Délmagyarország, 1919. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1919-02-26 / 47. szám

o Szerkesztőség: SZEGED, KARASZ-UTCA «», SZAftt. A szerkesztőség ietetonla: 305. ELŐFIZETÉSI ARA: egész évre 72.— K. negyedévre 18.— K. félévre . . 36.— K. egyhónapi! 6.— K. Egyes szám ára 24 fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KARASZ-UTCA 9. SZAffi. A kladöblvjtal telefonja: 305. Szeged, 1919. VIII évfolyam 47. szám Szerda, február 26. A föld. Irta: Juhász Gyula. Közeledik ibolyaküllős szekerén a forradalmas hónap, Március, a magyar Germinal hava és mi, akik hiszünk még a magyarság elhivatásában és reméljük a vig esztendőt, amelyet poéták és próféták igértek neki, aggódó várakozással várjuk a hónapot, amelyen az uj Magyarország nemzeti ünnepének eddig láthatatlan piros betűi tündökölnek. Ma mégis nyugodtabbak és bizóbbak vagyunk, mint tegnap voltunk. A láz, amely a beteg ország — és beteg világ — testét rázogatja, mintha enyhült volna valamelyest, máról holnapra. A kunizmus, amely a leninizmust parodizálta nálunk, mintha csillapult volna az erélyes orvosi beavatkozástól. Én voltam az első, aki a radikális párt januári nagygyűlésén megállapítottam, hogy a bolsevizmus Oroszországban az orosz néplélek mélyén szunnyadó vallásos erők erőszakos társadalmi fölriadása, megmozdulása és kirobbanása volt. Dosztojevszkij- és Tolsztoj igéinek véres tettre "váltása, az őskeresztény kommunista evangéliumnak terrorral való rákényszeritése a szarmata puszták fiaira. Ázsiai valóraváltása a marxi programnak. Radikális reakció a cári középkor ellen. Hogy sikerült-e és hogyan sikerült mindez Moszkvától Irkucig, arról majd boldogabb nemzedékek történetírói döntsenek. De egy bizonyos: ehhez a világtörténeti eseményhez ott is, európai Ázsiában is nem is egy, de két zseni kellett, két napoleoni géniusz, egy elgondoló és egy megszervező históriai nagyság : Lenin és Trockij. Akik nemcsak lángeszüek és tetőtől talpig valakik, de oroszok is a lelkük legmélyeig, a velőjük oszlásáig, oroszok, oroszok és oroszok! Á Gogol és Krapotkin népének fiai. Nálunk ? Kik csinálták nálunk a leninizmust, az epigon forrongást, az átültetett piros virágot kik tűzték a magyar ugarba ? Beszéljünk Szamuellyről és Rabinovitsról? Azokról, akik jobban ismerték a moszkvai kávéméréseket, mint a magyar puszták és falvak lelkét ? Akik gyöngék voltak újságíróknak és ahol a szavuk ereje, a lelkük lendülete elhagyták őket, az asztalra ütöttek és a terrorra appelláltak ? Akik folyton a burzsoá véréről beszéltek, amelyet nem kell sajnálni és közben pröletárvért ontottak oktalanul és céltalanul, tervtelenül és eredménytelenül ? Én utálom és megvetem a se hideg, se meleg elvtelenséget, az olcsó és könnyű'sikerű megalkuvást, a színtelen szürkék nyálas nyáját, a csőcselék burzsoát, a carlylei disznófilozófia vallóit: minél többet zabálni a vályúból, de éppen ugy perhorreszkálom a mások vérére, életére menő hidegvérű és hazárd játékot a mások eszméivel, az epigon forradalmáskodást, amelynek jépjpfin olyan l'art pour l'art, éppen olyan öncélú mesterség a forradalom, mint a meddő és nyavalyás esztétának a művészet. A politika az exigenciák tudománya, nemcsak Kossuth Lajosnak szavai szerint, de az élet eleven igazságának örök törvényei szerint is. A baloldali ellenforradalmárság jobb belátásra térítése mellett, íme, a jobboldali ellenforradalom ellen is föllép a fiatal és nem vérben, de egy szent lelkesedésben fogant magyar népköztársaság. A földosztásra gondolok, a magyar Vendée e nagyszerűen történeti parcellázására, a 'földosztásra, amely uj honfoglalást kezd, békéset és munkásat, nem hódítót, de a nép szentsége és a föld szentsége előtt meghódolót 1919. tavaszára. A föld, amelynek eddig éhesei és imádói voltak a szegény magyarok, a föld, amelyért eddig halni kellett, ime, végre tulajdona lesz tulajdon véreinek, Dózsa népének. Nem vért kérünk tőletek, de verejtéket: mondotta históriai komolysággal és szépséggel a történeti osztály történeti előjogairól önkényt és örömest lemondó képviselője és minden érzésem és gondolatom e percben az ellenségtől meggyalázott Wesselényi szobor felé száll, aki a jobbágyot magához emelte, de ugy, hogy ő maga hajolt le hozzá szeretettel és megértéssel. A magyar reformkorszak e nagy magyarját juttatja eszünkbe, önkénytelelenül is a magyar népköztársaság legszenvedőbb magyarja és e szavakra áment az a nép fog mondani, amely csakugyan ismét és becsülettel kezébe veszi az eke szarvát, hogy a munkát megkezdje annyi rombolás után, amely javakban és lelkekben történt. A Zola francia parasztja, Szedán után, bukás után, elindul kopott és tépett zubbonyában, hogy hazaérve, a feldúlt tűzhelyhez, a parlagon heverő anyaföldhöz: fölszántsa, bevesse, fölépítse és megteremtse a jövendő, az uj, a mindenen diadalmaskodó Franciaországot. Igy induljon el most, tűzhelyéhez, a földje felé Tömörkény és Móricz Zsigmond magyarja, hogy betöltse a világtörténeti hivatást, amely e népnek adott, amelyet semmi háború, semmi erőszak, semmi elnyomás és semmi balszerencse el nem vehet tőle, csak a maga bűne vagy halála, induljunk el mind, mai magyarok, a legújabb Magyarország igéret földje felé. Szterényi! is Jzurmayt internálták. — Egy zalamegyeí kolostorban helyezik el őket. — Internálják Bangha pátert, grót Károlyi Józsefet, Ur~ mánczy Nándort, gróf Bethlen Istvánt és még több ellenforradalmár!. — Wekerlének internálásától magas kora miaff eláltattak. — Budapest, február 25. (A Délmagyarország tudósitójától.) Az internálásokat holnap folytatják. Szó volt Wekerle volt miniszterelnök internálásáról is, de arra való tekintettel, hogy Wekerle már 73 éves, ettől elállottak. -Holnap Bangha pátert is elszállítják Budapestről egy Sopron melletti helységbe. Bangha páter internálása szintén olyan körülmények között fog megtörténni, mint Szurmayé és Szterényié. Egyelőre 17 egyént fog a kormány internálni. Ezek között sok vidéki is van, akik a vidéken legutóbb történt ellenforradalmi kísérletekben játszottak főszerepet. Igy gróf Károlyi Józsefet és még néhány székesfehérvári ellenforradalmárt. Valószínűleg köztük lesz a mezőkövesdi ellenforradalmár pap és a Gyöngyösi mozgalom egy-két vezetője. Budapesten holnap Urmánczy Nándor és gróf Bethlen Istvánt fogják internálni. Az ellenforradalmárokkal szemben nemcsak feltevés alapján indul meg az eljárás, hanem az elkövetett ellenforradalmi cselekedetek miatt. A kormány ugyanis tudomást szerzett arról, hogy az internált és az internálandó ellenforradalmárok összeköttetésben voltak a Svájcban élő ellenforradalmi magyar főurakkal, akiknek a svájci Chur nevü városkában van a központjuk. Ezekkel a főurakkal levélbeli és sürgönyi összeköttetésben állottak. Szterényi és Szurmay internálási helye — a már emiitett zalamegyei kolostor — a panonhalmiak tulajdonához tartozik. Ugy Szterényi mint Szurmay megadással vették tudomásul az internálást. Egy ujságiró meg akarta a két volt minisztert interjuvolni, de mindketten megtagadták a • nyilatkozatot. Budapest, február 25. (A Délmagyarország tudósitójától.) A hivatalos lap mai számában jelent meg az 1919.£évi XXX. néptörvény, amely a köztársaságra veszedelmesnek mutatkozó egyéneknek rendőri felügyelet alá helyezéséről és őrizet alá vételéről intézkedik. Az internálási törvény végrehajtásával a törvény a belügyminisztert bizta meg. Nagy Vince belügyminiszter a néptörvényben nyert felhatalmazásánál fogva és a minisztertanácsban tett előterjesztésének' elfogadása után több olyan egyént helyezett rendőri felügyelet alá, akiknek magatartása a köztársaságra nézve aggályosnak látszik. Ezen intézkedéseken kivül a legutolsó minisztertanács határozata alapján a budapesti államrendőrség utján intézkedett báró Szurmay Sándor és báró Szterényi József őrizetbe vételéről, illetve internálásáról. A mai esté folyamán az államrendőrség egy-egy főtisztviselője jelent meg a két volt miniszter budapesti lakásán és átnyújtotta nekik a belügyminiszter következő rendeletét: A minisztertanács elhatározta, hogy * Önt felelősségre vonja amiatt, mert a háború céltalan folytatása körül követett magatartásával egyik főokozója volt az ország külpolitikai és gazdasági helyzete megromlásának. A vád alá helyezésről és az Ítélkező bíróságról külön törvény fog intézkedni. A népköztársaság érdekeire aggályos volna ha Ön a felelősség alól magát az országból való eltávozásával kivonhatná. Ezért a minisztertanács az 1919. évi XX. néptörvény 1. §-ának alapján elrendelte az Ön őrizet alá helyezését. Ennek végrehajtásaképen felszólítom Önt, hogy a rendeletet átadó rendőrtisztviselőnek, akit a rendelet végrehajtásával megbíztam, további utasításait saját érdekében minden ellenkezés nélkül teljesítse. Budapest, február 25. Dr. Nagy Vince belügyminiszter. A belügyminiszternek ezt a rendelkezését Szurmaynak dr. Kéri budapesti rendőrkapitány, Szterényi Józsefnek dr. Laky jrendőrtanácsos adta át. A megjelent rendőrtisztviselők szóbelileg közölték a belügyminiszter további rendelkezését. Kijelentették ugy Szurmay mint Szte-