Délmagyarország, 1919. február (8. évfolyam, 26-48. szám)
1919-02-05 / 29. szám
Szerkesztőség: SZEGED, KARASZ-UTCA 9. SZAm. A szerkesztőség telefonta: 305. ELŐFIZETÉSI ARA: egesi évre 72- K. negyedévre 18.— K. félém . . 36.— K. egv hónapra 6.— K. Egyes szám Ara 24 fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KARASZ-UTCA 9. SZA.H. A kiadóhív Jtal telefonja: 305 Szeged, 1919. VIII évfolyam 29 szám. Szerda február b fi román és görög területi követelések a békekonferencián. Wilson nem fogadja a szerb trónörököst, yí cseh-szlovák kormány ünnepélyesen bevonult Pozsonyba A békekonferencia egyik albizottsága a román és görög területi kérdésekkel foglalkozik, Sándor szerb trónörökös .pedig a szerb xövetelések érdekében fáradozik Párisban. Hir szerint azonban Wilson nem fogadja a szerb trónrököst, mert túlzottaknak tartja a követeléseket. A berni szociálista kongresszuson is kedvező jelek mutatkoznak a magyar kérdés megítélésénél. Legújabb jelentéseink a következők: Paris, február 4. f Szikratávirat.) A nagy hatahnak 'képviselői1 hétfőn délután a kiiliigymimszteriuimban üléseztek,és külön bizottságot jelöltek !ki, amely 4 rólmán követetéseket ío^jd megvizsgálni. Ebben a külön bizottságban Franciaországot Lafpche, a külügyminisztérium politikai osztályának aligazgatója fogja képviselni Ezután delegátusokat jelöltek ki abba a bizottságba, amely a lengyelek és cseh-tótok közt Testben .ügyében létrejött egyezmény betartásán fog őrködni. A francia kormány ebbe a bizottságba Nelien volt varsói francia (konzult nevezte ki. A konferencia ezaitán Venizeloszt hallgatta meg, aki Görögország területi követelését ismertette. Görögország északi Epkust, Dél-Albániát, Tráciát és Kiwitdiitimípolyt követeti. Az esetben, ha Konstantinápolyt nem adnák Görögországnak, Venizelosz a város nemzetközivé tételét javasolja a népszövetség protektorátusa alatt. Genf, február 4. Párisii jelentés szerint közlik, hogy az antantkonferenoia Románia hiMikVi kövété'iésebl tulzóttaú^\'k tártja. Ez a vélemény nemcsak Romániának az egész Bánátra vonatkozó követelésére, hanem azokra az igényekre is, amelyeket JBratiami Besszarábiára, Dobrudzsára is bejelentett, amely utóbbiból Románia csak egy egészen kis területet hajlandó Bulgáriának hagyni. B&Un, február 4. Genfből jelentik: A szerb trónörököst Wilson még nem fogadta, mert arról értesült, hogy Szerbia területi igényei minden eddigi mértéket felülmúlnak. Pozsony, február 4. <A Détmagyctförszág tudósítójától) Síribár cseh-szlovák miniszter ma délelőtt 10 órakor érkezett Pozsonyba. Kíséretében voltak a cseh-szlovák kormány néhány tagja és francia, olasz, angol és japán magasabbrangu tisztek. A várús iinmpi díszt öltött. A minisztert Jcfch Sámuel zsupán üdvözölte a vármegyeház előtt. Srobár válaszában kijelentette, hogv a cseh-szlovák államban mindenki szabadon élhet. Délután. fél négykor népgyűlés volt. Este a prágai színtársulat operaelőadást rendezett. Hol nap délelőtt a pozsonyi háziezred, a 62. gyalogezred-esküt fog-tenni a csefh-szlovák államra. Székesfehérvárott a munkás- és katonatanács veszi át a végrehajtó hatalmat. — A belügyminiszter a megye autonómiáját felfüggesztette. — Megtorolják az ellenforradalmi kísérletet. — A forradalom világtengerében vihart kavar egy pohár viz. néhány mágnás csordába áll és a régi vármegye omladékain újra akarja épiteni elpusztított világát. Szinte mellékes, hogy Székesfehérvárott történt, történhetett volna másutt is. A reakciónak ősi búvóhelye a vármegye,, ahol a zsentri-vakondok riadtan menekül a felkelő nap elől. Most egy kicsit tuibevesen tüzel az égő nap korongja, ez a ragyogó égitest a forradalom tisztult mennyboltján. Lehet-eí csodálkozni, lm .egy Károlyi József, ha Zichy Jánosok és Rafaelek, Batthyány Gyulák és Lajosok, az Esterházy Lászlók. Cziráky grófok és válogatott csatlósaik hűvös, sötét külföldre menekülnek az ébredő demokrácia kánikulája elől. Mert ez történt Székesfehérvárott: sötét, riadt, fog" vicsorító menekülés, de a világért sem ellenforradalom; vakondok-lázadás, semmi egyéb. Jól értük a székesíéhérvári urakat. A magyar történelem bebalzsamozott oligarchái nak mindig fájt, ha a nép élni akart, ha ember akart lenni, nem pedig múmia. iMár 48-ban, is nekik fájt a forradalom feje, most is csak ez fáj nekik, az elveszett kiváltságuk, a megdöntött kiskiifályságuk, ez fáij nekik. Az fáj nekik, hogy ez a szentelt magyar föld ezután mindenkinek juttatni akar az áldásából, akit a hátán hord. Azért szorul ökölbe a finom feííér kezük, hogy a dolgozó milliók most mar magulkért is dolgozni akarnak, nemcsak ő értük. Szegény, riadt baglyok az öntudatra •gyúlt erdőben. Nekik nem az ország lángolása fáj, csak riogatnak kétségbeesve, mert hogy az ember, ez a vakmerő rabszolga bátorkodik a saját fejével gondolkodni, merészkedik a saját szivével érezni, jogokról mer beszélni, ahelyett, hogv engedelmesen oda feküdne a deresre és szótlanul összeszorított szájjal hallgatná a mindenható urak véres, szívtelen argumentumait. Mert ez fáj a fehérvári uraknak, semmi más. Ezért csőcslék, utcasöpredék nekik minden,: a kormányzópártok, a szocialisták. Ezért bizalmatlanok a forradalom, a népkormány ellen. Ezért nem kellenek nekik a néptörvények}, a forradalmi vívmányok; ezért nem kell nekik a köztársaság, se Kárályi, se senki emberfia és ezért zokogták vissza a királyságot, a nép elől elzárt fényes termeket, ezért kell nekik a valláserkölcs, az udvari élet hetedik ímenyországa, ahova közönséges emberfiának csak a holta után tehet bejutni, de ezt is csak akkor, ha idelent a földön jól viselte magát. Oh, mi jól értjük a feliérvári urakat, grófjaikkal, elcsapott kormánybiztosaikkal, alispánjaikkal, főszolgabiróikkal, egyéb lelki szegény legényeivel egyetemben. Jól értjük a régi dohos pinoeszagu vármegyét is, hiszen ezért tört ki a forradalom éppen ez ellen, a mii rossz, ami korrupt, nyugtalan, embertelen és komisz. Ne nagyon komédiázzanak tehát ott az urak Székesfehérvárott. Akik ezeréves szikIákat tudtak a helyükről gördíteni, majd az ezeréves port és piszkot is elsöprik. Akik hatalmas trónokat borítottak fel, mi azoknak a fehérvári deres? És nehogy az urak ellenforradalmároknak képzeljék magukat. Csak túrják magukat szépen vissza ősi földjükbe, a hogy minden jól nevelt vakondókhoz illik* majd eljön az ő idejük js. Akkor majd sétapálcával fogjuk kipiszkálni őket. Budapest, február 4. (A Délmagyarország tudósítójától.). A székesfehérvári nemzeti tanács a megyei (közgyűlés határozatát élesen megbélyegezte. A nemzeti tanács ülésén. Steiner Géza, a szociáldemokrata párt kiküldöttje .bejelentette, hogy őt és dr. Pajzs Pált, a nemzeti tanács tagjai a közgyűlésen durván sértegették. A közgyűlésen erővel el akarták őket némítani és előre felbérelt tagoik tettleg akarták őket inzultálni. Nem ismeri el ennek a panamista és eenzansos (közgyűlésnek azt a jogát, hogy bizalmatlanságot szavazzon a népkormánynak. Madár Sándor, a nemzeti tanács egyiik vezető tagja hosszabb határozati javaslatot terjesztett elő. A kormánybiztos iránt a legteljesebb bizalmatlansággal viseltetik, ímert a vármegyei közgyűlésien a népkormányt nem védte tmeg ós követeli ugy az ő, mint Szűcs alispán eltávolítását. Budapest, február A. (A Délmagyar ország tudósítójától.) A .kormány — mint értesülünk — a székesfehérvári határozat kapceán a legerélyesiebb intézkedéseiket teszi meg. Nagy Vince belügyminiszter ma délelőtt telefonon magyarázatot, kéri dr. Kövess Emil kormány biztostól ós mintán tőle kielégítő magyarázatot nem (kapott, táviratilag felfüggesztette állásától. A kormánybiztost a mai minisztertanács véglegesen felmenti. Budapest, .február A. (A Délmagyar ország tudósítójától.) Baloghy Ernő közélelmezési miniszter a következőkben nyilatkozott: — Most, amikor az ország csupa sebből vérzik, most épen azok a háborús uszitólk mernek a tömegek élelmezése ^elé akadályokat gördíteni, akik ebbe a helyzetbe juttatták aiz országot. Ez hazaárulás. Amennyiben ez a határozat nem változik meg, nem juttatok a vármegyének semmi néven nevezendő élelmi és iparcikkeket. Erről a kora reggeli órákban intézkedtem. Budapest, február A. (A Délmagyraország