint. Soós tábornok meg bízásából fehérzászlós parlamenter ment ki azután Horgosra, az ottani szerb .parancsnok­hoz, akinek már kezében van a. főparancsnok­ságtól hozzájuttatott megállapítás az uj de­markációs vonalról. A parlementer erről je­lentést tett Soós tábornoknak, mire a tábor­nok azt a kérdést, intézte a boigosi szerb pa­rancsnokihoz, hogy meddig tart a megszállás. Szibinkits György százados, a. fegyver­szüneti bizottságban a közélelmezési minisz­ter képv-iselőjje Szegeden van ős abban az ügy­ben tárgyal, hogy Szegeid közélelmezése érde­kében, amelyet területrészeinek elzárásával egyre érezhetőbben megnehezítenek, az újsze­ged i szerb csapatokat cserél jóit fel .franciák­kal. Tamás Rezső. fehérmegye és a latifundium Fehérmegye törvényihatósági bizottsága ismeri határozatában élesen szembehelyezke­dett a köztársasági kormánnyal és azzal a szellemmel, amely a forradalommal diadal­masan utat törve, u) korszakot hivatott meg­alapozni. Fehérmegyének ez a határozata az eddig tapasztalt halk szavú ellenforradalmi törekvések mellett az első, amely erősebb hangot ütött meg és nyilvánvaló, Ihogv ami­kor a vármegye hasonló állásfoglalásra szó­lította tíell a társtör,vényihatóságokat, egyben zászlóbontásnak is készült. Éppen ezért ér­demes, sőt szükséges közelebbről is megvizs­gálni, kik azok, akik zászftót ibontottak, az el­lenforradalomnak milyen talajából csirázott ez M és honnan rekrutálódnak a katonái. A vizsgálódás oly tanulságokkal szdlgál, amely megérdemli a különös figyelmet. Fehérme­gye egyik a par excellence 1'atifundiurno.s vármegyéknek. A dunántúli vármegyékben egyébként is kivétel nélkül túlteng a latifun­dium. Óriási ihitbizományok, egyházi és grófi birtokok egyfelől, rettentő földéhség, nincs­telenség, egyike másfelől, ez a jtipilkus Ijellerrr vonása a Dunántul'nak. Hatszáztizenöt nagy­birtok a Dunántu'.on 3 miliő és ' körülbelül kétszázezer katasztrális holdat köt le, még pediglen a következő megosztásban: 1000—2000 Holdas birtok van 259 és fel­ölel 363,749 holdat. 2000—10,000 holdas bir­tok van 290 és felölel 1.205,464 holdat. 10,000 holdon felüli birtok van 66 és felölel 1.630,248 iholdat, összesen 615 birtok 3.199,461 hold. Emellett eltörpül a középbirtok is, hiszen a Dunántul összes 100—1000 iholdias birtoka nem tesz ki többet 959 eztl' v;óidnál. í ' A ^nagybirtok e minden arányt felülmúló tultengésőben Fehérmegye vezet. Fehérme­gye az arisztokráoiia földije, összeállítottam Fehér vármegye vezető nagybirtokosainak jegyzékét. Ez a következő: József főherceg (Aicsuth) 9068 hold, Metternich Sándor Paulina hercegnő 3483 h., gráf PmMhyány Lajos 7772 ,h„ gróf CzWtkv Antali 9587 h., gróf üessewfíy Aurélné 2143 HÜ mi EÚerhtíjy Béla és László 3910 h.. gróf Esterházy Ferencné 1268 h., gróf Ester­házy Móricz (Csákvár) 25,333 h., gróf Ester­házy Pál 4968 h., gróf 'Gyógy Teréz 4937 b.. gróf Hadik Jánosié 4055 h., gráf Hunyady Károlyné 1609 ih., grór Karátismy lenöné 1056 h., erői Károlyi Józseíf 5119 h., srót Lombéig Ferenc 1218 b., gróf Lamber» Henrik '2000 h„ gróf Meratr János 4532 h., gróf Meran Já nosné 10,629 h., gráf Náddtsdy Tamás 10,434 h., gróf Pappenheim Szig-fried 5065 h„ gróf Sigray Antal 1318 h„ gróf Szapáry László 4724 h.. gróf Széchényi Viktor 2490 h.. gróf Szegyért-Marich László örökösei 4916 h.. gráf Wimpfíen Simon 8530 h„ gráf Witnpffen Szigiíried 18,208 h„ gráf Zichy Aladár 241 s h„ gróf Zichy Ágost 3100 h., gróf Zichy Ed­mnnd 1580 h., gróf Zichy János 19,867 h.«

Next

/
Thumbnails
Contents